Könnyebben fog tanulni a gyereked, ha felismered, melyik intelligenciatípus az erőssége

Az amúgy is multitasking anyukáknak – és apukáknak – már a karantén idején meg kellett birkózniuk azzal az új feladattal, amit a gyerekek otthoni oktatása jelentett, és most is van még némi esély rá, hogy szeptembertől folytatódik ez az őrület. A gyerekek oktatása persze sosem volt kizárólag a pedagógusok feladata. Mi, szülők ismerjük legjobban a gyerekünket, a temperamentumát, az érdeklődési körét és a lehetőségeit, márpedig ez igen sokat számít, még ha a pedagógiai ismereteink a nullával egyenlők is. A gyerekek nevelésében és oktatásában fontos szerepünk van, és még nagyobb lehet, ha marad az online suli. Talán sokan ódzkodunk ettől a gondolattól, azonban karantén ide, karantén oda, a gyerekeink tanulási képességének fejlesztése a mi feladatunk is. Sikerességünket pedig segítheti, ha megismerjük Howard Gardner többszörösintelligencia-elméletét, ami mentén hatékonyabban támogathatjuk a gyerekünk tanulási folyamatát.

Mi az a többszörös intelligencia?

Gardner úgy vélte, hogy mindössze matematikai-logikai és nyelvi szinten mérni az intelligenciát (ezt mérik az elterjedt IQ-tesztek) túl egyszerű. Ha mindannyian ugyanúgy dolgoznánk fel az információkat, akkor lehetne mindannyiunkat ugyanazzal a pedagógiai módszerrel tanítani, ugyanolyan eredményesen. Ma azonban már tudjuk, hogy mindannyian más és más intellektuális erősséggel rendelkezünk, és ezek ismerete nagyon fontos a gyerekek tanulási képességeit tekintve. Mindannyian másképpen közelítünk meg dolgokat, értelmezünk helyzeteket és memorizálunk információkat. A többszörös intelligencia ezeket a képességterületeket osztja szét, lehetőséget adva ezzel arra, hogy mindenki a maga számára leghatékonyabban dolgozhassa fel a külvilágból jövő impulzusokat. Gardner összesen 11 intelligenciatípust különböztet meg, Miklya Luzsányi Mónika Mit tegyek a kütyüre kattant gyerekemmel? című könyvében nyolcat (+ 1) emel ki, amelyek a gyerekek mindennapi tanulását befolyásolják. Az alábbiakban mi ezeket ismertetjük röviden.

#1  Verbális-nyelvi intelligencia

Azok a gyerekek, akiknek magas ez az intelligenciaszintjük, általában könnyen boldogulnak az iskolában is, hiszen a mai oktatás ezt a képességterületet nagyra értékeli. Ezek a gyerekek többnyire nagy dumások, fejlett a szókincsük, erős a meggyőző képességük, imádnak olvasni (még a kötelezőket is), és könnyen tanulnak nyelveket. Gyorsan memorizálnak olvasott és hallott anyagot, bár előfordulhat, hogy ennek következtében mindezt valós értelmezés nélkül teszik. Éppen ezért náluk hatékony lehet tanulás során összefoglaló kérdéseket és a kulcsszavakat alkalmazni, hogy verbális kalandozásaik által ki ne hagyják feleléskor a lényeget. A mesék világában is nagyon otthon érzik magukat, ezért a tananyag elemeinek szóban vagy írásban való megszemélyesítése, mesévé formálása (akár általunk, akár önmaga által) segíthet a tudás tényleges elmélyítésében.

#2  Matematikai-logikai intelligencia

Akiknél ez az érték magas, mindent élveznek, ami analizálható, elemezhető, logikailag megfejthető. Szeretik a rendszereket, a problémákat, de csakis azzal dolgoznak szívesen, aminek látják az értelmét, és nem végeznek felesleges munkát. Velük a leggyakoribb probléma, hogy unják az iskolát, ezzel pedig nehéz mit kezdeni. Otthoni tanulásukat viszont elősegítheti, ha mindig az összefüggések felkutatásával vezetjük fel a tananyagot. Szívesen dolgoznak listákkal, rendszerekkel, grafikonokkal, így a legtöbb tantárgy érdekessé tehető számukra. A kódfejtések, a folyamatábrák és az ok-okozati összefüggésekkel kapcsolatos érvelések fenntartják a figyelmüket, és aktív résztvevővé teszik őket a folyamatban. Önálló tanulásra késztetheti őket az is, ha saját „tanulási órarendet” készíthetnek maguknak.

