BNO, SNI, F84 – mit jelentenek a különböző rövidítések a gyerekek szakértői véleményében?

Családunk, ismerőseink körében élő óvodások és kisiskolások vagy akár saját csemetéink is kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy a pedagógusok szakértői bizottsághoz irányítják őket. A szakemberek által kiadott iratok azonban sokszor érintenek olyan elemeket, amelyek tartalmát nem ismerjük, számunkra idegenül hangzanak. Betűcsoportok – mint az SNI vagy ADHD –, rövidítések, szakkifejezések értékelik a gyerekeinket. Olyan jó lenne tudni, hogy mit is takarnak ezek a nagybetűk. Ha már ezen is túljutottunk, ott a következő rejtvény: mit kell tennünk, hová vigyük, illetve kihez irányítják a kicsiket? Melyik szakember foglalkozik velük? Mit fognak csinálni? Milyen változásokra számíthatunk? Most ehhez nyújtunk egy rövid áttekintést Bóné Éva fejlesztő pedagógus, pszichopedagógus segítségével. 

Mi alapján kódolják a gyerek állapotát?

Amikor a fejlesztő pedagógus, orvos vagy más, vizsgálatot végző szakember megállapít valamilyen eltérést a gyereknél, megad hozzá egy BNO-kódot is. Ez a betűszó annyit takar, hogy
B – BETEGSÉGEK
N – NEMZETKÖZI
O – OSZTÁLYOZÁSA
Ez persze kicsit tágan értelmezi a betegség fogalmát – jegyzi meg Éva –, hiszen minden olyan eltérést, egészségügyi problémát megtalálhatunk a gyűjteményben, ami ellátást igényel. A WHO Egészségügyi Világszervezet olyan kódrendszert vezetett be ezzel, amely bármely országban megbetegedett, illetve sérülést szerzett személy diagnózisát egységes kódrendszer alapján be tudja sorolni. Ennek segítségével a különféle statisztikákat, országjelentéseket egységes kódolás alapján hasonlíthatjuk össze. Minden kód négy karakterből áll. Az első karakter betű, majd következik két szám, amelyeket az esetek többségében egy negyedik karakter kisebb egységekre bont, de tőlük pont választja el.

Mire jó az a sok F betű?

A BNO-kódokat 21 + 1 fő csoportra osztották. Gyermekeink szakértői véleményébe a legtöbb esetben az F csoportból kerül a megfelelő szám. Lássunk ezek közül néhány példát. Az F80–F89 csoport a pszichés (lelki) fejlődés zavarokat jelöli, ezen belül található például az F80-as jelzésű probléma, a beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenessége, amit logopédus segítségével lehet javítani. Az F81 az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességeit jelöli, idetartoznak az úgynevezett „disz”-esek: diszgráfia (írási nehézség), diszkalkulia (számolási nehézség), diszlexia (olvasási nehézség). Velük az illeszkedő szakirányt végzett gyógypedagógus foglalkozik. Az F84 kód a pervazív, azaz az egész személyiségre kiterjedő fejlődési zavart jelzi, idetartozik az autizmus is. Az F90–F98 közötti számok a viselkedés és érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkező zavarait takarják. Az F90 például az aktivitás és a figyelem zavarait jelöli, az F91 a magatartási zavarokat, míg az F93 a jellegzetesen gyermekkorban kezdődő emocionális zavarokra utal – ez esetben pszichológus segíthet a probléma megoldásában.
A meglehetősen szűkszavú felsorolás után nézzük részletesebben, hogy a BNO-ban megtalálható diagnózis hogyan találkozik az SNI-státusszal.

Segítség, SNI-s a gyerekem! No de mit jelent ez pontosan?

Az SNI semmi mást nem jelent, mint hogy az adott gyerek
S – SAJÁTOS
N – NEVELÉSI
I – IGÉNYŰ
Azaz olyan különleges bánásmódot igénylő gyereket jelent, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos. Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a gyermek halmozottan fogyatékos – magyarázza Éva. Ilyen számokkal diagnosztizálnak valakit például autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral). SNI-státuszt azonban nem kaphat „csak úgy” senki, csak a megfelelő szakértői bizottságban dolgozó szakértő adhatja komoly előzetes vizsgálatok eredményeképpen. Ebből már jól kivehető a BNO és az SNI kapcsolata: valószínűsíthetően a legtöbb SNI-státuszú gyerek a BNO F betűvel kezdődő besorolását kapja meg. Idetartoznak még emellett a G (idegrendszerrel kapcsolatos), H (hallással és látással érintett) betűk alá tartozó, így különleges bánásmódot igénylő gyerekek, fiatalok is. Természetesen a BNO más részei is érintettek lehetnek, most csak a leggyakrabban előfordulókat emeltük ki.

Mihez kezdenek egy SNI-s gyerekkel?

Sokan egyfajta szégyenteljes pecsétként hordozzák az SNI-jelölést, és el sem tudják képzelni, mégis mi fog történni a gyerekükkel ezután. A szakértői bizottság azonban a saját vizsgálatai közben igyekszik megismerni és feltérképezni az odakerülő gyerek családi és intézményi hátterét, tanuláshoz szükséges képességeit, szociális készségeit – fejti ki a szakértő. Ezekhez kapcsolódnak az intézmények pedagógusai, helyi segítő szakemberei által írt, általában meghatározott szempontok alapján összefoglalt vélemények, és természetesen a szülőkkel történő elbeszélgetések. Ezek összessége adja azt az alapot, amelyek szerint a szakértő gyógypedagógusok a BNO-ban található kódok közül kiválasztják azt, amelyik az adott gyermek fejlődésmenetére, problémájára a legjobban ráillik. A vizsgálatok befejezéseképpen elkészül a vizsgálatok eredményét és a gyógypedagógus megfigyeléseit tartalmazó szakvélemény, melyben már megjelenik az a javaslat is, amely iránymutatásul szolgál a helyi segítőknek és a gyógypedagógusoknak a jövőbeli fejlesztési feladatokhoz. Az értelmezéskor a BNO-kód adja az alapot, melynek finomítását, részleteit a szöveges értékelés adja meg. Ez már segíthet olyan különleges állapotokat értelmezni, mint például az ADHD, amivel a következő cikkünkben foglalkozunk.