Nem új keletű elmélet, hogy a fiatal gyerekekre hatással van, amit a tv-ben látnak. Kiderült, szüleink aggodalma nem volt felesleges, amikor a kilencvenes évek Cartoon Networkjét tiltólistára tették abban a reményben, hogy kevesebb erőszakos tartalmat fogyasszunk: egy 2021-es tanulmány szerint valóban meghatározó a gyerekek számára, mit néznek suli után a tv-ben. (Tegyük hozzá, kérdéses, hogy mennyire volt produktív a Cartoon Network helyett Animal Planetet nézetni, ahol a cukin szökdécselő gazellát lazán széttépték az oroszlánok, de c’est la vie.)
Az vagy, amit nézel?
A Kaliforniai Egyetem 50 évet felölelő felmérést készített, amely az 1967 és a 2017 között készült legnépszerűbb amerikai tv-műsorokat elemezte azt vizsgálva, milyen értékeket közvetítettek a 8–12 éves gyerekek számára. A popkultúrában megjelenő 16 értéket követtek nyomon, hogy miként és milyen arányban jelentek meg a képernyőn. A kutatásban a következő értékeket vizsgálták: hírnév, közösséghez tartozás, teljesítmény, önelfogadás, imázs, népszerűség, énközpontúság, jóakarat, fizikai erőnlét, hatalom, biztonság, pénzügyi siker, hedonizmus, konformitás, spiritualitás és hagyományok.
A tanulmány által vizsgált első évben, 1967-ben még a közösséghez tartozás számított a legfontosabb értéknek, ezt a jóakarat, az imázs, a hagyományok és a népszerűség követte. Ez 2017-re jócskán megváltozott: a teljesítmény vált a legfontosabb értékké, amelyet az önelfogadás, az imázs, a népszerűség és a közösséghez tartozás követett.
A hírnév mint fő érték a narcizmusra való hajlamot erősítette
Egy másik érdekes eredmény a hírnév értékét térképezte fel, amely közel 40 éven át a lista végén szerepelt (1997-ig a 15. helyen állt), majd 2007-ben az első helyre ugrott fel, 2017-re csupán a 6. helyre esett vissza. A kutatók szerint a hírnév fontossága azért érhette el zenitjét 2007-ben, mert ez idő tájt kezdtek nagyobb népszerűségnek örvendeni az olyan közösségimédia-platformok, mint a Facebook (2004-ben indult) és a YouTube (2005-ben indult). A tinik hamar rákaptak az ízükre, a médiatartalom-gyártók pedig hasonlóképp rácuppantak a témára, és elkezdtek a hírnévre összpontosító tévéműsorokat gyártani a kiskamaszok számára, mint amilyen például a Hannah Montana és az American Idol voltak. Ezek a műsorok, amelyek először tették lehetővé, hogy bárki és mindenki nagy közönséget találhasson magának, vadonatújak voltak és a korszellem lényegi részének tűntek. Azonban a hírnév mint érték felemelkedésének hátulütője is volt: a narcizmus növekedését és az empátia csökkenését vonta maga után.
A tanulmány szerint a közösségi érzés és a jóindulat szintén ingadoztak az évek alatt annak függvényében, hogy a kultúra egésze miként változott. A közösség fontossága négy évtizeden át az első vagy második helyen állt, 2007-ben azonban a 11.-re esett vissza. A kedvesség és segítőkészség 1967-ben és 1997-ben a második helyen állt, de 2007-ben már csak a 12. helyen, 2017-re feljött a 8. helyre.
A kiskamaszok és a valóságshow-k
A pszichológus, aki a jelentés szerzője is, hisz abban, hogy a televízió tükrözi a kultúrát és a fél évszázados adatok alapján az amerikai kultúra drasztikusan megváltozott. A fiatalok a közvetlen környezetükön kívüli társadalmi világról a tv-műsorokon keresztül alkotnak fogalmat. A kiskamaszok körében a valóságshow-k közül az America’s Got Talent tehetségkutató és az American Ninja Warrior fizikai vetélkedő voltak 2017 legnézettebbjei, amelyek olyan értékeket népszerűsítettek, mint a hírnév, az énközpontúság és az imázs. Az ebben az évben legnépszerűbbnek számító forgatókönyv alapján készült programok viszont az önelfogadást, a közösséghez tartozást és a kedvességet emelték ki fontos értékként.
A valóságshow-kat széles közönségnek készítik, a kiskamaszok kifejezetten gyakran néznek ilyesmit, és ezek általában a győzelemre, a versengésre összpontosítanak, amely során a résztvevők általában nem riadnak vissza olyan taktikáktól sem, mint a megfélemlítés vagy a csalás.
Ha a rendkívül fogékony korszakukat élő kiskamaszok olyan emberekért rajonganak, akiket a győzelem és a hírnév motivál, akkor a kultúra egészében fontosabbá válnak ezek az értékek.
A kutatók arra is rámutattak, hogy ezek a műsorok mennyire félrevezetőek, hiszen nem igazán mutatják meg a hírnévhez vezető kemény munkával kitaposott utat és annak értékességét. Ez azért különösen problémás, mivel pont ezekben az években alakítanak ki maguknak egész életre szóló hitrendszereket a kiskamaszok arról, hogy mit szeretnének majd elérni a jövőben, amihez a környezetükből leszűrt értékrendszert használják fel.
Szóval úgy tűnik, érdemesebb kevesebb valóságshow-t nézetni a kiskamaszokkal, ha nem szeretnénk, hogy a hírnév, a győzelem és a versengés váljanak a legfőbb értékeikké. Hiszen, mint kiderült, ha túl sok ilyen jellegű üzenetet kapnak a külvilágtól, empátiájuk csökkenhet. Ahogyan egy korábbi cikkünkben írtuk, még a kapcsolaton belüli nemi szerepekről alkotott képekre is hatással van, mit néznek a tinik: a romantikus sorozatok kedvelői tradicionálisabb, míg a krimit preferálók egyenlőbb dinamikát választottak inkább maguknak. De a fiatalabb korosztály számára is rejteget veszélyeket a képernyő: a hároméves kor alatti gyerekeknél akár iskolai figyelemzavarhoz is vezethet később. Tehát jobb, ha alaposan átgondoljuk gyermekeink televíziózási lehetőségeinek felülvizsgálását, hogy egészségesebb felnőttekké válhassanak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
