A legfrissebb kutatási eredmények szerint az idegrendszeri fejlődési rendellenességek egy igencsak gyakori formájával, a figyelemzavaros hiperaktivitással diagnosztizált felnőttek sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve a demencia szempontjából, mint neurotipikus társaik.
A neurotipikus talán ismeretlen szónak tűnhet. Egyfajta neologizmus, azaz tudatosan alkotott új kifejezés azokra az emberekre, akik nem rendelkeznek semmiféle idegrendszeri eltéréssel, azaz neurológiailag kifogástalanul funkcionálnak. Ebből a szempontból nem tekinthetjük neurotipikusnak többek között az autistákat, ugyanis az esetükben az idegrendszeri működés eltér az optimálistól, rendkívül változatos formában. Az ADHD-nak is nevezett figyelemzavaros hiperaktivitás szintén neurológiai eredetű, akár az autizmus, sokszor össze is kapcsolják a kettőt.
Ez volt a rosszgyerek-szindróma
Mint neve is mutatja, az ADHD-val élő emberek esetében együttesen, ám változó arányban van jelen a figyelemzavar, illetve a hiperaktivitás. Ez egy veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, legjellemzőbb kísérő tünete a feledékenység, az impulzuskontroll és a hiperaktivitás.
Sokáig fogyatékosságnak vagy betegségnek tekintették, ez azonban, akár az autizmus, egy állapot, egyfajta részképességzavar. S bár minden egészséges ember életében vannak olyan időszakok, amikor átlagon felül aktív vagy éppen figyelmetlen, az ADHD-sok életében általánosan, hosszan tartóan és erőteljesen jelen van, akár más mentális problémákkal együtt.
Akit felnőttként ADHD-val diagnosztizálnak, időskorára demens lesz?
Hosszú évtizedekig nem ismerték az ADHD fogalmát, így a mai felnőttek jelentős részét nem is diagnosztizálták soha. Egyes kutatások szerint azonban egy adalékanyag állhat annak hátterében, hogy egyre több embert érint a kórkép. Itt olvashatsz arról, mit is gyanítanak annak a betegségnek a hátterében, amiről most kiderült, nemcsak az életszervezést nehezíti meg, hanem hosszú távon komoly időskori betegségekhez is vezethet.
Ugyan az, hogy ok-okozati összefüggés van-e a két betegség között, még nem tisztázott, azonban az egyértelműen látszik, hogy
háromszor nagyobb az esélye annak, hogy valaki időskorára demenssé válik, ha korábban felnőttkori ADHD-t diagnosztizáltak nála.
A szakemberek több mint százezernyi orvosi leletet vizsgáltak át és összegeztek a demenciakutatások során, melyből egyértelműen láthatóvá vált, hogy ez az idegrendszeri eltérés felülreprezentált a demens idősek körében.
A kutatócsoport tagjai arra a következtetésre jutottak, hogy a felnőttkori ADHD csökkentheti az agy azon képességét, ami kompenzálja a későbbi életkorban bekövetkező neurodegenerációt és az agy vérellátását.
A kutatások új távlatot nyitottak a témában
A Jama Network Open című folyóiratban megjelent tanulmányuk alapját egy izraeli intézmény betegeinek vizsgálata képezte. A kutatásban nem vettek részt azok, akik már eleve rendelkeztek demencia- vagy ADHD-diagnózissal, csak az egészséges, közel nyugdíjas személyek. Egészen addig követték nyomon a leleteiket, amíg a páciensek meghaltak, vagy demenciát diagnosztizáltak náluk, illetve elhagyták a leleteket rendelkezésre bocsátó intézményt. A kutatás 2020 elején ért véget.
Az eredményekből kiderült, hogy a vizsgált időszak során 730 embernél állapították meg a felnőttkori ADHD-t, 13 százalékuknál egyúttal demenciát is diagnosztizáltak. Ezzel szemben azok között, akik nem kaptak felnőttkori ADHD-diagnózist, mindössze 7 százalékban figyelték meg az időskori betegséget.
A vizsgálatok megerősítették, hogy érdemes a témával foglalkozni, s új kaput nyitottak a figyelemzavaros hiperaktivitás és az időskori gondolkodási képességek hanyatlásának összefüggésében.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
