Instagram szülő

Szeptember közepétől kezdve Magyarországon is használhatóvá vált a Facebook anyavállalatához, a Metához tartozó Instagram felületén a Családi központ elnevezésű szülői felügyeletet biztosító funkciója. Első hallásra menő kiegészítő programnak tűnhet a szülők számára, hiszen segítségével napi vagy heti időlimiteket, ütemezett szüneteket állíthatnak be gyermekük profiljára. Láthatják, gyermekük mennyi időt tölt ezen a felületen, kiket követ és kik követik őt, illetve értesítést kapnak arról, ha egy fiókot vagy posztot jelentett. A felügyeleti státusz kialakítását kérheti a gyermek is saját profiljából, és a szülő is, elvileg mindkét profil beleegyezése szükséges. Emellett a Családi központ útmutatókkal és cikkekkel szolgál a szülők számára, hogy az online lét pozitív maradhasson a gyerekek számára. Második ránézésre viszont inkább tűnik káros, veszélyes intézkedésnek, mint hasznosnak, mivel pont a szülő-gyerek viszony legértékesebb kincsét veszélyezteti: a kölcsönös bizalmat.

Melyik korosztályt célozza a Családi központ? Ezt rontották el

Nem minden újítás hasznos, és nagyon úgy tűnik, hogy a Meta Családi központ funkciója is ebbe a kategóriába esik. Gondoljunk bele, az Instagramon elvileg 13 éves kortól tudnak profilt készíteni maguknak a gyerekek: ha még emlékszünk a saját vagy volt osztálytársaink hetedikes élményeire, akkor tudjuk, hogy ekkor már bőven mindenki elkezd serdülni, tehát elkezdi érdekelni a szerelem, a szex, és mindenekelőtt a szülőktől való függetlenedés, az ellenük irányuló lázadás. Elméletileg ezt a korosztályt lehetne szülői felügyelet alá vonni. 

Kifejezetten kontraproduktív ötlet tehát az alapfelvetés is: a 13 évesek tiltakoznak a szülői kontroll ellen, tehát ha rájuk erőltetik, akkor a szülők sajnos ellökik maguktól gyermekeiket. És ha a bizalmatlanság éke már közéjük állt, akkor a gyerek csak nagyobb eséllyel fog bajba keveredni, mivel egyrészt nem fogja annyira megfogadni a szülő további tanácsait, másrészt pedig kisebb eséllyel fog segítséget kérni a szülőjétől, ha már megesett a baj. Ráadásul a 13 évesek számára már igazán eső utáni köpönyeg ebben a korban szülői felügyeletet kapni az online tevékenységeikhez: egy felmérés szerint ugyanis a 11–18 éves lányok 76 százalékának küldtek péniszfotót mások. A szülői útmutatás az internet és a közösségi média veszélyeit illetően tehát 13 éves korra már túl későn érkezhet egyesek számára, de még a 11 éves fiúknál is elkéshetünk a felvilágosítással, ugyanis ez a korosztály már gyakran pornót néz a neten.

Nem csak a korosztályt lőtték be rosszul, más gond is van 

Persze, azt nagyon jól tudjuk, hogy attól még, hogy a hivatalos szabályzat szerint csak 13 éves kortól lehet Instája valakinek, nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban nincsenek jelen kisebb gyerekek is a platformon. Feltételezhetjük, hogy a kisebb gyerekeknél, akik még jobban rászorulnak a szülő vezetgetésére a világ dolgaiban, hasznos is lehetne a Családi központ funkció. Azonban mégis jobban járhatunk, ha nem élünk vele, hanem inkább tipptárként kezeljük azt illetően, hogy milyen témákról beszélgessünk a gyermekünkkel mindenképp, ha már egyszer az Instagramon lóg.

Ha ugyanis a szülő dönti el a gyerek Instagramon tölthető idejét, és az akaratát a gyerek véleményén átgázolva is érvényesítheti, akkor egyrészt a gyerek nem fogja megtanulni azt a nagyon fontos leckét, hogy hogyan oszthatja be hatékonyan az idejét, másrészt pedig bizalmatlanságot szül a gyerek és a szülő között, amely titkolózásra sarkallhatja a gyereket. Abban pedig mindenki egyetérthet, hogy jobb tudni, ha valami gond van a gyerekkel, mint a tudatlanság áldott állapotában sütkérezni, miközben a gyerekkel valamilyen súlyos következményekkel járó baj történik a hátunk mögött.

