Ezek az ételfestékek károsak a gyerekekre, mégis ott lehetnek a jégkrémekben

GettyImages-1158879380
Hrdina-Bárány Zsuzsi

Ezernyi rémhírt hallani az ételekben használt színezékekről, amelyeket ijesztő E-számokban láthatunk viszont az élelmiszerek csomagolásán. De tulajdonképpen mik is ezek, mire jók, és egyáltalán mennyire kell félnünk ezektől? Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök-táplálkozáskutatóval jártunk utána.

A feldolgozott élelmiszerek csomagolásán található E-számok között több tíz olyat is találunk, amelyek arra utalnak, a termékhez színezékeket használtak. Ha a címkén E100 és E180 közötti jelölést látunk, biztosak lehetünk abban, hogy az élelmiszer valamilyen színezőanyagot tartalmaz. Ám jó, ha azt is tudjuk: a gyártók az ijesztő E-számok helyett manapság egyre gyakrabban nevezik néven a színezéket a csomagoláson.

Szebb lesz tőle az étel

A színezőanyagok legalább olyan fontos szerephez jutottak az elmúlt években, mint az illatozó és ízeket adó aromaanyagok és ízfokozók, hogy mutatósabbá tegyék a különféle élelmiszereket. Az élelmiszeripar ezeket az anyagokat a termékek színének élénkítésére és a feldolgozás közbeni elbomló színanyagok pótlására használja, ezekkel állítja helyre az eredeti színeket.

A színezőanyagoktól még tetszetősebbek az élelmiszerek
A színezőanyagoktól még tetszetősebbek az élelmiszerekbarmalini / Getty Images Hungary

Természetes eredetű színezékek

A színezékek között a természetes és a mesterséges közötti átmenetet a természetes eredetű anyagok adják. Míg a természetes színanyagok ugyanúgy találhatók meg az élelmiszerekben, mint a természetben, a természetes eredetűekkel kapcsolatban ez már nem mondható el. Ezeket ugyanis állati vagy növényi eredetű anyagokból nyerik ki, majd kémiai átalakítás után juttatják a termékbe.

A természetesek még hasznosak is

A színanyagok egy csoportjától olyannyira nem kell félnünk, hogy újabb kutatások arra is rájöttek, a természetes színezékek nemcsak a termékek küllemének tesznek jót, hanem jelentős az egészségvédő szerepük is. Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök-táplálkozáskutató szerint a koleszterinszintet csökkentő, antioxidáns és más hasznos biokémiai hatásaikat vizsgáló tudományos kísérletek olyan biztatóak, hogy e színanyagokat ma már tápanyag-kiegészítőként is használják.

Laborban „született” színek

Nem úgy, mint a laboratóriumban, vegyipari úton előállított, emberi szervezet számára ismeretlen mesterséges színezékeket, amelyek ugyan lehet, hogy a természetes színanyagoknál sokkal stabilabbak, fény- és hőállóak is, nincs jellegzetes íz- és szaganyaguk sem, és a színezőképességük is jóval erőteljesebb, ám egészségi szempontból kockázatosabbak. 

Ezeket vagy tolerálja a szervezetünk, vagy allergiát, intoleranciát váltanak ki, főleg a gyerekeknél.

Tóth Gábor szerint célszerű tehát megfontoltan és óvatosan vásárolnunk, különösen akkor, ha a családunkban a kisgyermekek mellett esetleg allergiás, asztmás vagy gyengébb immunrendszerű felnőttek és idősebbek is vannak.

Akár gyerekek, akár felnőttek számára csak a természetes színezékeket ajánljuk, és az ipar is már inkább ezeket használja.

Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök-táplálkozáskutató
Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök-táplálkozáskutató

Allergiát okozhatnak?

A már egyébként is hosszú ideje és sokat vitatott, ma is használatos mesterséges színezékeken belül több vegyülettel kapcsolatban is kételyek merültek fel. 

„Egyes vizsgálatok szerint a sárga szín létrehozására használatos tartrazin (E102) az egyik legtöbb allergiát kiváltó színezék, amely feljegyzések szerint asztmát és csalánkiütést okozhat” – tájékoztatott a szakember, majd hozzátette:

Magyarországon ezt szerencsére általában egy természetes színezékkel, béta-karotinnal helyettesítik.

Emellett a kinolinsárgát (E104), külföldi vizsgálatok alapján pedig narancssárga-S-t (E110), a kárminsavat (E120), a neukokcint (E124), a brillantfekete BN-t (E151), a patentkék V-t (E131) és az indigókarmint (E132) is allergiaokozással „gyanúsítják”, ahogyan az anattó, bixin és norbixint (E 160/b) is, noha ez utóbbiak természetes anyagok.

Hiperaktivitás vs. színezékek?

Az allergológusok azonban már arra is régóta keresik a választ, hogy vajon tényleg van-e összefüggés a színezékek és a hiperaktivitás között. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy fest, hogy igenis létező a kapcsolat, ám elhallgathatatlan tény, hogy a kockázatok jobbára a genetikai háttértől, az életmódtól és a környezeti terheléstől is függnek.

Ezekben találhatjuk meg

Noha ma már a gyártók minimális szintre csökkentették a színezékek alkalmazását, még jó pár termékben előfordulnak. Lássuk hát a Magyar Élelmiszerkönyv alapján, hogy milyen élelmiszerekben bukkanhatunk ezekre!

  • Amarant (E 123): aperitif borokban, 15 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italokban, kaviárban;
  • Eritrozin (E 127): gyümölcsalapú (cseresznye) élelmiszerekben;
  • Barna FK (E 154): füstölthering-alapú termékekben;
  • Alumínium (E 173): torták, sütemények, drazsék díszítésére használt külső cukorbevonatokban;
  • Ezüst (E 174): csokoládék díszítésére és likőrök adalékanyagaként használják, úgy, mint az aranyat (E 175);
  • Titolrubin BK (E 180): segítségével sajthéjat festenek;
  • Annatto, bixin és norbixin (E 160/b.): margarinok, finom, tartós lisztes pékáruk, fagylaltok, jégkrémek, likőrök, ömlesztett sajtok, tej- és nem tejalapú desszertek, snackek (száraz sós burgonya, gabona- vagy keményítőalapú rágcsálnivalók) extrudált vagy puffasztott termékek, füstölt hal, ehető kolbászburkoló anyag, vörös Leicester sajt, extrudált és puffasztott gyümölcsízű reggeli gabonatermékek.
A színezékek jelenléte jól látszik a színes gabonapelyhekben is
A színezékek jelenléte jól látszik a színes gabonapelyhekben isPhoto by Cathy Scola / Getty Images Hungary

A szakértő öt tanácsa

  1. Mindig olvassuk el az összetevőket a csomagoláson, a felhasznált E-számokat vagy azok neveit kötelező jelölni.
  2. Utcai árusok (édességek, cukorkák), önálló csomagolással nem rendelkező élelmiszerek (cukrászsütemények, fagylaltok) esetén érdeklődjünk az eladónál, vagy keressük meg az allergiákra vonatkozó kiírást, különösen, ha gyerekeknek vásárolunk valamit!
  3. Ismerjük meg a főbb természetes összetevőket, és inkább olyan termékeket vásároljunk, amelyekben ezek találhatók!
  4. Érzékenyebb bőrű, emésztőrendszerű és idegrendszerű gyerekek, valamint felnőttek esetében legyünk fokozottabban óvatosak a mesterséges színezékekkel!
  5. Figyeljünk a színezett élelmiszerek mennyiségére, például üdítőitalok esetében, a meleg évszakban inkább a vizet részesítsük előnyben!

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra