A nemzeti ünnep közeledtével valószínűleg a legtöbb szülő napi szinten hallgatja a Petőfi Sándor gatyába' táncolt: nálunk legalábbis napi többször is műsoron van az örökzöld. Hogy honnan ismerik a gyerekek, ahhoz nem kell fantázia: oviból, iskolából egyaránt hazaviszik a kicsik ezt a tudást, bár abban biztos vagyok, hogy nem a pedagógusok tanítják be nekik azt.
Ennél nehezebb felfejteni azt, pontosan ki lehetett az első, aki büszkén elszavalta a kis verset, miszerint:
Petőfi Sándor gatyába' táncol,/ felesége bugyiba', úgy mennek a moziba./ Leülnek egy padra, pont a kutyaszarba'.
A különböző források abban értenek ugyanis csak egyet, hogy nem tudni, kitől származik a huszadik századi népköltészeti eredetűként megjelölt versezet. Egy beszélgetésben Nyáry Krisztián is elmondta: nem tudja, kitől származhat az.
Annyi tűnik csak bizonyosnak, hogy első említése 1966-ból származik: nem is akárhol, hanem az Élet és Irodalom az évi ötödik számának hasábjain, ahol Faragó Vilmos értekezik róla: „Mifelénk történt, a szomszédos Doboz községben, hogy Illyés Gyula faggatni kezdte az embereket, vajon mit tudnak Petőfiről? Ezt tudták: »Petőfi Sándor, gatyába’ táncol.«”
Illyést emlegeti Szörényi László is, aki a Valóság 1973-ban megjelent 7. számában jut el a naiv költeményecskéhez.
Illyés Gyula tapasztalta, hogy a nép főleg egy alkalmazott névnapi köszöntő formájában őrzi kegyelettel költője emlékét. Petőfi Sándor gatyába’ táncol… Ha ennél tovább akarunk jutni, igényesebbeknek kell lennünk.
A vita egyébként azzal kapcsolatosan, hogy vajon ildomos-e a legnagyobbnak vagy legalábbis egyik legnagyobbnak tartott költőnket „gatyábatáncolás” apropóján emlegetni, általános. Legalábbis erre utal a Petőfiről szóló Wikipedia-szócikk vitaoldala, ahol a szerkesztők közül van, aki a versike alpári jellegét számonkérve méltatlankodik azon, hogy mi helye van annak a költővel foglalkozó szócikkben „jópofa” szövegként, ám mások védelmére kelnek annak, mondván, ez mindenki gyerekkorához hozzátartozik.
Ha arról lehet is vitatkozni, hogy méltó-e Petőfi emlékéhez és örökségéhez ez a vers, arról biztosan nem, hogy az összes gyerek megtanulja előbb vagy utóbb. Március 15. környékén évről évre szülők tömege döbben rá, hogy amit ő skandált kiskorában, azt most már gyermeke is tudja, holott ő biztosan nem mondta el neki, aztán csak mosolyog a dolgon.
5 gyönyörű hely Magyarországon, amit Petőfi is megverseltMéltatlanul kevés szó esik az Alföldről Magyarország tájai kapcsán, pedig gyönyörűségét mi sem mutatja jobban, mint Petőfi Sándor versei.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