Erre mondhatnánk, hogy „lassan a testtel, itt arról van szó, hogy a gyerek is küldhet meghívót a szülőnek a felügyelettel kapcsolatban, és a szülő is küldhet kérelmet, azt a gyerek meg vagy elfogadja, vagy nem. Nincs itt szó akaratérvényesítésről és átgázolásról”. Csak egy a bökkenő ezzel az érveléssel: a gyerek nem egyenlő partnere a szülőjének, hanem függő viszonyban van vele. Ez azt jelenti, hogy nincs valódi döntési helyzetben. Nem lehet valódi beleegyezésről szó, ahogyan – szemléltetésképp – a főnök-alkalmazott viszonyoknál sincsen: ha az alkalmazott felhagyna a viszonnyal, akkor akár a megélhetését is kockáztatná, hiába ment bele eredetileg az afférba, és ehhez hasonlóan a gyerek is attól tarthat, hogy a nemleges válasszal kockáztatja a lakhatását, az étkezését, vagy egyéb privilégiumait (játék, különóra, telefon stb.).

Ezenfelül a gyerek folyamatos korlátozása, a helikopterszülői magatartás, tehát a túlféltő szülői magaviselet kifejezetten káros a gyermekek lelki egészségére nézve. Ha a gyerek nem tudja megélni a kompetenciáját a szülője miatt, akkor romlik az önbizalma, a világba vetett hite.

De ha nem a Családi központ funkciót használjuk, hogyan védjük meg a gyerekeket az Instagramon?

A legfontosabb az lenne, ha nyíltan beszélgetnénk a gyerekekkel az internet és a közösségi média veszélyeiről. A beszélgetés témáihoz amúgy nagyszerű kiindulási pontot jelent a Családi központ funkció tárháza: fontos témákra tapintott rá. Beszélni kéne a gyerekekkel arról, hogy mi az, amit meg lehet osztani a neten magukról, és mi az, ami később, például állásinterjúkon, vagy akár az osztályközösségbe másnap visszalépve, gondot okozhatnak a számukra. Az időbeosztással kapcsolatban is érdemes házi szabályokat hozni, és megvitatni, hogy milyen könnyű elveszíteni az időérzéket a platform görgetése közben, így elveszítve az értékes időt a fontos teendők elől, mint amilyen a házi feladat írása is.

Érdemes lenne beszélni az interneten megnyilvánuló meztelenségről és szexről. A pornótól kezdve a meztelen fotók küldéséig mindent érdemes érintenünk. Például azt is, hogy mihez kezdjenek, ha egy idegennel unalmukban, kíváncsiságból, vagy mert az online barátjuknak hiszik, videóchatelésbe kezdenek, és a másik illetlen testrészeit villantja fel számukra, önkielégítésbe kezd, meztelenséget követel tőlük. Sajnos nem elrugaszkodott rémképről beszélünk, ugyanis a magyar 14 év alattiak 33 százalékától kértek már erotikus fotót ilyen platformon keresztül. Erről a témáról 2020-ban nagyszerű dokumentumfilm készült Csapda a neten címmel, amelyből 12 éves karikás oktatófilmet is csináltak, amelyhez ingyenesen elérhető tanári és szülői segédanyag is társul.

A segédanyagban a szakértő megszólalók közül dr. Baracsi Katalin internetjogász, családjogi szakjogász megemlíti, hogy a gyermekjogok közé tartozik a magánélethez való jog, ezért ő nem helyesli a gyerekek titokban történő megfigyelését, lekövetését, mivel ez bizalomvesztéssel járhat. Ehelyett inkább az első kütyühasználattól kezdve „digitális házirendet” kell kialakítani, hogy mit, miért és hogyan használjon a gyerek, hogy kitől, hogyan tud segítséget kérni. A gyerek online aktivitásába abban az esetben érdemes csak időnként belenézni, ha azt előbb megbeszéljük a gyerekkel is. Tehát nem az állandó kontrollt javasolja, amelyet a Meta Családi központja biztosítana.

Dr. Boncsér-Békési Fruzsina Ágnes rendőr főhadnagy a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályáról pedig arra figyelmeztet, hogy a gyerekeknek akár több Instagram-profilja is lehet: egy, amelyiket a szülő is lát, ezért ő konszolidáltan használ, illetve egy másik, amelyről nem tud a szülő, és amelyre már egészen más tartalmakat tölt fel. Ebből következtetve pedig végérvényesen elveszíti minden funkcióját a Családi központ: még ha az egyik profilt korlátozhatja is a szülő, a gyereket semmi sem akadályozza meg valójában attól, hogy másik profilt kreáljon. 

Így tehát az egyetlen valódi eredményekkel járó út továbbra is a gyerekkel való beszélgetés és az ő edukációja, felvilágosítása marad. Hiába kecsegtet a Családi központ azzal a szülői vágyálommal, hogy ezt használva könnyebben segíthetjük gyerekünket eligazodni az Instagram világában, vélhetően ez továbbra is csak kellemes illúzió: könnyen kicselezhető, nem a megfelelő korosztályra szabták, és nagy valószínűséggel a szülő-gyerek bizalom látja kárát végül.