fizetés kormány

Az átlagbér 50%-ára szeretné felemelni a kormány a minimálbért, legkésőbb 2027-ig. Az elmúlt 30 évben sosem volt ilyen magas a minimálbér aránya az átlaghoz képest. Erre csak úgy van esély, ha extrém mértékben emelik a minimálbért a következő években – írja a Portfolio.hu

Tovább növekednek a fizetések a kormány tervei szerint

Hiába nőtt folyamatosan a minimálbér az elmúlt tíz évben, a legkisebb bérek mégsem közelítettek az átlaghoz: az időszakban az átlagbér 40%-a körül ingadozott a minimálbér. Sőt, a munkaerőhiány fokozódásának időszakában csökkenő trendet is láttunk, és csak azokban az években figyelhettünk meg 1-2 százalékpontos (átmeneti) megugrást, amikor a minimálbér kifejezetten nagymértékben, 10% felett emelkedett. A tartós növekedéshez azonban az kellett volna, hogy hosszú éveken keresztül emelkedjen gyors ütemben a minimálbér. Ilyen azonban nem történt, részben a gazdasági problémák, részben a választási ciklusokhoz igazodó minimálbér-emelések miatt.

Úgy tűnik azonban, hogy a kormányzat most eltökélt, hogy ne csak átmeneti megugrásokat lássunk a minimálbérben, hanem tartósan növekvő trend alakuljon ki. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egy hároméves egyezség is létrejöhetne a munkavállalók és a munkaadók között, ami lehetővé tenné a minimálbér gyors és radikális emelését. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 50%-át, legkésőbb 2027-ig. Ez pedig csaknem 10 százalékpontos változás lenne néhány év alatt. Ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy a következő években annyival nő az átlagbér, mint az elmúlt tíz évben, akkor

2027-re bruttó 860 ezer forint feletti átlagról beszélhetünk majd. Ez pedig a kormány 50%-os ígéretével 430 ezer forintos minimálbért jelentene, ami extrém mértékű növekedés a mostani, 266 800-hoz képest.

Kockázatos lehet a fizetések drasztikus megemelése

Azonban a minimálbért csak úgy lehet mindössze néhány év alatt jelentősen közelíteni az átlaghoz, ha extrém mértékben (20-50%-kal) nőne a legkisebb bér is. Félő azonban, hogy számos kisvállalat nem tudja majd kitermelni a hirtelen megugró bérköltségeket, így elképzelhető, hogy egyes cégek csődbe mennének. A másik súlyosabb kockázat az infláció feléledése. A gyors béremelést a vállalatok vagy azonnal érvényesíthetik a fogyasztói árakban, így a dolgozók nem jutnak előrébb, vagy költségeket, beruházásokat vágnak vissza. A magas infláció következtében nemcsak a minimálbér, hanem az átlagbér emelkedése is gyors lesz, végső soron pedig sem az átlagos bért kereső, sem a minimálbéres nem lesz beljebb a havi költségek emelkedésével.