Tíz év hosszú idő. Pont elég ahhoz, hogy a gyereknevelésben minden, szó szerint minden megváltozzon. Annak idején nem volt a kórházban szoptatási tanácsadó, maradt tehát a gyerekorvos és a védőnő, akiknek a szava szent és sérthetetlen volt. Ha ők azt mondták, hogy háromóránként, akkor háromóránként szoptattam, ha ők azt mondták, baj van, mert nem tudok elég jó tejet előállítani, akkor kiváltottam a tápszeres receptet. Ki kételkedne egy orvos és egy tapasztalt védőnő szavában?
Akkor informálódjunk!
Az elmúlt években számtalan tévhit került a köztudatba az anyatejes táplálással kapcsolatban. Olyan régi módszereket erőltetünk, amelyekről nagyon sokan talán nem is tudják, hogy elavultak. Épp ezért kerestem meg dr. Sztahovits Petra csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvost, laktációs szaktanácsadót, a Szoptatásért Magyar Egyesület elnökét, aki meglepő információk egész tárházával mutatta meg, hol tart ma a tudomány. Sorra vettünk jó pár tévhitet, a doktornő pedig elmagyarázta, hogyan is működik az anyai és a gyermeki szervezet. Az ő válaszait idézzük.
Szülés után nincs rögtön tej?
Az egyik leggyakoribb tévhit, amit szinte minden viziten hallok, miszerint a friss anyukának nincs elég teje. Az anyukák aggódnak, hogy éhezik a gyerekük. Nem tudják, hogy az anyai szervezet már a terhesség 16. hetétől elkezd tejet termelni. A kolosztrum, azaz előtej sűrű anyag, és az első két napban elég a babának. Teáztatás és cukros víz nélkül sem fog kiszáradni, de ehhez az kell, hogy gyakran és hatékonyan szopjon. Ennek objektív jelei vannak: az első nap 1-2 kakis-pisis pelust cserélünk, második nap már eggyel többet, s mindennap tovább emelkednek a számok. Annak a kétnapos babának, aki sokat sír, de mellen megnyugszik, és van napi 2-3 pisis-kakis pelusa, valószínűleg elég az anyukája teje.
Szoptatni mindenki tud?
Sokszor halljuk, hogy szoptatni mindenki tud, és ez fejben dől el. Ezek téves információk. A szoptatás nem ösztönös az embernél. Régen, amikor még nagycsaládokban éltünk, a nők egymástól el tudták tanulni az anyatejes táplálás mikéntjét és hogyanját. Azoknak, akik nagycsaládban élnek, van támogatói hátterük, látták a nőrokonokat babát gondozni, szoptatni, általában könnyebben megy a saját gyermekükkel. Sok nő viszont még életében nem látott szoptató anyát közelről, nem volt honnan megtanulnia a technikát.
A kisbaba részéről viszont teljesen ösztönös, hogy hogyan szopik. Megszületése után magától, segítség nélkül a hasról fel tud kúszni a mellhez, rá tud tapadni. Ez bőrkontaktus esetén mindenféle beavatkozás nélkül magától, ügyesen működik. Ám a legtöbb esetben nincs háborítatlan szülés, a babát elviszik, mosdatják, öltöztetik, a császárosoknál eltelik egy csomó idő, mire az anyuka visszakapja a babát. Ezek a kieső idők késleltetik a normális folyamatokat, és nehézségeket okozhatnak a szoptatásban.
A császárosoknak később van tejük?
A tejbelövellés a legtöbb esetben megtörténik a 2-3. napon akkor is, ha valaki nem szoptat, de az, hogy utána mennyi tej termelődik, attól függ, milyen korán kezd el és milyen gyakran szopik a kisbaba. A császármetszésen átesett édesanyák későn kapják meg a babát, fel sem tudnak kelni, őrzőben vannak, a baba a csecsemőosztályon, 6-8 óra kimarad, mire újra szophat a kisbaba. Ez nagyon nagy késés, ráadásul maga a fájdalom is negatívan hat az anyára. Ez a kiesés az, ami miatt a császármetszéssel született babák gyakrabban kapnak pótlást. Mert valójában három dolog kell hozzá, hogy megjelenjen az anyatej: megfelelő mirigyállomány, a gátló hormonok szintjének leesése (ez a méhlepény távozásakor történik meg) és a magas prolaktinszint. Az, hogy mennyi tej termelődik később, attól függ, milyen hamar indul meg a szoptatás. Minél több inger éri a mellet, annál hamarabb lövell be a tej, s annál nagyobb lesz a mennyiség.
Létezik olyan, hogy túl vizes a tej?
Emberi jellemző, hogy 2-3 napos késéssel lövell be a tej. Azért így történik, mert nem az a lényeg, hogy a baba minél hamarabb önállósodjon – mint például az állatok nagy részénél –, hanem a védelem. Az előtej szájon át beadott védőoltásnak tekinthető. A későbbiekben a hordozott emlősökre jellemzően az agy fejlődése a fontos. Éppen ezért van állandó magas laktóztartalma a tejnek. Az anyatej legnagyobb része, több mint nyolcvan százaléka víz. Ezért gondolják sokan, hogy nem elég tápláló a tej. A baba azonban tudja, mire van szüksége, ezért például a nyári melegben többször és kisebb mennyiséget szopik, hogy ne legyen szomjas. Olyan azonban jól táplált, egészséges anya esetében nem létezik, hogy az anyatej ne lenne elég tápláló a babának.
Mindig kell a cumisüveg?
A szoptatás az emlősökre jellemző biológiai norma. Azonban a mi nyugati civilizációnkban erősen jelen van a cumisüveg-kultúra. Az édesanyák bizalma a saját testükben és abban, hogy el tudják látni a gyereküket, többek között emiatt is megingott. A mérleghez, számokhoz kötődünk ahelyett, hogy megfelelően értelmeznénk a kisbabánk jelzéseit. Ezt a bizalmatlanságot sajnos az sem erősíti, ha sok helyről ellentétes információkat hall az édesanya, pláne ha egészségügyi dolgozó az, aki adott esetben nem a legjobb tanácsot adja.
A tápszer ugyanolyan jó, mint az anyatej?
Az anyatejről még mindig nem tudjuk pontosan, milyen anyagok vannak benne, nagyon sok vizsgálat még gyerekcipőben jár. A legutóbbi kutatások őssejteket fedeztek fel az anyatejben, amelyek a gyerek szervezetében kifejtik a hatásukat. Ezenkívül a tej olyan élő fehérvérsejteket tartalmaz, amelyek segítenek a fertőzések legyőzésében, azaz aktív és passzív immunitást adnak a kisbabának. Ez óriási különbség: a tápszerben nincsenek élő sejtek, nem nyújt immunológiai védelmet. A táplálkozásban nagy szerepe lehet, és nem szabad elítélni, hiszen igen jó minőségű tápszerek vannak forgalomban, amelyek azt, hogy jól táplált legyen egy csecsemő, tudják biztosítani. A védelmet azonban nem.
Koraszülött kisbabák esetén az, hogy mivel táplálják őket születés után, konkrétan élet-halál kérdés is lehet. Az 1500 gramm alatti születési súlyú koraszülötteknél az egyik leggyakoribb halálok a bélelhalással járó bélgyulladás (nekrotizáló enterokólitisz), amelynek esélyét az anyatejes táplálás jelentősen csökkenti! A koraszült édesanyákat támogatni kell abban, hogy saját tejükkel tudják táplálni a piciket, és ha nehézség adódik, a második választás a donor női tej, erre nemzetközi protokoll is vonatkozik. Az anyatejben található élő sejtek segítenek leküzdeni a gyulladást, míg a tápszer értelemszerűen erre nem képes. Éppen ezért mondjuk a koraszülött babák anyukáinak, hogy az anyatej gyógyszer. A szervezet egyébként pontosan tudja, hogy túl korán indult be a szülés, és az idő előtt szült édesanyák tejének más az összetétele. A legelején magas a fehérjetartalma, majd ezt követően folyamatosan csökken az érett szintre. Az immunoglobulin-A szintje, ami a felületi védelemért felel, a korán szült anyukák tejében kétszer annyi, mint az érett babát világra hozók esetében, és az összes élő védősejt száma is kétszer annyi.
