Ha az ember belevág egy olyan múzeum létrehozásába, amelyben undorító ételek vannak, sejtheti, hogy nem lesz elég a kék sajt és a sült vér. Akárki is állította össze a rendhagyó svédországi tárlatot, szakmájának valódi mestere lehetett, ugyanis ezen a helyen nem a kispályás gyomorforgató fogások láthatók, hanem valódi nagyágyúk.
Hangyákkal főzött gin, kakibor, bálnaherés sör, izlandi juhok füstölt trágyájával ízesítve – ez az italgyűjtemény úgy hangzik, mint a világ legrosszabb Happy Hour-itallapja, de valójában egy új kiállítás része a találóan elnevezett Undorító Élelmiszerek Múzeumában, Malmőben.
A múzeum már korábban is ismert volt sajátos kulináris kiállításairól, amin a résztvevők találkozhattak például az izlandi fermentált cápahússal és a perui békaturmixszal.
„Most megtaláltuk a világ legfurcsább, legérdekesebb és legnagyobb kihívást jelentő alkoholtípusait”
– mondta Andreas Ahrens múzeumigazgató, majd hozzáfűzte: „A kiállított italok némelyike több ezer éves múltra visszatekintő, házi készítésű alkoholok különböző típusait mutatja be, míg mások kísérleti jellegűek, és helyi sörfőzők készítették”
Az egyik legérdekesebb tétel egy skót sör, amely a világ legerősebb söre, 55 százalékos alkoholtartalmával. Ám nem a magas alkoholtartalom a legfurcsább jellemzője ennek a skót sörnek – a bódító főzetet egy kipreparált mókusban szolgálják fel.
„Régóta foglalkoztatott az, hogy mi, emberek, miként kényszerítjük magunkat arra, hogy leküzdjük a különleges ízű alkoholok iránti ellenszenvünket, és megkóstoljunk olyan italokat, amelyek erősen keserűek, csípősek, vagy egyéb módon kellemetlenek lehetnek – mondta Ahrens a Live Science-nek.
Az undor, amióta világ a világ, egyetemes emberi érzelemnek számít – vallja az ötletgazda, hozzátéve, hogy bár az érzelmek univerzálisak lehetnek, a világon a vélemények széles körben eltérnek arról, hogy mi minősül „gusztustalannak”, a szokásoktól, a kultúráktól és a személyes ízléstől függően. „Ami az egyik embernek finom, az a másik számára felháborító lehet. Az Undorító Élelmiszerek Múzeuma arra invitálja a látogatókat, hogy fedezzék fel az ételek-italok világát, és kérdőjelezzék meg elképzeléseiket arról, hogy mi fogyasztható, és mi nem”– olvasható a weboldalukon.
A tárlatot végigjárva az ügyvezető elmondta: bemutatják többek között a Ttongsul nevű rizsbort, amelyet Dél-Koreában egykor gyógyászati szerként használtak, és nem mellesleg erjesztett emberi ürülékkel főzik. „A gondolat önmagában is elég ahhoz, hogy a legtöbb ember öklendezni kezdjen” – ismeri el Ahrens, megjegyezve: „Nem meglepő, hogy ez az úgynevezett kakibor iszonyatosan rossz szagú a gyártás során.”
A bálnaheresör, az izlandi Steðji Brewery által gyártott szezonális termék, ami heréket tartalmaz, „amelyeket egy régi, izlandi hagyomány szerint kezelnek, enyhén sóznak, majd füstölnek”– mondta Dagbjartur Arilíusson, a sörfőzde társtulajdonosa.
Az Anty Gin minden palackja körülbelül 62 vörös fahangyával van ízesítve – a világ első rovarokkal főzött ginje a gyártó Cambridge Distillery szerint. A hangyák „éles citrusos jegyeket” kölcsönöznek az italnak, írja a termék weboldala. Az Anty Gint mindezeken túl borókával és csalánnal is ízesítik.
A helyszínen a látogatók csak megnézhetik a kiállítás italait, de nem kóstolhatják meg. Talán nem is baj, mert a kiállításon szerepel még a koreai ürülékbor, a chicha, egy ősi kukoricából készült sör, amelyet erjesztés előtt péppé rágnak, vagy a pruno, egy gyümölcsből készült, vécében főzött börtönbor.
„Az egyetlen, amire nem tudtam rávenni magam, hogy kipróbáljam, az a kakibor”
– árulta el Ahrens.
