A lányok és a fiúk eltérő ütemben válnak felnőtté, ennek első jele a pubertás, ami a korábbiaknál egyre hamarabb, akár már nyolcéves korban beindulhat.
Az érettség vágyott állapot
Saját magunk felnőtté válása vágyott és természetes folyamat, optimális esetben szellemileg is felkészülve várjuk, hogy végre nagyok legyünk. Gyerekként a felnőttlét a szabadság új dimenzióival kapcsolódik össze. Emlékszem, számomra Rómeó és Júlia története volt az első, ami elgondolkodtatott, vajon mit is jelent felnőttnek lenni, kultúrától függetlenül. A shakespeare-i történetben az volt számomra a leginkább megdöbbentő, hogy a velem egykorú főszereplők – Júlia 13 éves, és Rómeó is csak pár évvel lehet idősebb – házasságban és közös életben gondolkodtak.
Egy hasonló korú gyermek édesanyjaként ismét eszembe jutott a szomorú véget érő történet. Mennyire kevés idő adatott a két veronai fiatalnak, és vajon mi vezette őket a tragikus véget kiváltó eseményekhez. Tényleg képes olyannyira éretten gondolkodni egy tizenéves, éppen csak kamasz, hogy egész életére elhatározza magát? Vagy ennyit számíthatnak a hormonok? És vajon miért van az, hogy egyes lányok 10 éves koruk előtt már elindultak ezen az úton, míg mások jóval később?
A lányok ma hamar érnek
Csaknem egy évvel hamarabb lépnek a lányok serdülőkorba ma, mint 40 évvel ezelőtt tették, állítja az angol egészségügyi szervezet, az NHS legújabb kutatásaira alapozva. A lányoknál napjainkban a pubertás 8–13, a fiúknál 9–14 éves kor között kezdődik. A kamaszkor kezdetét jelző fizikai változások hormonális átalakulással és pszichés fejlődéssel járnak együtt.
A gyermekkor és a felnőttkor közötti átmeneti időszak egyre hosszabb lesz minden egyes évtizedben, ez főleg a lányokat érinti.
A női nemi fejlődés egyik első állomásának a mellek, azaz tudományos nevükön a mirigyes emlőszövet növekedését tekintik a kutatók.
Azt, hogy mikor indul be az emlőszövet növekedése, régóta figyelik, és ahogy összegezték az átlagos életkort ezzel kapcsolatban, abból kiderült, hogy az 1970-es évek vége óta évtizedenként körülbelül három hónappal korábban indul a lányok serdülése.
„Egy új tanulmány kimutatta, hogy a lányok pubertása évtizedenként nagyjából három hónappal korábbi időpontra csúszott már az 1970-es évektől kezdve, így mostanra egy egész évvel hamarabb kezdenek serdülőkorba lépni, mint korábban.
– mondják a Koppenhágai Egyetem kutatói is. Dr. Alexander Bush volt az első, aki a nemi változások szempontjából kezdte a nőiesedést vizsgálni.
„Nagyon kevés tanulmányt ismerünk a korai mellfejlődés egész életen át tartó egészségére gyakorolt hatásairól” – mondta.
Úgy véli, hogy a menstruáció korai kezdete összefüggésbe hozható az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával is, azonban nem az az esemény az, amit a pubertás kezdetének kell tekintenünk. Ezt a tényt a kutató szerint fontos hangsúlyozni.
Azt javasolja a lányos anyáknak és a fiatal lányoknak is, hogy jegyezzék fel az első ciklus időpontja mellett a mellnövekedés beindulásának idejét is. A későbbiekben ezek együtt hasznos információt szolgáltathatnak egy-egy hormonális probléma vagy betegség esetén.
Dr. Bush arra is kereste a választ, mitől függ, hogy kinek hány évesen kezdenek el nőni a mellei. Kiderült, hogy a magas testtömegindex (BMI) az egyik kiváltó ok, hiszen a zsírszövetek azok, amik a pubertáshoz szükséges hormonokat termelik. A túlsúly azonban önmagában nem oka a fentieknek.
Lehet, hogy az anya étkezése számít?
Dr. Bush JAMA Pediatricsban megjelent tanulmánya szerint más tényezők is befolyásolhatják a pubertás kezdetének idejét, például az endokrin rendszert károsító vegyszerek jelenléte a fiatal környezetében. Szerencsére a tanulmányban felsorolt vegyi anyagokat már a hatvanas években betiltották hazánkban, azonban a világ számos, más országában forgalomban lehetnek, közvetlenül is károsítva – nem csak – a fiatal lányok egészségét.
Egy másik, szintén a korai pubertást vizsgáló tanulmány az anya várandósság alatti, egészségtelen étkezését tartja felelősnek. Dr. Deborah Sloboda, az Aucklandi Egyetem Liggins Intézetének munkatársa szerint
a várandósság ideje alatt fogyasztott magas zsírtartalmú ételek azok, amik hatással lehetnek a későbbi lánygyermekek nemi érésére.
Állatkísérletek során kiderült, hogy a terhesség alatti étkezési szokások hatásai végérvényesen hatottak az utódokra. A zsírban gazdag táplálékkal etetett anyáktól született patkányok testzsírtartalma magasabb volt még felnőttkorukban is, abban az esetben is, ha fiatalon egészségesen táplálkoztak.
Hamarosan az embereket is vizsgálják majd ebből a szemszögből, ugyanis egy spanyol vizsgálat eredményei, miszerint a megnövekedett inzulinszinttel élő lányok szintén korábban érik el a hormonális kamaszkort, alátámasztják a feltételezéseket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
