Ezért nincs a babáknak térdkalácsa: titokzatos tények a legkisebbekről

GettyImages-959167488
Olvasási idő kb. 6 perc

Attól a pillanattól kezdve, hogy megtudjuk, kisbabánk lesz, minden gondolatunk körülötte forog. Ám, amíg várjuk, fogalmunk sincs arról, micsoda titkokkal születik majd. A baba testével és lelkével kapcsolatos tényekre ugyanis gyakran csak a születése után derül fény.

Talán már közhely is, hogy a természetben minden olyan okosan van kitalálva, de ez tényleg így van. Az állat- és növényvilágban erre megannyi példát láthatunk, de a sorból az emberek sem maradnak ki. Íme, a megannyi bizonyíték!

A babáknak nincs térdkalácsa

Ha próbáltál már egy négykézláb mászó baba után ugyancsak négykézláb mászni, akkor pontosan tudod, hogy micsoda terhelést rósz vele a térdeidre. A babáknak többek között pont ezért nincs térdkalácsa. A Healthline szerint ennek a születéskor is kulcsfontosságú a szerepe, merevebb, csontos térddel ugyanis világra jönni nagyon nehéz lenne, mi több, nagy valószínűséggel az anyák és a babák sem úsznák meg sérülések nélkül. Ezzel szemben a porcokból álló térd sokkal rugalmasabb, amely tulajdonság később, a kúszásnál, a mászásnál és a járástanulásnál is ideálisabb.

A csecsemők a térdízületükben csupán egy, a magzati fejlődés embrionális szakaszában kialakult porcdarabbal látják meg a napvilágot, és emellett az is igaz, hogy a testükben sokkal több porc van, mint a felnőttekében.

Dr. Eric Edmonds orvos szerint a legtöbb gyermek térdkalácsának lassú, hosszú ideig tartó csontosodása 2 és 6 éves kora között kezdődik, és általában 10-12 éves korra fejlődik teljesen csonttá. 

A mászásnál is előnyös, hogy a babák térdkalácsa csak idővel alakul ki
A mászásnál is előnyös, hogy a babák térdkalácsa csak idővel alakul kiMarc Romanelli / Getty Images Hungary

300 csonttal születnek

Ha már a csontoknál tartunk, ugyancsak érdekes tény, hogy a babák 300 csonttal születnek, ami hellyel-közzel 50 százalékkal több, mint a felnőtteknek.

A csontok később, a növekedés során olvadnak csak össze, így lesz idővel 206.

Ha még így is nehéz elképzelni ezt a folyamatot, elég csak az újszülöttek és csecsemők koponyacsontjai közötti lágy részre gondolnunk. A kutacsnak hála születéskor a baba koponyalemezei könnyebben tudnak mozogni azért, hogy a feje alkalmazkodhasson a szülőcsatornához. 

Titokzatos reflexek

A babák igen sok reflexe közül az egyik a járás – vagy valami olyasmi, hiszen ilyen korban még nem lehet igazi lépésekről beszélni. Ha a babát – ügyelve a nyakára, fejére – a karjaink alatt tartjuk, és hagyjuk, hogy a talpa sík felülethez érjen, akkor látni fogjuk, hogy az egyik lábát a másik után teszi. Ez a reflex segíti a kicsiket abban, hogy közvetlenül a születésük után az édesanyjuk hasán fekve a mellhez kúszhassanak.

A reflex a picik két hónapos korára eltűnik, és majd csak az első évük vége felé jelenik meg ismét, már tanult viselkedésként, a járás elsajátításakor.

Egy másik, a Moro-reflex a babák egy rejtélyes válasza a világra, amely során egy hirtelen vagy hangos zajra kinyújtják a karjukat, lábukat, kinyitják a tenyerüket, majd minden visszaáll nyugalmi helyzetbe. Ez a reflex általában az első hónapban éri el a csúcspontját, és körülbelül két hónapos korban tűnik el. 

A Moro-reflex a kicsik körülbelül két hónapos korában tűnik el
A Moro-reflex a kicsik körülbelül két hónapos korában tűnik elminiseries / Getty Images Hungary

Ízlelőbimbók hada

Az nem újdonság, hogy a babák ízérzékelése már az anyaméhben elkezd fejlődni, ráadásul már a várandósság kilencedik hetében az első ízlelőbimbók-kezdeményeik is megjelennek. Arról viszont kevesebbet hallunk, hogy egy újszülött sok ezerrel több ízlelőbimbóval érkezik a világra, mint amennyi nekünk, felnőtteknek van. Pedig tény, hogy amíg a „nagyok” nyelvén 2-8 ezer ízlelőbimbó található, addig a babákén 10 ezer. 

Szemtől szemben

Sok-sok kutatás témája volt már az anya-gyerek kapcsolat, de az, amit egy korábbi tanulmány kiderített, több mint megható. Az anyákat és 3 hónapos csecsemőiket szemtől szemben való interakcióik során figyelték meg, miközben a pulzusukat mérték.

Az elemzés azt mutatta, hogy csupán rövid másodpercek kellettek ahhoz, hogy pulzusuk összehangolódjon.

Pulzusban megfigyelhető változásokat is hoz anya és baba egymáshoz való közelsége
Pulzusban megfigyelhető változásokat is hoz anya és baba egymáshoz való közelségeidal / Getty Images Hungary

Különféle nyelveken síró babák

Azt tudtad, hogy a csecsemők sírásának dallama megegyezik az anyanyelvükkel? Igen, ez azt jelenti, hogy már a sírás hangzásából lehet tudni, hogy melyik baba magyar, német vagy éppen francia.

Kutatók megállapították, hogy a csecsemők a terhesség utolsó három hónapjában választják az anyjuk anyanyelvét, amelyet a születés utáni hangjuk is tükröz.

Azt állítják, hogy már pusztán a sírásaikból és a gurgulázásaikból meg lehet különböztetni a különféle akcentusú szülők gyerekeit. 

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek