A legtöbb szülő számára ismerős lehet a szituáció: egy fárasztó nap vége felé csak pár percre szeretnénk leülni egy fotelbe vagy kanapéra olvasni egy kicsit, vagy egyszerűen csak bambulni a semmibe. Ám a gyerekeinknek ilyenkor sokszor más a véleménye, és úgy gondolják, hogy ez a legpompásabb időpont arra, hogy böködjenek, csikizzenek vagy más módon idegesítsenek minket. Nos, nemcsak az emberszülők, de a majomapukák és -anyukák is megküzdenek olykor ilyen helyzetekkel.
Változatosan zavarják a „felnőtteket” a kölyökmajmok
A kutatók San Diegó-i és lipcsei állatkertekben készült felvételeket elemeztek, amelyeken csimpánzok, orangutánok, bonobók és gorillák mindennapjait rögzítették. A videók arról tanúskodnak, hogy ezek az állatok rengeteg módot találnak arra, hogy idegesítsék egymást. Főként a fiatal, három és öt év közötti majmok szórakoznak ezzel, olykor teljesen ártatlan, mókás butaságokat eszelve ki, olykor viszont kifejezetten agresszív fogásokhoz nyúlva. A 75 óra alatt a kutatók 142 olyan tettet számoltak össze, amelyek célja egyértelműen a másik piszkálása volt.
A majomkölykök összesen 18-féle módon próbálták megzavarni a felnőtt majmokat. Olykor csak böködték ujjukkal, csikizték vagy lökdösték kiszemelt áldozatukat, máskor felé nyújtottak egy tárgyat, hogy aztán az utolsó pillanatban elrántsák azt.
Volt, hogy húzgálták a másik szőrét – ez különösen az orangutánok között népszerű csíny, valószínűleg azért, mert nekik a leghosszabb a szőrük –, vagy hirtelen odadugták pofájukat közvetlenül a másik pofája elé.
Gyakran húzgálták egymás különféle testrészeit, vagy saját testrészüket lóbálták a másik arca előtt. A piszkálások nagy része valamilyen formában meglepetéssel járt, általában hátulról csaptak le a felnőttre, vagy megvárták, míg másfelé néz.
A legérdekesebb, hogy ez a viselkedés sokban hasonlít arra, ahogy az emberpalánták piszkálják anyjukat, figyelve annak arcát, azt lesve, milyen reakciót váltanak ki
– mondta el dr. Isabelle Laumer, a kutatás egyik résztvevője. Abban is hasonlítanak a majmok az emberekre, hogy a fiatalokat nem nagyon lehet azzal lerázni, hogy a felnőtt nem reagál a piszkálásra. Az ilyen esetek 84 százalékában a majomkölykök csak fokozták erőfeszítéseiket, és addig nyüstölték a másikat, amíg valamiféle választ nem kaptak.
A csecsemők ezért piszkálnak
Embercsecsemőknél akár már 8 hónapos koruktól megfigyelhető ilyen viselkedés. Már azelőtt elkezdik, hogy beszélni tudnának. Szerepe kutatók szerint a szociális határok felderítése és a kapcsolatok megerősítése.Azt egyelőre még nem sikerült felderíteniük a kutatóknak, hogy pontosan miért viselkednek így a majmok. Ezeknek a szokásoknak ugyanakkor sok a közös vonása az emberi humorral: provokatív, meglepetést keltő és játékos. Mivel mindegyik emberszabásúmajom-fajnál megfigyeltek ilyen viselkedést, valószínű, hogy az emberi humor eredete 13 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor az emberszabásúak és az emberek közös ősei éltek.
Emberi állattulajdonságok
Nem ez az egyetlen emberszerű viselkedés az állatvilágban. A kecskék például veszélyes, kényes helyzetekben gyakran elájulnak: mintegy 10 másodpercre teljesen „lefagynak”, és használhatatlanná válnak az izmaik – ilyenkor sokszor el is dőlnek. Ezeknek az állatoknak a másik hasonló érdekessége, hogy akcentusuk alakulhat ki: mekegésük attól függően változik meg, hogy milyen környezetben, milyen más kecskékkel élnek együtt.
Az elefántok temetéseket tartanak. Ezek az intelligenciájukról ismert állatok nagyon szoros szociális csoportokban élik mindennapjaikat, és egyikük pusztulása nagyon érzékenyen érinti a többieket. Megfigyelték, hogy
az elefántoknak különféle rituáléik vannak ilyen szomorú alkalmakra: ormányukat ráfektetik a tetemre, amelyet levelekkel szórnak be, és akár napokon keresztül virrasztanak fölötte.
A hollókkal nem jó ujjat húzni. Rendkívül haragtartóak, akár éveken keresztül is képesek megjegyezni annak az embernek az arcát, aki stresszes helyzetet idézett elő a számukra. Sőt, nemcsak megjegyzik, de társaiknak át is adják az információt. Kutatók egy ősembermaszkban fogtak el hollókat. Nem sokkal azután, hogy elengedték a befogott madarakat, ugyanerre a maszkra a hollók 20 százaléka reagált dühös károgással és szárnycsapkodással, öt évvel később azonban már a madarak 60 százaléka.
A bálnák slágereikkel keltették föl a kutatók figyelmét. Hogy ezek a tengeri emlősök énekelnek, régóta ismert. Bizonyos bálnadalok viszont úgy terjednek el a hosszúszárnyú bálnák között, mint az embereknél a divathullámok. Egy tizenegy éven át tartó kutatás azt mutatta, hogy ezek a dalok olykor korábbi slágerek elemeit tartalmazzák, máskor viszont teljesen eredetiek.
Olvasd el, hogyan változtatta meg egy hangya az állatok királyának szokásait, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
