gyerek pénz

A téma kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy Alkér Orsolya mire alapozta megállapítását, aki elmondta azt is, hogy a szülők mit tehetnénk annak érdekében, hogy a gyermekeiknek gyerekként és majd felnőttként is egészséges legyen a viszonyuk a pénzzel.

Miért mondta azt, hogy a legtöbb szülő szegénységre neveli a gyermekét?

Azt vettem észre, hogy nagyon sok családban a pénz tabu, ami azt jelenti, hogy nem is beszélnek róla. Ahol pedig beszélnek róla, ott is viszonylag szűkre szabva, és gyakran hangzik el az a kijelentés, hogy a pénz nem boldogít. Ha ilyen és ehhez hasonló hitrendszert kap a szülőtől a gyerek, akkor azzal nem fog tudni mit kezdeni, hiszen nem tanítja meg okosan bánni a pénzzel.

Sok esetben elavult minták, elavult szokások mentén gondolkodnak az emberek a pénzről, amiből az öngondoskodás és a felelősség teljes mértékben hiányzik.

Ez az oka annak, hogy egy huszonéves például azt sem tudja, hogy mi az a pénzügyi terv, és hogy erre szüksége lenne, mielőtt vállalkozásba kezd. Nem egy, nem kettő ilyen esettel találkozom nap mint nap.

A legtöbb ember 70 ezer órát tölt munkával élete során azért, hogy pénzt keressen, és sokan szinte egyetlenegy percet sem fordítanak arra, hogy a kemény munkával megkeresett pénzt hogyan fektessék be például annak érdekében, hogy legyen vésztartalékuk, vagy olyan forrásuk, amivel időskorukban gondoskodhatnának magukról.

Ha valaki tisztában van azzal, hogyan tudja okosan befektetni a pénzét, szép hozamra is szert tehet, és abból akár egy kisebb vagyont is építhet. Meggyőződésem szerint üres frázis, hogy a pénz nem boldogít. Sajnos a szocializmusnak ez a fajta hatása a mai napig rányomja bélyegét a pénzügyi attitűdünkre. 

Az a hozzáállás, amit a gyerekek most a szüleiktől látnak, milyen hatással lesz a jövő generációjának pénzügyi életére?

A legtöbben most azt látják, hogy a szülők hitelből vásárolnak különféle fogyasztási eszközöket. Ez például egy nagyon rossz és félrevezető minta, hiszen alapelvnek számít, hogy fogyasztási cikkeket nem vásárolunk hitelre, főleg akkor nem, amikor nagyon magas a kamat. Nagy az esély arra, hogy a most felnövekvő generáció is hasonlóképpen gondolkodik és dönt majd felnőttként, és nem fog tudni okosabban bánni a pénzzel. Nem egyedi eset, amikor azzal szembesülök, hogy egyetemista fiatalok azt sem tudják, mi az az infláció. Ez is kiválóan jelzi, óriási probléma, hogy nincs komoly pénzügyi oktatás az iskolákban, ami odavezet, hogy az emberek rosszabbnál rosszabb pénzügyi döntéseket hoznak meg, felelőtlenül vesznek fel hiteleket, és eszükbe sem jut félretenni. Ráadásul sokan úgy gondolkodnak, hogy minek is tennének félre, hiszen egyszer élnek, így is alig tudnak megélni abból, amit fáradságos munkával megkeresnek. Ezen csak szemléletmódváltással lehetne változtatni, és azzal, ha a gyerekeinket megtanítanánk a pénzzel bánni ugyanúgy, ahogy meg kell tanítani őket arra, hogyan kell késsel és villával enni vagy helyesen közlekedni.

Szülőként hogyan tudom elmagyarázni a gyerekemnek, hogy miért nem fogom neki megvenni a méregdrága monitort, amiről álmodozik?

Fogyasztási cikket azért nem vásárolunk hitelre, mert akkor többe kerül, mint amennyi egyébként az ára lenne, vagyis hitelre drágábban fogom megvenni, így kevesebb pénzem marad. A gyerekkel azt kell megértetni, hogy először össze kell gyűjtenünk a pénzt, és csak ezután vásárolunk, mert így nem kell a hitelkamatokat kifizetnünk. A másik nagyon fontos dolog, amit meg kell tanulnia, hogy először fizessen saját magának.