Szoptatni háromóránként kell?
A nők 90 százaléka tudna elegendő tejet termelni a babájának, ha megfelelő információkat és kellő támogatást kapnának. A tej egy külső elválasztású mirigy váladéka, ugyanúgy, mint a könny vagy a nyál. Ebbe azonban nem gondolunk bele. Nem szoktunk aggodalmaskodni azon, hogyha sírunk, lesz-e elég könnyünk, ha eszünk, termelődik-e elég nyálunk vagy emésztőenzimünk. Ám az anyák természetes ösztönét gyakran lenyomják, s ekkor az egyensúly, amit a szervezetünk tudna biztosítani, megborul. És jönnek a szoptatási problémák. A leggyakoribb gond, hogy nem elég a tej. A nem elég a tej problémakör nagyon tág, de a háttérben leggyakrabban az áll, hogy a baba nincs jól mellen, ezért nem szopik hatékonyan, illetve nem kerül elég gyakran mellre. Ezeket nagyon fontos tisztázni, mielőtt továbblépünk az ok felderítésében. A háromóránként kötelező szoptatás is tévhit. Sokan azt gondolják, hogy az emlő egy kancsó, aminek 3 órájába telik, hogy megteljen tejjel. Ez a három mesebeli szám, aminek semmi köze a valósághoz. Azért írják elő a háromóránkénti szoptatást, mert azokban az időkben, amikor az anyák visszamentek dolgozni a csecsemőjük mellől a gyárba, akkor onnan pontosan háromóránként tíz percre engedték el őket szoptatni. Ez az idő és gyakoriság nem elég ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradjon a tejtermelés.
Három hónapos babánál csökken a tejmennyiség?
A babák nem olvassák a szakkönyveket, és nem annak megfelelően viselkednek. Bizonyos időközönként növekedési ugrásokat tapasztalhatunk náluk, ilyenkor sokkal gyakrabban szeretnének szopni, ezzel is felturbózzák az anyukák tejtermelését. Sokan ilyenkor azt gondolják, hogy biztos azért szopik ennyit a baba, mert nem elég a tej, és pótolni kezdenek. 3-4 hónapos korú babánál az időre szoptató anyukáknál ekkor csökken a tejtermelés, hiszen a mell nem kap elég ingert. Az anyatej a kereslet-kínálat elv mentén működik, azaz minél többet kérnek belőle, annál több termelődik. Az anyatej mennyisége igény szerint szoptatott babáknál mindig alkalmazkodik, még akkor is, amikor már megkezdődött a hozzátáplálás.
Mitől függ, hogyan alakul ki az anyatej tápanyagtartalma? Változik-e ez egyénenként, gyerekenként, népenként, éghajlatonként?
Az anyatej összetétele az anyuka tápláltságától is függ. Csak extrém lesoványodott vagy nagyon súlyos beteg anyukákkal fordult elő, hogy nem volt elég a tejük tápanyagtartalma. Van néhány olyan gyógyszer, ami csökkenti a tejtermelést, például néhány méhösszehúzódást generáló vagy fogamzásgátló tabletta, illetve néhány pszichiátrián használt szer. Itt is beleütközünk egy gyakori tévhitbe. A gyógyszert szedő anyukákat sokszor indokolatlanul és megalapozatlanul tiltják le a szoptatásról. A magyar gyógyszerkönyvekben a gyógyszerek nagy részénél az áll, hogy szoptatás alatt ellenjavallt. Kutatások, tapasztalatok azért megállapítják, hogy vannak biztonságos gyógyszerek, amelyek mellett nem kell abbahagyni a szoptatást. Egy spanyol honlapon utána lehet nézni a gyógyszerek rizikójának, de érdemes szakember (orvos végzettségű laktációs szaktanácsadó) véleményét is kikérni. Az antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, hashajtók nagy része teljesen biztonságos. De a gyógyszerek felezési idejét ismerni is jó, mert akkor ki tudjuk számolni, mikortól nem választódik ki az anyatejbe.
