A gyerekek úgy ismerkednek meg a könyvekkel, ahogy azt mi megmutatjuk nekik. Ha szokássá tudjuk tenni, hogy pici kortól mesélünk az épp nekik való művekből, egy idő után maga a gyerkőc fogja követelni az esti olvasást. Így szép lassan rájön, hogy a könyvek milyen izgalmasak, és nagyobb kedvvel forgatja őket később saját magától is. A történetek pedig addig kikapcsolják a napi pörgésből, elrepítik a fantázia birodalmába, közben egyre több új szóval, kifejezéssel ismerkedik meg, fejlődik a személyisége, kommunikációs képessége, s persze mélyül a kötődése a mesét olvasó szülővel. Nincs is annál szebb ajándék a napban, mint amikor a szülő fáradtan ugyan, de akkor is mesét olvas a gyerekének, sőt: nem is muszáj kizárólag az esti elalváshoz kötni ezt a szertartást. A téli szünetben, betegség idején, az esti sötét okozta unalom ellen mind hasznos lehet a történetmesélés. Érdemes az apáknak is közelebbről megismerkedni vele, ugyanis a kutatások szerint az apától meséket hallgató gyerekek jobb nyelvtudással és magasabb iskolai eredményekkel büszkélkedhetnek.
Miért jó ez az apáknak?
Több férfi is ijedten kapja magát azon, hogy nem igazán tud kötődni a saját gyerekéhez. Nehezen szervez vele közös programokat, hacsak nem azonos valamilyen területen az érdeklődésük. A meseolvasás kiváló híd lehet, ami erősíti a szülő-gyerek kötődést, ez pedig az apára ugyanúgy hat, mint utódjára. Nem kell hozzá semmi különleges eszköz vagy helyszín sem, csupán egy könyv, és még a történetet sem kell kitalálni, ott van leírva. A felolvasás az apák stressz-szintjét is csökkenti, a kapcsolat pedig mérhetően javul, hiszen a közösen átélt mese kiváló alap a beszélgetésekhez. Idővel pedig az apukák nyugodtan fel is dobhatják a mesét saját sztorikkal, közösen kitalált elemekkel, ahogy egyre inkább magukénak érzik a történetmesélő szerepét. Még az is megtörténhet, hogy külön mesesarkot építenek puha párnákkal, sátorral és speciális megvilágítással.
Találjatok ki történeteket!
Az apák és a gyerekek nem feltétlenül értenek egyet abban, milyen is a jó mese. Szerencsére olyan sokféle könyv érhető már el, hogy biztosan találtok olyat, ami mindenkinek megfelel. Ám ha mégsem, még mindig létrehozhatjátok a saját meseuniverzumotokat. Egy unalomig ismételt történet vázát megtartva feltölthetitek azt új elemekkel, kitalált és persze külön elnevezett szereplőkkel. Ha elsőre nehéznek éreznétek a feladatot, próbáljatok ki erre létrehozott alkalmazásokat! (Csak egy app a sok közül: Our Story.)
Egy másik kiváló lehetőség fejből elmondani azokat a történeteket, amelyeket az apa saját szüleitől, nagyszüleitől hallott gyerekkorában. Abból is készülhet mese, hogyan ismerkedett meg anya és apa, vagy hogy utóbbi milyen képregényeket olvasott annak idején.
Mesélni akkor is lehet, ha az apuka éppen távol van otthonától. A videókonferencia-programokon keresztül láthatjátok és hallhatjátok egymást, de legrosszabb esetben mobiltelefonon is fel lehet olvasni egy történetet. Ugyanezt a távol élő, a karantén miatt oly ritkán látott nagyszülőkkel is megvalósíthatjátok, és a meseolvasás közös családi tevékenységgé válhat. Jó esetben a digitálisan olvasott történetek kedvet csinálnak a hagyományos olvasáshoz és fordítva.
Tippek más szülőktől
Érdemes a közeli barátokat is megkérdezni arról, náluk hogy szokás mesét olvasni és miből. Könyv- és történetötletek ugyanis egészen sokféle irányból érkezhetnek, a barátok mellett az oviból, iskolából, netes csoportokon belülről, és még sorolhatnánk. Ha nincs túl sok gyerekkönyv otthon, segít a könyvtár vagy az online könyvvásárlás, -bérlés, az e-book is. A lényeg az, hogy az apukák is kedvet kapjanak a rendszeres meséléshez, ugyanis nagy szerepet játszanak abban, hogy a gyerekük maga is olvasó, tájékozott emberré váljon felnőttkorára, addig pedig boldogabb gyerek legyen.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
