Évente körülbelül 18 ezer gyerek tűnik el Magyarországon: ez a szomorú statisztika 2018 óta nagyságrendileg nem változik. Tavaly 18 168 gyerek szerepelt a Körözési Nyilvántartási Rendszerben, közülük 15 100-an 14 év fölöttiek voltak, 3068-an pedig 0–14 éves kor köztiek, azaz ötször annyi kiskamasz tűnik el otthonából, mint kisgyermek. Ez ugyanakkor csak a hivatalos statisztika, az eltűntek ennél többen is lehetnek.
Reményiné Csekeő Borbálát, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjét kérdeztük a háttérben meghúzódó okok mellett arról is, mit tehet egy szülő annak megelőzésére, hogy gyermeke menekülni akarjon otthonából.
Milyen háttér jellemzi azokat a gyerekeket, akik elszöknek otthonról?
Az esetek többségében a háttér egy nem megtartó családi vagy elvileg a családot pótolni hivatott intézményi környezet. A nem megtartó környezet jelentheti „csak" azt, hogy nincs figyelem, nincs meg az az érzés, hogy fontos vagyok, elég jó vagyok, szeretnek, és az életkori sajátosságaim és szükségleteim szerint gondoskodnak rólam, de lehet kifejezetten bántalmazó, abuzáló vagy súlyosan elhanyagoló is.
A Kék Vonalhoz befutó segélyhívások alapján milyen tendencia rajzolódik ki: milyen okokból fontolgatják a gyerekek azt, hogy elhagyják családjukat?
Segít a Kék Vonal
A Kék Vonal lelkisegély-vonala a 116-111-es számon várja gyerekek és fiatal felnőttek megkeresését telefonon vagy chatszobákban 24 éves korig, ha beszélgetnének valamiről, megosztanának egy nehéz történetet, vagy úgy érzik, segítségre van szükségük.
Családból elsősorban fizikai bántalmazás miatt menekülnek a gyerekek, a szakellátás intézményeiből pedig leginkább a kortárs erőszak miatt, de a szexuális visszaélés fenyegetése, az érzelmi bántalmazás, illetve ettől nem teljesen függetlenül a szülők pszichiátriai, addiktológiai problémái, illetve a szülők közötti erőszak is igen gyakran lehet oka annak, hogy felmerül a szökés mint terv, vagy hogy egy tizenéves már engedély nélkül távozott az otthonából.
Ezek megelőzésére mit tehet a szülő?
Önmagában attól, hogy a szülő komolyan veszi, hogy Magyarországon 2005 óta zéró tolerancia van a gyermekek fizikai bántalmazásával, testi fenyítésével kapcsolatban, ezért más eszközöket keres a szülő-gyerek konfliktusokban és saját indulatai levezetésére, mint az erőszak, még nem lesz egy család érzelmileg biztonságos és megtartó, de mondjuk úgy, hogy ez a nulladik szint.
Az erőszakmentes kommunikáció és testi biztonságot garantáló légkör mellett nagyon fontos a bizalmi kapcsolat gyerek és felnőtt között. És nagyon nehéz ezt a kapcsolatot kamaszkorban elkezdeni építgetni-szépítgetni, hiszen addigra már ennek az alapjai megszilárdultak.
A gyerekek megtanulták, hogy náluk mik az íratlan szabályok, minek mi a következménye a családban, azaz mire számíthatnak a szülőktől, és mire nem. Az a tapasztalat, hogy ahhoz, hogy a gyerek tizenévesen ne családon kívül keressen menedéket, ha baj van, szükséges, hogy a szülőkhöz bármivel lehessen fordulni, tehát nem áldozathibáztatás, kioktatás vagy büntetés lesz a reakció, ha elmond a gyerek egy kudarcot, egy hibás döntést vagy bármilyen gondot otthon.
Nyár eleje és a bizonyítványosztás, felvételi ideje krízishelyzet? A rossz vagy annak tartott tanulmányi eredmények miatt mennyire hajlamosak elszökni otthonról a gyerekek?
Természetesen ez sokaknak krízishelyzet. Maga a teljesítményhelyzet is nehéz, ha a dolgok nem jól sikerülnek, akkor a veszteséggel, a kudarccal is meg kell birkózni. Az otthonról való elmeneküléshez lehet egy rossz bizonyítvány az utolsó csepp a pohárban, de nem a tanulmányi eredmény miatt szökik el senki, hanem azért, mert az adott eredmény otthon nem vállalható.
Olyan történhet, hogy egy gyermek a rossz jegyek miatti irracionális félelem következtében nem megy haza?
Ha egy gyerek azt mondja, hogy nem mer hazamenni, mert matekból hármast kapott, akkor ennek a félelemnek mindig van előzménye. Nem csak fizikai bántalmazással lehet azt éreztetni, hogy nem vagy elég, nem kellesz, inkább haza se gyere, ha nem vagy tökéletes. Ha egy gyerek nem tudja megtapasztani az élete kezdetétől fogva a szülei részéről a feltétlen elfogadást, akkor az egy rizikótényező a szorongásra, az önértékelési gondokra, a veszélyes megküzdési stratégiákra, amilyen többek közt a csellengés, csavargás vagy akár a szökés.
Ha kiderül, hogy egy gyereket otthon bántalmaznak, akár lelkileg, akár testileg, akkor a meghallgatás, érzelmi támogatás, a helyzet feltárása és az erőforrások feltérképezése mellett feladatunk a gyermekvédelem eszközeiről is beszélni.
Gyakran kiderül, hogy az egész érintett családnak segítségre van, segítségre lenne szüksége.
Mit tehet egy szülő, ha a gyermeke eltűnik? Milyen procedúrán kell átmennie?
A legfontosabb, hogy tegyen bejelentést a rendőrségen, és legyen együttműködő a keresésben. A keresés könnyebb, ha rendelkezik valamennyi információval a gyereke barátairól, a társasága kedvelt helyeiről.
Egy már szökésben levő gyermeknek mit tanácsolnak, ha megkeresi önöket, hogyan segítenek neki?
Amikor egy már úton lévő gyerekkel beszélgetünk, akkor a legfontosabb az adott nap, a következő éjszaka megoldása.
Cél a bűncselekmények, a tragédiák elkerülése, és ehhez a legfontosabb, hogy legalább az aktuális fizikai biztonságra kapjon a megkereső egy esélyt,
akár egy befogadó gyermekotthonban, amíg nem lesz a szakembereknek egy hosszabb távú terve az érintett gyerekkel kapcsolatban.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