A tejtermelést egyébként a megjövő menstruáció is befolyásolhatja. Van, akinek lecsökken tőle a teje. Ez akkor is megtörténik, ha sok idő marad ki két szoptatás között. Egy mellgyulladásnál maga a gyulladás miatt csökkenhet a tejtermelés.
Kire hallgassunk, ha tanácsot kérünk?
Egy 2018-as vizsgálat során körülbelül ötezer kismamát kérdeztek meg arról, szeretnének-e szoptatni. Az anyukák több mint 90 százaléka igennel válaszolt. Ugyanezeket az anyukákat 6 hónappal szülés után is megkérdezték, szoptatnak-e még, és csupán 17 százalékuk táplálta kizárólag anyatejjel a babát. Volt egy elhatározásuk, amit nem sikerült megvalósítani, mert valószínűleg nem kaptak megfelelő információkat és támogatást. Sokszor pont az egészségügyi dolgozók téves információi visznek félre egy jó gyakorlatot, vagy nem megfelelő információkkal sikertelenné válik a szoptatás. Nem bízunk abban, hogy a baba tudja, mit akar, és a saját ösztöneinkben sem. Nagyon nehéz eligazodni ebben az információs labirintusban, mert a szoptatáshoz ugye mindenki ért.
A szoptatási tanácsadók bűntudatot keltenek?
Azt le kell szögezni, hogy a laktációs szaktanácsadók nem akarják meggyőzni az édesanyákat semmiről. Mindig megkérdezzük, hogy miben tudunk segíteni. Előfordul, hogy abban, hogy az anyuka nem szeretne tovább szoptatni, elmegy dolgozni, vagy olyan fájdalmai vannak, amiket nem tud korrigálni. Ekkor nem meggyőzzük, hogy mindenképpen tartson ki, hanem félretesszük a saját érzelmeinket, és abban próbáljuk segíteni, ami az ő élethelyzetének megfelel. A lényeg az, hogy tájékozottan tudjon dönteni. Nem a szoptatási tanácsadók azok, akik nyomasztják az anyukákat. A mi kultúránk a versengésen alapul, és már kisgyerekkorunk óta ebben éljük a mindennapjainkat. Ki a gyorsabb, ki az ügyesebb, ki épít szebb homokvárat, ki keres többet, kinek szebb a kertje stb. Anyaként miért viselkednénk másként? A játszótéren folytatódik a versengés, de már a felnőttek között: melyik gyerek alussza már át az éjszakát, kié szebb, kié ügyesebb? Ilyen szellemiségben éljük a mindennapjainkat, miért lenne ez másképp a szoptatásnál?
Miért nem jut el a helyes információ az anyukákhoz?
Rövid az az időszak, amióta egyre többet tudunk az anyatejről. Azt is látjuk, hogy nem a fiatalok mennek el nővérnek, nagyon sok az idős háziorvos vagy védőnő, akik a régi iskolát képviselik. Nincs idejük arra, hogy körbejárják, mi a gond a szoptatással, így gyorssegély lehet egy tápszerrecept. Szerencsére ma már több háziorvos is javasolja az anyukának, hogy keressen fel szoptatási tanácsadót, illetve mi az egyesület révén igyekszünk információkat eljuttatni kórházakba. Picit több mint 100 laktációs IBCLC-tanácsadó dolgozik ezerszer ennyi megszületett babára. Ennek ellenére egyre több kórházban elérhető laktációs tanácsadó, és szeretnénk elérni, hogy ezer szülésre kötelező legyen alkalmazni minimum egy laktációs szaktanácsadót. Szerencsére már magasabb szinten is fontosnak tartják a szoptatást mint elsődleges betegségmegelőzést: 2019-ben az EMMI és az Állami Egészségügyi Ellátóközpont családbarát szülészet pályázatán az intézmények nemcsak infrastruktúrára, hanem képzésekre is jelentkezhetnek. A mi egyesületünk a következő két évben 1500 egészségügyi dolgozónak ad át korszerű szoptatási ismereteket.
A szoptatás fájdalmas?
Ha egy édesanyának fájdalma van, akkor meg kell nézni, hogyan szopik a baba. A szoptatás megkezdésekor normális egy kis érzékenység, de ha ez nem múlik, és egyre jobban fáj, akkor valószínűleg nem jól kapja be a mellet a baba, attól lehet fájdalom, sebesedés. Alapvetően a szoptatásnak nem szabad fájnia senkinél, ha a baba jól kapja be a mellet, akkor szinte észre se lehet venni, hogy szopik. Ellenkező esetben mindig meg kell nézni a babát is, hogy többek között nem nőtt-e le a nyelve, nem feszes-e túlzottan az izomzata, ami miatt problémás a szoptatás. A fájdalomba nem kell belenyugodni, ezt nem kell kibírni. Ilyenkor nem mondjuk egy anyukának, hogy fogat összeszorítva tovább kell szoptatni, hanem elkezdjük megkeresni az okokat, és meg lehet keresni a megoldást.
A babák miért csak este hasfájósak?
Mi sem eszünk mindig ugyanannyit ugyanabban az időben, hát a babák sem. Az anyatej alkalmazkodik a napszakhoz, az előző szoptatáshoz, a baba korához is. Délelőtt általában nyugisabbak a babák, akkor ritkábban szopnak, és este jön a „hasfájós időszak”, azaz a sírás öttől tízig. Ugyanakkor ez az időszak nem feltétlenül azért ilyen nehéz, mert a baba hasfájós. Egy betegség nem korlátozódik két időpont közé. A délután, az este diszkomfort időszakot jelent a babának, az egész nap felgyűlt feszültséget úgy próbálja kiadni, hogy kézbe kéredzkedik, és ezt úgy éri el, hogy sír. Ilyenkor sokszor szopik – már ha van rá lehetősége. Mi meg azt gondoljuk, hogy biztos nem elég a tej, azért akar annyit szopizni. Ez azonban téves elképzelés. Ha nő a súlya, akkor nincs semmi baj az anyatejjel. A baba nem azt csinálja, amit a könyvekben írnak, hogy 3 óránként eszik, aztán a kiságyában alszik. Az első 3 hónap tulajdonképpen a negyedik trimeszter, az összeszokás időszaka, és ha nem szól bele senki, akkor nagyon szépen egymásra hangolódik a baba és a mama.
A babának az első 24 órájában aludnia kell?
Nem normális, ha az újszülött az első napot átalussza. Ahogy megszületik a baba, és nem választják el az anyukájától indokolatlanul, akkor általában az első 2 órán belül szopik. Utána legalább 3-4 óránként érdemes ébresztgetni, próbálkozni, minimum hat alkalommal kerüljön mellre. Egyébként ha nem avatkoznánk be, azaz a szülés háborítatlanul lezajlana, a baba magától minimum ennyiszer felébredne már az első napon is, de hat rá a szeparáció, a fürdetés, az indokolatlan itatás, vagy épp az édesanyának a vajúdás alatt adott gyógyszerek, fájdalomcsillapítók. A második naptól minimum nyolc alkalommal érdemes mellre tenni a babát. Napközben négy, éjjel öt óránál többet ne aludjon egy újszülött egyhuzamban. Ha átalussza az éjszakát, akkor nagyobb eséllyel apadhat a tej, hiszen nem éri elég inger a mellet. A baba egyébként egyértelműen adja a korai éhségjeleket, cuppog, gügyög, keresgél, nyalogatja a kezét, így szól, hogy szopni szeretne. Amikor ezt nem veszik észre, mert nincs is egy szobában az anyukával, akkor jön a sírás, de egy ideges babával és anyával sokkal nehezebben valósul meg a hatékony szoptatás.
A tápszer és az allergia
A tápszer tehéntejből van, a tejfehérje pedig allergiát válthat ki. Dr. Cesko Izabella gyermekorvost a tehéntej hatásairól kérdeztük.
Ha csökken a csecsemő súlya, az mitől lehet?
