A kamasz lány apja, Ian Russell az elmúlt öt évet azzal töltötte, hogy felmérte, milyen hatással vannak a mai fiatal lányokra és fiúkra az online tartalmak. Úgy véli, az Instagram, Pinterest, TikTok és a Facebook is káros hatással lehet a fiatalok lelki fejlődésére. Ráadásul az oldalak üzemeltetői – mivel monitorozzák minden felhasználó tevékenységét, majd reklámcélokra használják az adatokat – tudtak róla már egy hónappal Molly öngyilkossága előtt, hogy milyen gondolatok kavarognak a fejében, milyen témákban nézeget tartalmakat. S ironikus módon, miközben egy mellbimbó vagy egy fegyver fényképe miatt kitiltanak felhasználókat, azt már nem jelzik vissza, ha azt látják, hogy valaki saját magát veszélyezteti.
Miért olyan veszélyes ez? Mert ezek az oldalak nemcsak követik az érdeklődésünket. Az algoritmus működése egyszerűen egyre mélyebbre viszi a felhasználót: miután egyszer rákeresett mondjuk az önsebzésre, az összes oldal ezzel kapcsolatos képeket, idézeteket, tartalmakat küldözget neki. Ugyanúgy, ahogy ha egyszer rákerestünk a robotporszívó működésére nem inkognitó módban, s utána mindenhonnan ilyen hirdetések árasztanak el minket, az öngyilkosság, a depresszió témakörében is megjelennek tartalmak.
Mi áll a tinik öngyilkosságai mögött?
Minél tovább nézegette lánya online tevékenységét, illetve a közösségi oldalak által neki küldött képeket Ian Russell, annál idegesebb lett. Azóta követelései hatalmas nyilvánosságot kaptak: azt szeretné, hogy egy független szabályozórendszert hozzanak létre, ami egyszerűen törli az öngyilkossággal kapcsolatos tartalmakat az oldalakról külön kérés nélkül is. Ne tudjon a gyerek olyan könnyen önsebzéssel foglalkozó csoportokba belépni, s ott további tippeket kapni, ne kapjon olyan fényképeket, amelyen egy sebhelyes csuklós kéz fehér pirulákat szorongat, ne lehessenek divatosak a mély depresszióról árulkodó gondolatok.
Az online média valós veszélyei
Matt Hancock brit egészségügyi miniszter – aki egy 12 éves lányt nevel – reagált az apa kérésére, a törvény erejével fenyegetőzve arra szólította fel a milliárdokat kaszáló, gyakran prűd közösségi oldalakat, hogy az ilyen jellegű tartalmakat azonnal vegyék le az oldalaikról. S hogy miért olyan fontos ez? Mert az öngyilkosság egyre gyakoribb halálok a fiatalok körében, s nehéz lenne nem meglátni az összefüggést az online jelenlét és az ilyen cselekedetek között. Molly esetében úgy nézett ki a történet, hogy miközben belül depressziós gondolatokkal küzdött, ebből kifelé, a családja számára semmit sem mutatott, szerette volna megkímélni őket. Vígan lovagolt, vitorlázott, készült az iskolai színdarab előadására, így szülei nem gyanakodtak, de félelmetes érzéseivel a net felé fordult. Ott minél több keresést indított magányával és súlyos gondolataival kapcsolatban, annál több találatot és ötletet kapott.
Mi az, ami segíthet?
Felelőssé tehető hát akármelyik közösségi oldal a fiatal lány haláláért? Nem feltétlenül. Az apa fájdalmában természetes, hogy azóta is bűnbakot keres, s talán van is valóságalapja állításainak. Ám az nem lehet megoldás, hogy mostantól tiltsuk el a tiniket a közösségi oldalaktól: kamaszkorban minél titokzatosabb valami, minél nagyobb ellenszélben lehet rátalálni, annál izgalmasabb. A moderálási elvek szigorítása is kétélű fegyver, hiszen az erre programozott robotok nem képesek értelmezni a szövegkörnyezetet, s tévesen gyűlöletbeszédnek vagy ártalmas tartalomnak minősíthetnek – pusztán a letapogatott szavak alapján – olyan tartalmakat is, amelyek közel sem azok, s igazságtalan tiltásokkal operálnak, miközben a jól álcázott, valóban káros tartalmakat nem találják meg.
