Hiába az ősi, minden felülíró parancs, az állatok nem esnek egymásnak válogatás nélkül, sőt. Arra törekednek, hogy a lehető legegészségesebb utódokat hozzák létre a lehető legtöbb alkalommal. A monogám egyedeket kivéve ez minden párzási időszakban komoly versenyhelyzetet teremt. Minden faj és fajta a maga speciális eszközeivel harcol azért, hogy génjei tovább éljenek: ez kinél éneklés, kinél ajándék, kinél hang, kinél vizuális stimuláció. A lényeg, hogy meggyőzze leendő párját arról, hogy ő a legrátermettebb példánya fajtájának az egész környéken. Az sem egyértelmű, hogy melyik nem tagjai udvarolnak a másiknak.
A selyemmadarak falakat festenek egy jó randiért
A násztánc két királya a paradicsommadár és rokona, a selyemmadár. Előbbi nemcsak színpompás külsejével vívta ki az egész világ figyelmét, de bonyolult mozdulataival is. A hímek tollaikat villogtatják, hangjukat hallatják, de egy pörgésekkel tűzdelt táncot is előadnak, amelyben külön szerep jut minden egyes élénk színű tollnak. A selyemmadár tollazatában nincsenek ilyen feltűnő elemek. Ő azzal igyekszik felkelteni a nőstény figyelmét, hogy nászutaslakosztályt épít. Az esőerdő megfelelő területén tisztást kotornak, amiben lugast építenek. Ezt különböző, kék színű tárgyakkal – újabban a túlzott emberi jelenlét és környezetszennyezés miatt már kupakokkal, üvegcserepekkel – díszítik fel. Ha ez még nem lenne elég, színben passzoló bogyókat gyűjtenek, amiket csőrükkel szétnyomnak, és befestik vele a lugas falait. Igazán mindent megtesznek a párosodásért, utána pedig állhatnak neki fészket építeni a tojásoknak.
A pávák farktollai hangokat adnak ki udvarlás közben
Térjünk kicsit át a hazánkban is megtalálható madarakra. A páva hímjének legyezőszerűen széttárható, színes tollait mindannyian láttuk már. Azt hinnénk, ez a látvány elég ahhoz, hogy a nőstény párosodni akarjon, ám ez nem igaz. A hatalmas tollakhoz táncot is kell lejteni, ami nem tűnik túl egyszerűnek a hatalmas pluszsúly alatt. Cserébe az összeverődő tollak olyan, alacsony frekvenciájú hangot bocsátanak ki, ami szerelmi énekként funkcionál. Erre a nőstény – pozitív válasz esetén – szintén hangadással válaszol: a fején lévő bóbita tollait kezdi rezegtetni.
A pávapókoknál a hím twerkel a nősténynek
Az ugrópókok közé tartozó pávapók pontosan tudja, hogy nem a méret a lényeg. Alig fél centiméteres, mégis olyan násztáncot lejt, amit bárki megirigyelne. Első dolga – ismerve a póknőstények kannibalizmusát – kipuhatolni, az adott nőstény fogadóképes-e. Ehhez lábait felemelve integet neki. Ha nem zavarják el, örömében ugrálni kezd. Ám még mindig nincs biztonságban, a párosodás alatt nagy veszélyben van az élete. Épp ezért amikor már egész közel ért párjához, a potrohán található, nagyon élénk színű lapot felemeli, folyamatosan rezegteti, és a látvánnyal mintegy elkábítja a nőstényt arra az időre, amíg utódokat nemz vele.
A rétisasok bungee jumpingolnak – kötél nélkül
A ragadozó madarak körében elterjedt szokás a zuhanórepülés. A fehérfejű rétisas és az afrikai halászsas is úgy véli, a szerelmet leginkább azzal lehet bebizonyítani, ha magasra felrepülnek, majd ijesztő zuhanórepülésbe kezdenek. Valójában persze nem az adrenalin hajtja őket: itt azt kell bebizonyítani, ki mennyire jó vadász, milyen ügyesen repül és landol egy ilyen manőver után. Hiába, az utódokat etetni kell majd.
A horgászhalak szó szerint eggyé válnak a másikkal
A legrosszabb dolga az állatvilágban a hím horgászhalnak van. Sem a tánc, sem a hangadás nem elég, neki szó szerint bele kell olvadnia a nősténybe ahhoz, hogy szaporodni tudjon. A hím példányok ezért kicsik és fejletlenek, táplálkozni sem tudnak egyedül. Egyetlen céljuk, hogy találjanak egy erős nőstényt, akire szó szerint ráakaszkodhatnak. Ha ez sikerült, akkor beleharapnak, és egy enzim segítségével feloldják a két test közti kültakarót annyira, hogy csatlakozzanak párjuk vérkeringéséhez. A hím innentől parazitaként táplálkozik, cserébe pedig spermiumokkal látja el a nőstényt, és ott marad a helyén egészen addig, amíg a nőstény bele nem pusztul abba, hogy mindkettejüket ő látja el.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Hát ez állati: flört döglött egérrel és felfújt hólyaggal
A hím fülesbaglyok nemcsak fülsiketítően sikoltoznak azért, hogy lenyűgözzék párjukat, de döglött egereket is visznek neki nászajándékként. Ha a nőstény erre károgással válaszol, akkor a hím már reménykedhet. A struccoknál a hím nemcsak táncol és dísztollait mutogatja, de egy speciális hólyagot is felfúj a nyakán, amely különös, több kilométerre elhallatszó hangokat ad ki. A nőstény azonban ezután próbára is teszi: gyors futásba kezd, azt figyelve, párja lépést tud-e tartani vele akkor is, ha hetven km/h-val száguld. Ha sikerült a párzás, a hím fészket épít és a költésben is részt vesz: éjszaka fekete tollaival ő válik észrevétlenné a tojásokon, nappal pedig a barna színű tojó, aki még a fejét is lehajtja a homokra, hogy ne tűnjön fel a ragadozóknak. Részben emiatt terjedt el a mondás, miszerint a strucc a homokba dugja a fejét.
