gyerek múzeum

Dr. Kolosai Nedda Ilona, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző karának docense szerint már az óvodásokkal érdemes múzeumba menni. Mielőtt azonban felkerekednénk valamely absztrakt kiállítás megtekintésére, gondoljuk végig, melyek azok a múzeumok, amelyek felkészültek az óvodáskorú gyerekek fogadására, illetve hogy csemeténk életkorát figyelembe véve melyik lenne az a tárlat vagy kiállítás, amihez ő a legjobban tudna kapcsolódni. „Tapasztalataink szerint a gyerekekkel párhuzamosan a felnőtteket is meg kell győzni arról, hogy egy óvodás jól érezheti magát múzeumi terekben. Amikor erre a pedagógusok, a családanyák rácsodálkoznak – például a projektünkhöz kapcsolódó foglalkozások megtekintése során –, akkor kezdődik el a közös múzeumlátogatás” – mondta el a szakember.

A játékos feladatok felkeltik a gyerekek érdeklődését

Dr. Kolosai Nedda és munkatársai az ELTE TINLAB program keretében az óvodás, kisiskolás és felső tagozatos gyerekek számára fejlesztettek ki múzeumlátogatásra épülő programokat. Ehhez új múzeumi módszertant alakítottak ki, amely a gyerekek életkori sajátosságaiból indul ki.

„Úgy építjük fel a múzeumi tanulási folyamatokat, hogy az a gyerekek számára élvezetes és vonzó legyen”

– vallja dr. Kolosai Nedda. „ A múzeumi tevékenységünk alapja egy olyan történet, amely keretbe foglalja a múzeumban töltött időt, és kimondottan arra a térre, azokra a tárgyakra van megalkotva amelyekkel a gyermek a múzeumban találkozik. Fontosnak tartjuk, hogy a játékok, a feladatok a kíváncsiság felkeltésén túl hassanak az érzékszervekre, természetes módon támogassák a gyerekek tanulási folyamatait, annak érdekében, hogy eszükbe jusson máskor is ellátogatni abba a múzeumi térbe, ahol már egyszer jól érezték magukat.”

Múzeum a legkisebbeknek

A program szempontjából kulcskérdés az óvodások megszólítása. „A Múzeum a Legkisebbeknek márkanevű programban elsősorban az óvodások és családjuk, pedagógusaik múzeumi tanulására koncentrálunk, mert tapasztalataink szerint őket szólítja meg a legkevesebb múzeumpedagógiai foglalkozás valóban szakszerűen” – mondja az ELTE docense. Az óvodásokra jellemző mágikus gondolkodásmódot figyelembe véve legtöbbször egy történet vagy mese alkotja a foglalkozások alapját. Ehhez járul még hozzá az ének, a hangszeres zene, a mondókázás és a verselés, egy komplex összművészeti alkotást létrehozva, ami maga a múzeumpedagógiai foglalkozás. „A gyerekek kis csoportokban, egymással együttműködve járják végig a kiállított műtárgyakat, vitrineket.

Játék közben megemelkedik az agyi alapaktivitási szint, kicsit emelkedik a vérnyomás, tágulnak a pupillák, kipirul az arc, a szerelemhez hasonlítanám leginkább ezt az állapotot.

Ekkor a leghatékonyabb a gyermeki tanulás” – árulja el a szakember.

Mitől lesz interaktív egy múzeum?

Manapság sok gyerek életének részei a különféle kütyük, a különböző színes-szagos applikációk, játékok. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a virtuális valósághoz szokott gyerekeket mennyiben tudja lekötni egy kiállítás; illetve az is, hogy szükséges-e, hogy a kiállítás interaktív legyen, a gyerekek figyelmének jobb megragadása érdekében. dr. Kolosai Nedda szerint azonban nem feltétlenül az okoseszközök használatán múlik az interaktivitás: „Szerintem abban az értelemben szükséges, hogy egy múzeum interaktív legyen, hogy képes legyen megszólítani különböző generációkat, képes legyen párbeszédeket kezdeményezni, képes legyen személyessé varázsolni az ott eltöltött időt.”

Generációk közötti párbeszéd

A program céljának tekinti a generációk közötti párbeszéd előmozdítását, valamint az élethosszig tartó tanulás élvezetes módszereinek megtanítását és a helyi, lokális kötődések erősítését is. „Ezeknek a céloknak az elérésére a csoportos múzeumi foglalkozások mellett úgynevezett múzeumi tematikus bőröndöket is létrehoztunk. Ezek segítségével különböző generációk együtt járják be a múzeum néhány helyszínét, megtekintik tárgyait, vitrinjeit, a megismerés közben egymással is interakcióba lépve” – mesél a részletekről dr. Kolosai Nedda. A projekt az Új kulturális játszóterek kisgyerekeknek és családjaiknak címet kapta, és célkitűzése szerint új viselkedési formákra szocializál, új kulturális gyakorlatokat mutat meg a résztvevőknek, valamint erősíti a generációk közötti párbeszédet.