házassági szerződés

A Szépen Válj El Válásközpont ügyvédjei, dr. Györe Marianna és dr. Bicsák Zsófia elmondták: ügyvédi praxisukban leginkább ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek bele a házassági vagyonjogi szerződésekbe. Arra, hogy mi minden szerepelhet még a dokumentumban, a két ügyvéd avatja be a Dívány olvasóit.

Ha kell, akkor békés megegyezést biztosít a szerződés

Több tényező is indokolja a házassági szerződés megkötését. Kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a házasulandók, illetve a házaspárok előre rendezzék a vagyoni viszonyokat, továbbá nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a válások száma évről évre emelkedik. A családi vagyon védelme érdekében is javasolt a szerződést megkötni, hiszen a tapasztalatok szerint a közös vagyon megosztásának problémája a házasság megromlását követően fog bekövetkezni, amikor a sértett felek nem feltétlenül tudnak egymással higgadtan kommunikálni. Ez a felfokozott idegállapot pedig kétségtelenül akadályozza a békés megegyezést, éppen ezért érdemes a vagyoni viszonyokat még a házasság kezdetén rendezni – javasolja dr. Bicsák Zsófia ügyvéd.

Az adósság terhétől is megóvhat

A tapasztalatok alapján elsősorban nem bizalmi vagy üzleti okok miatt kötnek házassági szerződést a párok. Dr. Györe Marianna ügyvéd szerint leginkább a megszerzett családi vagyon – vagyis a családtagtól kapott ajándék vagy örökség – védelme érdekében, a különvagyon konkrét meghatározása miatt kötnek házassági szerződést, hogy alkalomadtán elkerüljék a vagyon megosztása miatti „háborút”. 

Nem csak a boldogító igen kimondása előtt lehet megkötni

Már a házasságkötés előtt meg lehet kötni a házassági vagyonjogi szerződést, de a házasság fennállása során, a jövőre nézve is köthető megállapodás a vagyoni viszonyok rendezése céljából. Dr. Györe Marianna kiemelte: családjogi ügyvédként szerzett tapasztalataik szerint a párok még mindig fenntartásokkal kezelik a házassági szerződést. Ez leginkább az információ hiányára vezethető vissza.

Nem csak válás esetén jöhet jól

Az élettársak – ez a nem bejegyzett élettársi kapcsolatra is vonatkozik – egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házastársakhoz hasonlóan szerződéssel rendezhetik az együttélés idejére. Esetükben is lehetséges és érdemes is rögzíteni a különvagyoni listát. A szerződésben érdemes számba venni minden egyes értékkel bíró vagyontárgyat, melyek a felek különvagyonát képezik, és azokat tételesen, konkrétan meghatározva kell rögzíteni a szerződésben. 

Ez számít közös vagyonnak

Ha a házastársak nem kötnek házassági szerződést, akkor a törvény szerinti vagyonjogi rendszer jön létre, azaz a házasság fennállása alatt szerzett vagyon – bizonyos kivételekkel – közös vagyonnak számít. A házastársi közös vagyon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg. Közös vagyon mindkét házastárs keresete, a közös vagyonból vásárolt ingatlan (még akkor is, ha csak az egyik házastársat jegyzik be tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásban), ingóság, például autó, megtakarítás, értékpapír. Idesorolható még az egyik házastárs különtulajdonában álló, bérbe adott ingatlan után – a házasság fennállása alatt – kapott bérleti díj, valamint a valamelyik házastárs szellemi tulajdonából a házasság alatt befolyó díj is.

Kevesebb a hátránya, mint az előnye

Dr. Bicsák Zsófia ügyvéd kiemelte: a szerződéskötés során számítani kell arra, hogy a pár tagjai egy kellemetlen beszélgetésnek néznek elébe, amely adott esetben bizalmatlanságot is kelthet a kapcsolatukban. Emellett a szerződés elkészítésének ügyvédi költségével is számolni kell, amely lényegesen kevesebb, mint amivel az évekig tartó vagyonmegosztási per jár. Utóbbi esetben ugyanis a bírósági eljárás illetéke a vagyon értékének 6 százaléka, emellett felmerül még több százezres, néha akár milliós nagyságrendet elérő szakértői díj, és ügyvédi munkadíj is.

Az élettársi kapcsolatban élőknek is van megoldás

Dr. Györe Marianna ügyvéd azt javasolja, hogy ha a felek élettársként kívánnak belevágni a közös életbe, akkor kössenek élettársi vagyonjogi szerződést a vagyon sorsának békés rendezése érdekében. Szerződés hiányában esetükben ugyanis nem alakul ki közös vagyon, hanem az élettársak önálló vagyonszerzők a kapcsolatuk fennállása alatt is. Ha pedig szakításra kerül a sor, akkor pedig bármelyik fél követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyoni többlet megosztását.