Videók, amelyek egy felnőttnek is sokkot okoznak
Molly Russell esetéből nemcsak máig visszhangzó ügy, de vizsgálat is lett. Vilmos herceg és Katalin hercegné találkoztak is az apával, illetve így nyilatkoztak: „Soha egyetlen szülőnek sem szabadna elviselnie azt, ami Ian Russell családjával történt. Hihetetlenül bátor emberek. A fiatalok online biztonságának előfeltételnek kellene lennie, nem utólagos gondolatnak.” A most is folyó hivatalos vizsgálatban Andrew Walker halottkém úgy nyilatkozott, hogy a tini önkárosításához nagyban hozzájárultak az online látott tartalmak. A bíróságon levetítették azokat a videókat, amelyeket az algoritmus Mollynak küldözgetett. Annyira sokkolóak voltak a felvételek, hogy a személyzet egyik tagjának el kellett hagynia a szobát. A halottkém szerint ezek több mint minimálisan járultak hozzá az tinédzserkorban természetes módon jelentkező depresszióval küzdő lány halálához.
A nagyvállalatok reakciói
Az apa reményei szerint ez végre eljut a Szilícium-völgyben székelő technológiai vállalatok vezetőihez, akik a gyerekek biztonságát gond nélkül feláldozzák a pénz oltárán. Ehhez képest a kihallgatást követően a Meta szóvivője kijelentette, hogy a vállalat „elkötelezetten gondoskodik arról, hogy az Instagram mindenki számára pozitív élmény legyen, különösen a tinédzserek számára”, és „gondosan mérlegeli a halottkém teljes jelentését, amint benyújtotta azt.” A Pinterest vezetője, Judson Hoffman ennél belátóbbnak bizonyult, azt mondta a bíróságnak, hogy „a platformnak mindenki számára biztonságosnak kell lennie”, és elfogadta, hogy „volt olyan tartalom, amelyet el kellett volna távolítani”, amikor Molly használta az oldalt. Egy bizonyos szempontból egyébként már az is eredmény, hogy az óriáscégek vezetőinek kötelezően meg kellett jelenniük a bíróság előtt, ahol végig kellett hallgatniuk, miben lehetnek felelősek, és be kellett számolniuk arról, milyen biztonsági korlátozásokkal dolgoznak.
Mit tehetünk?
Nagyon fontos, hogy a negatív gondolatokkal küzdő fiatalok segítséget kaphassanak. Ez majdhogynem az egyetlen út, ami a kedélyük javulásához, betegség esetén a gyógyulásukhoz vezethet. A megfelelő pszichológus vagy pszichiáter képes lehet megóvni a családot a tragédiától, hiszen nem erősíti tovább a kamaszkorban túlromantizált, divatossá tett öngyilkosság iránti vágyat, megmutatja, hogy a halálon kívül van más megoldás. Miközben a közösségimédia-oldalak ráerősítenek tulajdonképpen bármilyen érzésre, amire rákerestünk, a szakemberek a kifelé vezető utat járják végig a fiatallal. Nekünk, szülőknek pedig marad a neten töltött idő szabályozása mellett a legalább ilyen fontos beszélgetés, hatékony kapcsolattartás a gyerekünkkel. Ha úgy látjuk, veszélyben van, több helyről is segítséget kérhetünk:
Alapítvány az Öngyilkosság Ellen: 7–19 óra között ingyenesen és anonim módon hívható telefonszámuk: +36 80 505 390
Ifjúsági Lelki Elsősegély, ami ingyen hívható hétköznapokon 17–21 óra között: 137-00
Kék Vonal, amiben 17–21 óráig elérhető chatfunkció, e-mail-konzultáció: https://kek-vonal.hu/, telefon: 116-111
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) ingyenes száma: 116-123, vagy https://sos-116-123.eoldal.hu
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT), amely 24 órában ingyenesen hívható telefonos segítség: +36 80 205 520
A Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi Központja, ahol chatbotos szolgáltatás elérhető.