Én egy saját magam által kidolgozott borítékrendszerrel tanítottam meg a gyerekeimet erre, illetve okosan gazdálkodni a pénzzel.

Volt egy piros, egy zöld és egy kék borítékjuk. A zsebpénzük egy részét a piros borítékba kellett beletenni, ez jelképezte a hosszú távú befektetést, ehhez nem lehet hozzányúlni. A zsebpénzük további részét tették a másik két borítékba. A kék boríték volt a rövid távú befektetés, ami ebben összegyűlt, azt elkölthették olyan apróságokra, amelyekre vágytak, de nem kerültek sokba. A zöld borítékban pedig az azonnal elkölthető pénz volt. A gyerekeim minden hónapban kaptak zsebpénzt, amire minden héten járt nekik kamat is az el nem költött összegre.

Így kénytelenek voltak számolni és gazdálkodni, ha ők is jól akartak járni, és így tanulták meg azt is, hogyan tudnak anyagilag függetlenné válni.

És azt hogyan magyarázná el egy gyereknek, hogy mit érdemes hitelre megvásárolni?

Az a jó hitel, ami pénzt tesz a zsebembe. Például, megfontolandó a hitelfelvétel akkor, ha egy vállalkozást szeretnénk elindítani, amivel majd több pénzt tudok keresni, és abból a hitelt is vissza tudom fizetni. Véleményem szerint csak ilyen esetben szabad hitelt fölvenni. Az összes többire elő kell teremteni a pénzt, össze kell spórolni, vagyis „először fizess magadnak”, és minden bevételből először tegyél félre, és fektess be. Óriási különbség van e között a szemléletmód és a között, hogy először befizetem a csekkeket, majd megveszem azt a ruhát, ami tetszik, és majd, ha marad valamennyi vagy semennyi pénzem, akkor azt majd félreteszem. A pénzügyi szemléletváltás azt jelenti, ha ezen a gondolatmeneten változtatunk. Ebben lehet segítségünkre a borítékos módszer. 

Ma már az általános iskolás gyerekeknek is lehet bankszámlát nyitni. A borítékokhoz hasonlóan ez is alkalmas arra, hogy megtanítsuk a gyereket takarékoskodni?

Véleményem szerint ez olyan, mint egy fekete lyuk. Sokkal jobb, ha odaadjuk a gyereknek a pénzt, ugyanis egy harmadik fél bevonásával, ami jelen esetben a bank, ismét ott kötünk ki, hogy nem beszélünk a pénzről, hanem tabuként kezeljük. A bankban lévő pénz a gyerek számára megfoghatatlan, nem tud vele mit kezdeni, nem tud döntést hozni azzal kapcsolatban. Ezért olyan, mint a fekete lyuk.

Tapasztalatai szerint hány éves kortól ajánlott a pénzügyi nevelés? 

Mindenképpen onnantól, amikor a gyerek elkezd érdeklődni a pénz iránt. Ha ez 4-5 éves korban jön el, akkor onnantól. Ha azonban nincs meg ez az ösztönös kíváncsiság, akkor legkésőbb 10 éves korban el kell kezdeni. A sikeres pénzügyi nevelésről egy könyvet is írtam, Te is lehetsz milliomos címmel. Ebben például leírtam a legfontosabb pénzügyi alapokat olyan nyelvezeten, amit a kamaszok is könnyen megértenek, befogadnak. A könyv tartalmát minden évben, gyereknapon bárki ingyen letöltheti a weboldalamról. Külön öröm számomra, hogy alkalmanként tízezres nagyságrendű a letöltések száma.

Az élethosszig tartó sikerhez nem elég, ha csak a zsebünk van tele, de például a fejünk üres, és semmilyen téren nincs bennünk tehetség. Habár a kutatók azt találták, hogy az intellektuális adottságokat tekintve nincs különbség gazdag és szegény ember között, a siker kapujában a gazdagok mégis lépéselőnyben vannak. Hogy megtudd, miért, olvasd el az erről szóló cikkünket is.