Egy, a Social Psychology Quarterly című folyóiratban megjelent új kutatás szerint az emberek egy-egy kérés kapcsán az esetek csupán 7 százalékában használják a kérem szót. És ami még ennél is érdekesebb, az eredmények nagyjából azonosak voltak az életkor, a nem és a társadalmi státusz tekintetében.
De vajon hogy jutottunk el idáig, és egyáltalán mi a helyzet ezzzel a gyerekkorunkban már jól megtanult varázsszóval?
Ekkor és itt használjuk ezt a szót
A tanulmány során beszélgetéselemzéssel vizsgálták, hogy az emberek mikor és hol használják a kérem szót a mindennapokban. Az hagyján, hogy a felmérés alapján a bűvös szót az esetek csupán kevesebb mint 10 százalékában ejtik ki kéréskor,
jobbára csak akkor, amikor arra számítanak, hogy nemleges választ kapnak.
Talán nem is annyira udvarias formula
A tanulmány egyik szerzője, Tanya Stivers szociológus professzor szerint a jelenséggel kapcsolatban az egyik legérdekesebb eredmény az, hogy a kutatások alapján a „kérem”-mel megfogalmazott kérések semmivel sem érnek nagyobb sikerrel célba, mint más udvarias formulák, sőt néha még visszafelé is elsülhetnek. Hogy miért? Mert e szót gyakran arra használják, hogy kikényszerítsék a másik személyből azt, hogy
olyan kérésbe egyezzen bele, amelyet egyébként nem szívesen teljesítene.
Ekkor ejtjük ki könnyedén
Noha e szónak nem kellene udvariatlannak lennie, a tanulmány szerint e szokást éppen gyakrabban használják tolakodó helyzetekben, mint nem. A szociológus szerint ugyanis leginkább akkor artikuláljuk a kéremet, amikor tudjuk, hogy a kérésünkkel probléma lehet. De hogy mit is jelent ez pontosan? A tanulmány azt állapította meg, hogy akkor szalad ki könnyen a szánkon,
Így csetelj, hogy ne nézzenek bunkónakNem mindegy, hogy csetelés közben használunk-e mondatvégi írásjelet, és ha igen, akkor melyikkel zárjuk a gondolatunkat, hogy ne tűnjünk illetlennek.
Tovább olvasomha arra kérünk valakit, hogy hagyja abba azt, amit éppen csinál, és helyette tegye azt, amit mi szeretnénk.
Olyan kérés megfogalmazásakor is akadálytalanul hagyja el a szánkat, amelyről úgy gondoljuk, hogy a másiknak nem fog tetszeni vagy talán vissza is utasítja.
Nem újkeletű a jelenség
Mielőtt a szívünkhöz kapnánk, és végképp elkeserednénk a világ alakulásán, szögezzünk le egy fontos, a szakemberek által megfogalmazott tényt: a kérem szó ritka használata már a hetvenes évekig visszamenőleg kimutatható. Ugyanakkor Tanya Stivers szerint nem ezen a formán múlik az udvariasság, hiszen, mint ahogyan azt a tanulmány eredményei is mutatják, a kérem nem feltétlenül az előzékenység és a tisztelet jele, ezen kívül több, kéréskor használt, udvariasságot jelző kifejezés is van.
Meg kell tanítanunk ezt a szót a gyerekeinknek?
A szociológus rávilágított: nem rossz, ha megtanítjuk a gyerekeinknek, ám meglehetősen érdekes ragaszkodnunk hozzá úgy, hogy közben a felnőttek körében már-már kiveszőben van. Hozzátette, egyébként a csemeték által megfogalmazott kérések körülbelül 12 százaléka tartalmazta a kérem szót.
Kérem nélkül is udvarias
Stivers példákat is hozott olyan udvarias kérésekre, amely mindegyike mellőzi a kérem szót – úgy, mint ezek:
- Segítenél elmosogatni?
- Örülnék, ha elvinnél a repülőtérre. Ráérnél?
- Mi lenne, ha befejeznénk ezt a projektet, aztán együtt ebédelnénk, hogy megünnepeljük?
- Nagyon hálás lennék, ha segítenél a bevásárlásban.
- Segítenél egy kicsit?
Mi a lényeg tehát? Ha nem mondod, hogy kérlek, az nem jelenti azt, hogy udvariatlan vagy, de udvarias sem vagy, ha mégis e szóval fordulsz a másik felé. A jó etikett nem feltétlenül ezen múlik, sokkal inkább azon, hogy a másik emberrel mind szavakban, mind tettekben kedvesen és tisztelettel bánsz.
Ha tudni szeretnéd, hogy mi áll a sokunk számára legidegesítőbb emberi tulajdonság hátterében, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
