Az új eredmények a remények szerint az autizmus spektrumzavarral élők kezelési lehetőségeit is javíthatják.
Napról napra komoly kihívásokkal szembesülnek az autizmusban érintett gyermekek szülei, akik hazánkban is egyre többen vannak. A legfrissebb adatok szerint világszerte több tízmillió, míg hazánkban körülbelül minden 54. gyermek a spektrumon van.
Az autizmus okait régóta kutatják
Az autizmus tünetei általában két éves kor környékén jelentkeznek az érintett gyermekeknél, és a téma kutatói szerint ezek megjelenése a genetikához, illetve a környezeti hatásokhoz egyaránt köthető. Már az embrionális időszak alatt érhetik ugyanis olyan hatások a magzatot, mely fokozza az autizmus kialakulásának lehetőségét. Egyes fertőzések, az anya mérgező vagy káros vegyi anyagokkal való érintkezése, a környezetszennyezés és az anyai cukorbetegség is a kiváltó okok között szerepelhet.
Egy, az Európai Unió által támogatott, még folyamatban lévő kutatássorozatban egy hat éves periódusban vizsgálják az autizmus és a bélrendszer egészsége közötti kapcsolatot. Az első eredmények már nyilvánosságra kerültek. A GEMMA névre keresztelt kutatássorozatban résztvevő egyik gasztroenterológus szakértő, Alessio Fasano szerint ugrásszerűen növekszik az autisták száma világszerte.
A széleskörű diagnosztikai lehetőségek segítségével pedig szerencsére már csak kevesek érintettsége marad rejtve. Az orvos az eredmények alapján úgy véli, egyes tüneteket mérsékelni lehetne a bélflóra egyensúlyának helyreállításával.
Bizonyítékunk van arra, hogy a bél és az agy közötti kommunikáció számos neurológiai elváltozásra hatással van, és az autizmus is ilyen. Mindez felveti annak lehetőségét, hogy a bél mikrobiom helyreállítása lehetőséget teremthet az autizmussal élők számára is egyes viselkedési formák megszüntetésében – közölte a gasztroenterológus.
80 éve nem tudjuk, mitől lesz valaki autista
Magát az autizmus spektrumzavart először még az 1940-es években írták le, s nyolc évtized sem volt ahhoz elég, hogy a kiváltó okokat felismerjék a szakemberek. Mindössze annyi bizonyos, hogy az autizmus az agy veleszületett, genetikai okokra visszavezethető, észlelési- és információfeldolgozási zavara, melyben akár száz gén is érintett lehet.
A kutatók a vizsgálat eredményeire alapozva egyre inkább úgy vélik, hogy az agy idegsejtjeinek gyulladása is szerepet játszik az autizmus kialakulásában, a gyulladások létrejöttében pedig a környezeti tényezők, például a bélrendszer épsége vagy helytelen működése is az okok között szerepelhet.
„A krónikus gyulladásos betegségekben és az autizmusban közös, hogy mindkettőt a genetikai hajlam és a gyulladáshoz vezető környezeti tényezőknek való kitettség okozza. Úgy tűnik, az autizmus esetén sérül a bél-agy tengely kommunikációja, és a bélrendszer olyan anyagokat is átenged az agyba, amik az idegek gyulladását elősegíthetik” – magyarázza Fasano.
A GEMMA kutatássorozat során 500 olyan csecsemőt is vizsgálnak, akik testvérei autistaként élnek, ugyanis a korábbi kutatási eredmények alapján ebben az esetben tízszeres az esélye annak, hogy ők is autisták. Azt azonban leghamarabb 18 hónapos korban képesek egyelőre diagnosztizálni. A születésük pillanatától három éves korukig monitorozzák a bélrendszerüket, székletüket, s már azt is tudják, hogy a hasmenés, a krónikus gyomorgörcs és a bélrendszer rendellenességei fokozottak az idegrendszeri eltérésben érintett gyermekeknél.
A belek egészségében rejlenek az okok?
Ez szorosan összefügg a vizsgálatok szerint a bél mikrobiomjával is, az autizmussal élők esetén a bélflórában jelen lévő baktériumok általában nincsenek egyensúlyban, az átlagosnál kisebb a mikrobiális diverzitás. A kutatássorozat nem titkolt célja, hogy a bél-agy tengely működését vizsgálva még az első tünetek megjelenése előtt egy egyszerű székletelemzéssel kiderüljön, fennáll-e a lehetősége az autizmusnak.
A vizsgálatok szerint minden 36 gyermekből egyet érint az autizmus.
A GEMMA mellett egy másik program, a CANDY is az idegrendszeri eltérések közötti összefüggésekkel foglalkozik. A kutatás egyik vezetője, Jan Buitelaar, a holland Radboud Egyetem orvosprofesszora szintén a bélrendszer egészségének és a neurológiai betegségeknek a kapcsolatát kutatja. Mint mondja, a bélgyulladások következményei között nem kizárólag az autizmus szerepel.
Úgy véli, nem véletlen, hogy egy autista gyermeknek gyakran figyelemhiányos betegsége is lesz, ahogy az sem, ha egy értelmi fogyatékos gyermek testvére például epilepsziás.
„Több ilyen állapot együtt fordul elő, ráadásul az epilepsziával is gyakran jár együtt” – mondja.
A CANDY projekt során nem csak a székletet, de a vért és a vizeletet is vizsgálják, 3-6 éves gyermekek idősebb testvéreik és édesanyjuk egészségének monitorozásával próbálják az idegrendszeri betegségek mögött rejlő genetikai okokat feltárni.
Olyan gyakori, genetikai rendellenességeket keresnek, melyek megjelennek az idegrendszeri eltérésekkel élő emberek kórtörténetében. A csapat az immunrendszert is vizsgálja az esetükben, és a mikrobiomuk összetételét is fokozatosan figyeli.
A cél az, hogy a bélflóra bakteriális összetételét, az idegrendszeri fejlődési rendellenességeket, és azok tünetei közötti összefüggéseket sikerüljön kapcsolatba hozni. Arra is kíváncsiak, hogy vannak-e olyan baktériumcsoportok, amelyek az artistáknál fokozottabban vannak jelen, s ha találnak ilyet akkor majd a megelőzés érdekében próbálják felhasználni a rendelkezésre álló információkat.
Ide kattintva tovább olvashatsz az egyes bélbetegségekkel és hatékony megelőzésükkel kapcsolatban.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
