„Anya, menjél meghalni!”, avagy miért ilyen furcsa a kisgyermekek viszonya a halállal?

GettyImages-1191423181

Gyakorló kisgyermekes szülőként napi rendszerességgel folytatok gyermekeimmel számomra időnként bizarrnak tűnő beszélgetéseket a halálról. A műfaj óvodások szülei számára biztosan nem ismeretlen, de mi áll hátterében?

Halál és adók: azt tartja egy mondás, ez a két biztos dolog létezik mindössze az életben. Az ovisokat az utóbbi még abszolút hidegen hagyja, a halál témájával ugyanakkor igyekeznek behatóan foglalkoznak életük egy időszakában. Meg fogunk halni? Mikor fogunk meghalni? Egyszerre fogunk meghalni? Na és hogyan?

A gyermekek egy életkorban folyton a halálról kérdeznek

A fenti kérdések sorozata teljesen tárgyilagos hangnemben hangzik el otthonomban bármelyik esti meseolvasás után vagy épp ebéd közben. „Anya, mikor fogunk meghalni? Az még hátravan!” – figyelmeztet hároméves fiam bölcsen a rántott hús fölött. „Anya, menjél meghalni, jaj nem, ne menjél!” – búcsúzik ugyanő altatásnál. Felnőtt aggyal hátborzongató mondatok ezek, de mi állhat a halálhoz való bizarr hozzáállás hátterében az ovisoknál?

A valóságban a szülőt jobban megviselheti az, ha a halálról kell beszélgetni egy kisgyermekkel, mint a gyereket
A valóságban a szülőt jobban megviselheti az, ha a halálról kell beszélgetni egy kisgyermekkel, mint a gyereketElva Etienne / Getty Images Hungary

Nincs olyan gyerek, aki egyszer csak ne tenné fel a kérdést, véget fog-e érni az ő és szerettei élete is

Erre egy válasz létezhet csak, az igen: persze szívesen titkolnánk néhányan ilyen, nem túl kellemes híreket a gyerek elől, de érdemes azt is figyelembe venni, hogy hosszú távon egyáltalán nem szolgájuk javát azzal, ha rejtegetjük a valóságot.

Előbb vagy utóbb úgyis szembesülni fog azzal egy családtag, kisállat vagy ismerős elvesztésévnek képében, hogy ő és környezete sem érinthetetlen: a halál bizony még hátravan, ahogyan fiam fogalmazott.

Nem értik, mi a halál

A halálfogalom ugyanakkor egy óvodás számára még teljesen mást jelent, mint nekünk. A halálfogalomnak három komponense van: az univerzalitás, az irreverzibilitás és a testi funkciók megszűnése. Ezeket, ezáltal a halál valódi mibenlétét 5–7 éves kor közt, vagyis az iskoláskor közvetlen kezdete előtt képesek a gyermekek megérteni.

Tóth Anett Ágnes doktori disszertációjában arról ír, hogy a 3-4 éves gyermekek még nem rendelkeznek valódi halálfogalommal, ez viszont nem azt jelenti, hogy nem is érdekli őket ez a téma: a disszertációban végzett kutatás válaszadóinak nagyságrendileg fele számolt be arról, hogy 3 éves kisgyermeke érdeklődik a halálról általánosságban véve, 40 százalékuk a szülei, harmaduk pedig saját halálával kapcsolatosan is kíváncsiskodott. Az 5-6 évesek halálfogalma már sokkal árnyaltabb, ami ugyanakkor feltételezhetően nem áll kapcsolatban verbális megértési és kifejezési készségeik fejlődésével, illetve analizáló-szintetizáló képességükkel sem.

A kutató azt is megállapította, hogy a gyerekek halálkoncepciója nem mutat összefüggést azzal, hogy a szülő milyen magyarázatokat ad át számára:

a halálfogalom kialakulása eszerint valószínűleg univerzális folyamat eredménye, a külső hatások csekély lenyomatot hagynak csak azon. Összefüggés van viszont aközött, hogy a szülő mennyire szorong a haláltól, és aközött, hogy milyen gyakran válik témává ez családon belül.

Másképp gondolkodnak, mint mi

Teljesen természetes tehát, hogy a gyerekek foglalkoznak a halál kérdésével, az pedig, hogy miért ilyen módon teszik, gondolkodásmódjuk eredménye. Egy 3 éves már képes lehet felismerni a halált, de van, aki az elutazást, más az alvást, megint más a mozdulatlanságot azonosítja halálként. Számukra a halál megfordítható, ideiglenes, egyfajta véletlen elválás, ami ugyanakkor nem elkerülhetetlen, saját halálukban pedig nem hisznek. 