#3  Testi-mozgásos intelligencia

A magas testi-mozgásos intelligenciával rendelkező gyerekek könnyen tűnhetnek hiperaktívnak, pedig egyszerűen csak lételemük a mozgás. Nagyon jó kontrolljuk van a saját testük felett, remek a ritmusérzékük, és rendkívül jól utánozzák mások mozgását, gesztusait, vagy akár beszédstílusát. Mindent szeretnek kipróbálni, ami kézzel végezhető, az iskolában (vagy otthon) ülés viszont elviselhetetlen a számukra. Náluk az otthoni tanulás sikeressége érdekében el kell felejtenünk a hosszas tanulóidőket, és helyette inkább a rövidebb periódusváltásokat pártoljuk. Számukra a mozgás nem feltétlenül figyelemelterelés, hanem éppen a figyelem fenntartását segíti elő, ezért fontos, hogy engedjük. Hagyjuk, hogy tanuljon járkálva, gesztikulálva, de még akár egy kötélen lógva is, ha azt érezzük, hogy úgy jobban megy neki.

#4  Vizuális-térbeli intelligencia

Ezek a gyerekek általában művészlelkek. Gazdag a fantáziájuk, ezért gondolataikat gyorsan képesek vizualizálni, és akár valamilyen művészi módon létre is hozni. Nagyon jól tudnak nézőpontot váltani, ugyanakkor globálisan fogadják be az információkat, ezért gyakran hallgatnak a megérzéseikre különösebb logikai magyarázat nélkül, ami okozhat gondot az iskolában. Kreativitásuk határtalan, ezért a tananyag hatékony feldolgozásában is többnyire sikeresek. Kevésbé kedvelt tantárgyaknál ugyanakkor segíthetik őket a tanulás közbeni firkálások, színezések, kiemelések, jelenetképek és az egyedi ábrák is.

#5  Zenei-ritmikus intelligencia

A magas zenei-ritmikus intelligenciájú gyerekek általában eredményesek az iskolában, hiszen a zenei készségek éppen a nyelvi és logikai elemek együttes működésére épülnek. Az ő fejükben folyamatosan szól a zene, és ez – még ha számunkra hihetetlen is – segíti őket a tanulásban. Eredményességüket, erős auditív képességük miatt, hatékonyabbá teheti a zenehallgatás, a tananyag megzenésítése, de az egyszerű, hangos, dallamos felolvasás vagy diktafon alkalmazása is.

#6  Kapcsolati intelligencia

Ők azok a gyerekek, akik nagyon hamar megtanulnak az emberekkel bánni. Felismerik mások érzéseit, jól alkalmazkodnak hozzá, és szívesen segítenek mindenkinek. Éppen ezért általában jó szervezők is, és tudják, milyen kommunikációt kíván meg az aktuális céljuk. A tanulásban is segíti őket, ha van társuk, akivel összedolgozhatnak. Szeretik előadni magukat, hangosan tanulni és vitázni is. A kapcsolatok fontossága miatt a tananyagban való kapcsolati összefüggéseket is szívesen felkutatják, ami eredményesebbé teheti a tananyag feldolgozását. 

#7  Önismereti intelligencia

Ezek a gyerekek általában csöndesebbek, olyan maguknak valók. Könnyen feltételezhetjük, hogy lusták, pedig csak sok belső, önelemző, feldolgozó munkát végeznek, amihez magányra és kellő időre van szükségük. A tanulásban általában megbízhatók, mert önmagukért teszik. Lényeglátók, minden érdekli őket, aminek látják a mindennapokban való hasznát, így nincs más dolgunk, mint ebben segíteni őket, ha elakadnak. (+ 1)

#8  Természeti intelligencia

A magas természeti intelligenciával rendelkezők érthető módon közel érzik magukat az állatokhoz, növényekhez és a természet egyéb csodáihoz. Az iskolában nehéz helyzetük lehet, otthon azonban segíthetünk nekik megfelelő környezetet biztosítani. Hatékonyabbak, ha a szabadban vagy az otthoni zöldövezetben tanulhatnak. Számukra is fontos a rend, ezért őket is segítik a listák, grafikonok és ok-okozati összefüggések. Rendkívül kíváncsiak, ezért érdemes nekik lehetőséget adni a kérdéseik megfogalmazására és a dolgok saját kezük általi megtapasztalására.

Az intelligenciatípusok között persze vannak átfedések, és általában szinte mindegyikkel rendelkezünk, egy vagy két területen pedig különösen kimagasló szintet érünk el. Ez a gyerekeinknél is így van. Ahogy Gardner fogalmaz: „Minden megtanítható több módon, és bármi, amit értünk, be is mutatható több módon.” Az iskolában talán nincs lehetőség arra, hogy mindenki számára testreszabott órákat tartsanak, mi viszont egy kis odafigyeléssel nemcsak eredményesebbé, de gyorsabbá és mindannyiunk számára élvezetesebbé tehetjük az otthon tanulást, ha figyelembe vesszük, hogy az említettek közül gyerekeink melyikben jók. Ez a korai felismerés és a tanulási képesség támogatása pedig nemcsak rövid, de hosszú távú sikerekhez is vezetheti őket a későbbi tanulmányaik során.