Ha egy szoptatott csecsemő súlya csökken, vagy nem akar enni, annak sok oka lehet: vesebetegség, szívbetegség, nagyon ritkán anyagcserezavar, felszívódási zavar is, ezeket előbb ki kell vizsgálni, ki kell zárni. Esetenként gyulladás alakul ki a nyelőcsőben vagy a bélrendszerben. Ez egyre gyakoribb probléma: míg régen évente ha egy ilyen esetünk volt, most 2-3 havonta egy. A gyulladás leggyakoribb oka az anya által fogyasztott tehéntej, de kialakulhat zabra, szójára, földimogyoróra, nátrium-glutamátra, nátrium-benzoátra is, ezek mind átkerülnek az anyatejbe. Ilyen esetben a baba nem akar enni, vagy ha eszik is, a széklete nyákos, véres lehet, gyakran sír, bőre ekcémás, sokat bukik (tévhit, hogy a túl sok levegő lenyelésétől bukik sokat a gyerek, gyakran inkább az érzékenység jele), hasfájós. Amennyiben felmerül az allergiás nyelőcsőgyulladás, azaz az eosinophyl oesophitis gyanúja, kivizsgálása endoszkópiával történik. Az ételérzékenység bizonyítása nehéz, mert az allergiatesztek csak 40-50 százalékos érzékenységűek, a glutén eseteben pedig csak 1-2 százalékban pozitívak, a többi esetben tesztnegatív gluténérzékenységről beszélünk. Ráadásul ezek a vértesztek egyéves kor alatt egyáltalán nem használhatók. Az ételérzékenység kivizsgálásában a legmegbízhatóbb a széklet calprotectinvizsgálata, mely nagy biztonsággal kimutatja, van-e ételérzékenység, majd ezután eliminációs diétával lehet pontosítani az ételérzékenységet.
Mi a baj a tehéntejjel?
Egyre szennyezettebb az étel, amihez jutunk,egyre több a vegyi anyag a tejtermékekben. A fehérje csak egy vivőanyag, amin keresztül a tehenek által elfogyasztott növényvédő szerek, hormonok az anyán keresztül a csecsemő szervezetébe kerülnek. Nagyon fontos, hogy az anya egészségesen étkezzen, s ha lehet, kerülje a tejtermékek fogyasztását. A baba súlygyarapodását pedig érdemes nem naponta, hanem hetente mérni. Hathetes korig a heti 100-150 gramm gyarapodás számít átlagosnak, utána a percentilis görbe mutatja meg, megfelelően táplált-e a gyerek.
A biotejtermékek sem ajánlottak?
Sajnos azok sem. Azt szoktam ajánlani, hogy az anyuka egyáltalán ne fogyasszon tejterméket, amíg szoptat. A kalciumbevitelre azonban érdemes odafigyelni, ugyanis a kalcium a tej mennyiségét is növelheti. Szerves kalciumot mandula, szezámmag, mák fogyasztásával vihetünk be a szervezetünkbe. A hozzátáplálás során pedig figyeljünk a gluténre. Egy svéd vizsgálat eredménye alapján a jelenlegi magyar javaslat szerint 4-7 hónapos kor között érdemes elkezdeni a glutén bevezetését az étrendbe. Csakhogy az említett svéd vizsgálat eredménye rég megdőlt, a svédek sem javasolják már, de Magyarország így maradt. Téves út az allergológiában, hogy minél korábban hozzászoktatjuk a gyereket az allergénekhez, annál kisebb eséllyel lesz allergiás. Ezzel szemben minél később érkezik a glutén, annál jobb, meg lehet várni akár az egyéves kort is.
Meg kell említeni, hogy Sztahovits doktornő ebben a kérdésben másként vélekedik: „A svéd vizsgálatot a gluténnel kapcsolatban korrigálták, és pontosan a korai ismertetés, de még szoptatás mellett, anyatejes védelemben javasolt! A gasztroenterológusok a hozzátáplálás 4-6 hónapos kor között történő megkezdését javasolják szoptatás mellett, és ez a gluténre is vonatkozik.”
