A fiatalok érzékenyek a veszélyekkel járó kihívásokra, mivel a kockázat mérlegeléséért és a józan ítélőképesség kialakulásáért felelős homloklebenyük még nem fejlődött ki teljesen. A felelőtlen kihívásokhoz hasonló meggondolatlan hóbortok mindig is velünk voltak, de a közösségi média felerősítette terjedésüket, ráadásul a csoporthoz tartozás és a könnyen jött, gyors népszerűség hamis illúziójával kecsegtetik az egyébként bizonytalan és támpontokat kereső tinédzsereket.
Az aranyhalevő kihívás
Még virtuális világunk születése előtt, 1939-ben aranyhalnyelési őrület lett úrrá az amerikai fiatalokon. A Harvard Egyetem két hallgatójának merészségével kezdődött, majd a főiskolák megpróbálták felülmúlni egymást, amint átterjedt mindazokra, akik valami izgalmas és újszerű részesei akartak lenni. A hasonlóan elmés kihívások azóta az online térben még nagyobb teret kapva hihetetlen gyorsasággal szedik áldozataikat.

Az „Orbeez Challenge”
Ez a kihívás arra buzdítja a gyerekeket, hogy filmezzék le magukat, amint puha gyöngyökkel lövöldöznek idegenekre egy játék pisztoly segítségével. Az elkövetőnek ezután fel kell töltenie a videót bizonyos közösségimédia-platformokra, amelyeken már több mint 150 millióan kerestek rá a „játék” hashtagére. Valószínűleg, közülük csak kevesen mérlegelik, hogy a vízalapú gyöngyök nagy sebességgel kilőve veszélyes lövedékekké válhatnak. Sőt, vannak, akik le is fagyasztják a lövedékül szolgáló gyöngyöt a jobb találati eredmény reményében.
A kihívás március közepén terjedt el, alig egy hónapos fennállása óta rengeteg sérüléshez és letartóztatáshoz vezetett, ugyanis az autóban ülő tinik véletlenszerűen hajtanak oda idegenekhez, elsütik a „gyöngyöket”, majd elhajtanak.
Tekintettel arra, hogy a játék fegyverek valódi lőfegyvernek is tűnhetnek, jogosak a rendőrség aggodalmai, miszerint egy-egy megzavart vagy felbőszített áldozat összetéveszti az esetet egy tényleges lövéssel, és válaszul élestölténnyel reagál. Ez természetesen a gyöngyök gyártójának, a Spin Masternek sem állt szándékában, így már igyekeznek fellépni az ellen, hogy gyöngyeiket lövedékként használja bárki is, a kihívás népszerűségét ugyanakkor egyelőre nem csorbította kérésük.

A fahéjas kihívás
Az egyik legutóbbi kihívás a közösségi médiában az egyébként számtalan pozitív élettani hatással rendelkező fahéj lenyelésének ártalmatlannak tűnő feladata volt. Csakhogy a felhívás kikötötte, hogy a kanálnyi porított fahéjat víz nélkül kell a versenyben maradásért lenyelni. A „Cinnamon Challenge” eredményeként több diák került kórházba a tüdejükbe kerülő finom por miatt, ami gyulladást és hegesedést okoz.
Az ájulásig fojtogatós „játék”
Ez a veszélyes hóbort legalább három halálesetért volt tavaly felelőssé tehető. Az épületes „szórakozás” lényege, hogy addig fojtogatnak valakit, amíg az ájuláshoz nem vezet. Ennek az állapotnak az elérése mögött az a remény húzódik meg, hogy talán átélhetővé válik egy rövid euforikus csúcs. A „versenyzők” ennek érdekében visszatartják lélegzetüket eszméletük elvesztéséig. A Centers for Disease Control által végzett tanulmány azonban kimutatta, hogy 1995 és 2008 között nem kevesebb, mint 82 fiatal halt bele ennek az érzésnek a hajhászásába.

A jégkrémes kihívás
Az előzőekhez képest ártatlan gyermeki csíny, bár Covid idején mégsem veszélytelen az Ice Cream Challenge felhívása, mely arra ösztönözte a „játékos kedvűeket”, hogy bemenve egy boltba lefilmezzék, ahogy kinyitnak egy fagylaltos dobozt, és belenyalnak a jégkrémbe, mielőtt visszatennék a polcra további árusításra.
A forró vizes kihívás
Azok, akik a fagylalt után meghűléses tüneteket érezhettek, vagy más, kalandra vágyó ifjak részt vehettek a forró vizes kihívásban, melynek során nem kellett többet tenniük az elismertségért, mint egy vödör forró vizet a tulajdon fejükre önteni. Ennek eredményként sokakat kezeltek égési sérüléssel.
A mosószeres kihívás
A mosószerpárnácskák megevésével vagy a mosópor felszívásával járó Tide Pod Challenge is ezeknek a divatos, de annál értelmetlenebb és veszélyesebb tinihóbortoknak a táborát gazdagította.
A 48 órás eltűnés kihívása
A résztvevő egészségén kívül már közvetlenül a szülőkére is komolyabban kihathatott a néhány éve nagy divattá lett álhírterjesztés a fiatalok között, hogy elrabolták őket. Minél tovább kellett fenntartaniuk azt a látszatot, hogy emberrablás áldozataivá váltak. Ezzel kétségkívül elérték céljukat, hiszen igen nagy figyelmet kaptak meglehetősen rövid időn belül.
Nem kell Amerikáig menni a online heccelés veszélybe sodró őrült jelenségéért. Hartung Attila FOMO – megosztod, és uralkodsz című 2019-es filmje is hasonló témát dolgoz fel megrázóan kegyetlen őszinteséggel, hazai terepen.
Clarie McCarthy, harvardi gyermekorvos szerint a tinédzserek veszélyes online kihívásainak sikeréért a homloklebeny fejletlensége okolható, hiszen ez az a rész, amely irányítja az ítélőképességet, a belátást és a kockázatvállalást. Az egyre jelentősebb számú, súlyos következményekkel járó meggondolatlan és elhamarkodott döntésekből fakadó kihívásokat a jövőben fontos lenne szigorúbban figyelemmel kísérni az online felületeken annak érdekében, hogy serdülőink ne sodorják veszélybe saját és mások egészségét.

Agyunk máskor válik felnőtté, mint mi jogilag.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés