egyetemisták állapota

A fiatal felnőttkor sok szempontból kihívás elé állítja az egyént. A szülőkről való leválás, az önállósodás, a párkapcsolati és szakmai elköteleződés legtöbbször ebben az időszakban valósul meg, és ez számos krízist okozhat. Nem meglepő, hogy gyakran ekkor alakulnak ki olyan pszichés problémák, amelyek kezeletlenül, az életkor előrehaladtával, akár súlyosabb életvezetési problémákat, krónikus megbetegedésekhez vezethetnek. Ezek késői felismerése és kezelése az egyéni szinten túl további nem kívánt terhet róhat az egészségügyi ellátórendszerre, illetve társadalmi-gazdasági szinten is éreztetheti hatását. 

Pandémia

Számos kutatás hívja fel a figyelmünket arra, hogy a pandémia és az ezzel együtt járó korlátozások (online oktatásra való áttérés, kollégiumok kiürítése, szórakozási lehetőségek radikális redukciója) csak fokozták a hallgatókra nehezedő terheket, ami különösen súlyosan érintette sokukat. A mentális problémák előfordulása a fiatal felnőttek körében is megnőtt a járvány megjelenése óta eltelt időszakban.

Oktatás

A fiatal felnőttkorral együtt járó életfeladatok mellett az egyetemi képzésben való teljesítés, a gyakran diákmunkával párhuzamos tanulás, illetve a vizsgák okozta stressz is komoly mentális megterhelést tud okozni az egyetemistáknak. A kutatások szerint a hallgatók körében nagy arányban fordul elő kiégés a tanulmányaik terén.

A kutatás

A 2021. novemberben zajlott országos kutatás célja azt volt, hogy a témával behatóan foglalkozók minél átfogóbb képet kapjanak a hallgatók pszichés állapotáról, s ez alapján minél hatékonyabb prevenciós és támogatási szolgáltatásokat alakíthassanak ki a felsőoktatási intézményekben.

Néhány szomorú és tanulságos eredmény

• Aggasztó, hogy a hallgatók több mint fele arra a kérdésre, hogy a járványhelyzeten kívül átélnek-e az utóbbi időben szakítást, gyászt, betegséget, vagy egyéb nehéz élethelyzetet, amely befolyásolja jelenlegi lelkiállapotukat, igennel válaszolt.
• A válaszadó hallgatók körében a leggyakrabban használt eszközök a szorongás oldására a közösségi média, ezt követi az evés, majd az alkohol és az online játék. Az önsértés, a dohányzás és a pornó a középmezőnyben helyezkednek el, nyugtatókkal és drogokkal csak csekély hányad él, de fontos látni, hogy ezekből a destruktív eszközökből egy aránylag alacsonyabb érték is rossz mentális és szomatikus következményekhez vezethet hosszú távon.

• A kutatásban részt vevők kicsit több mint fele (58,6%) nem küzd depresszióval, ugyanakkor több mint 40% enyhe vagy középsúlyos hangulatzavarral jellemezhető.
• Az öngyilkos gondolatokkal kapcsolatban a válaszolók közül 1321 fő ritkán, 753 fő néha, 507 fő gyakran és 259 fő szinte folyamatosan azt éli meg, hogy véget vetne életének. Ez különösen nyugtalanító annak fényében, hogy az öngyilkosságot jellemzően az azon való gondolkodás előzi meg.
• Drámai, hogy a válaszadók 37,5%-a egyáltalán nem mozog rendszeresen, több mint a negyedük is csak heti egyszer, pedig a rendszeres testmozgás a lelkiállapot javításához nagyban hozzá tudna járulni.

Dr. Karner Orsolya, az országos kutatás vezetője, az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadó szakmai vezetője a Díványnak elmondta, büszke arra, hogy hamarosan, december 8-án a MagNet Közösségi Házban a felsőoktatás legprominensebb képviselői előtt, döntéshozói, egyetemvezetői és hallgatói oldalról is a legfelsőbb körök bevonásával adhatnak majd számot a kutatás további, a jövőre vonatkozóan döntő fontosságú eredményeiről.