Az ő szemszögükből figyelve nem meglepő tehát a halállal játszani akár a szavak, akár a szó szerint vett játék szintjén, hiszen ideiglenes távozást értenek csak alatta.

A 3 és 5 év köztiek már másként állnak a kérdéshez, jobban értik a halált, de továbbra sem fogadják el annak visszafordíthatatlan mivoltát. Mágikus gondolkodásuk révén azt akarják, hogy a holt térjen vissza az élők közé, hisz bár ekkorra rengeteg információval rendelkeznek a világ dolgairól, azokat még nem feltétlenül tették rendszerbe a szüleiktől kapott magyarázatok útján. Saját logikájukkal azonban olyan dolgokat is megmagyaráznak, amelyekkel eddig még nem volt tapasztalatuk.

4 és 6 év közt már nagyobb váltás történik: megértik a halál félelmetes voltát, foglalkoztatja őket a véglegesség, és az is, hogy mindenkit érint majd ez egyszer. Valóságnak tartják, de egyben távoli dolognak is. Ezután akár 9-10 éves korig is kitolódhat az, mire a végleges, valódi halálfogalom kialakul a gyermekben. 

Vagyis a gyerekek először ignorálják a halál fogalmát, majd ideiglenessé teszik azt képzeletükben, ezt követően egy darabig úgy vélik, a halottnak is vannak biológiai funkciói, majd csak azután fogadják el a halált úgy, ahogy van.

Játékaik részévé válik

Az, hogy a halál megjelenik a mindennapi beszélgetések és még a játék folyamatában is, teljesen természetes. Azt minden szülő jól tudja, hogy a játék nemcsak élvezetes tevékenység, de begyakorlása is helyzetek megoldásának, kommunikációs paneleknek, egyes esetekre adott reakcióknak. Sőt, a gyermekek gyászterápiájában is kiemelt szerepe van annak, hogy játék útján dolgozzák fel fájdalmukat. Fontos tudni, hogy magát a gyászt is másképp élik meg ők, mint mi, felnőttek: nem folyamatosan érzik, időről időre képesek belőle kilépni, akár önfeledt játékba merülni, majd ismét átélni azt.

Nem törvényszerű, hogy a kisgyermeket távol kellene tartani a temetőtől
Nem törvényszerű, hogy a kisgyermeket távol kellene tartani a temetőtőlcoscaron / Getty Images Hungary

Ami a beszélgetéseket illeti, semmiképp se hessegesd el gyermeked halállal kapcsolatos kérdéseit, és ne is kitérő vagy esetleg a valóságnak nem megfelelő válaszokat adj neki azokra. A következőket érdemes szem előtt tartani a gyermekek és a halál viszonylatában:

  1. A gyereket azelőtt készítsd fel a halál megismerésére, hogy az életébe belépne: ha egy növény vagy állat elpusztul, jó alkalom lehet erre
  2. Ne körülírva beszélj róla – elaludt, elment –, hanem direkten: meghalt, elhunyt.
  3. Ha közvetlen környezetetekben halt meg valaki, kérdéseire következetesen válaszolj. Ha mindennap elmondod, hogy nem, már nem tér vissza a kiskutyája vagy nagypapája, akkor fogja felfogni, mi a halál.
  4. Ha érdeklődést mutat, igenis vidd el a temetésre is.

Eltávolodtak a haláltól – akárcsak mi

A mai kor gyermekei már sokkal távolabb vannak a haláltól, mint egy évszázaddal ezelőtt a gyerekek: akkoriban az idősek otthonukban, nem kórházakban haltak meg, a betegségnek szemtanúi lehettek a sokgenerációs háztartások legfiatalabb tagjai is, a virrasztások és a temetések kicsik és nagyok szeme előtt zajlottak. Ma már ezek a kapaszkodók a legtöbb gyermek közelében nincsenek meg, ezért érdemes megragadni minden lehetőséget arra, hogy a halálról beszélgessünk velük az általuk jónak tartott időpontokban, megválaszolva a legfurábbnak tartott kérdést is csúsztatások nélkül, legjobb tudásunk szerint. Mert igen, a halál, az még hátravan.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek