Szülőként olykor túlterheltnek érezheted magad attól a rengeteg munkától, melyet a gyermekeidért végzel, máskor viszont úgy érezheted, célt ad neked a róluk való gondoskodás. Akárhogy is legyen, fontos, hogy a gyerekek már korán megtanulják, miként kell önállóan ellátniuk magukat a későbbiekben magabiztos boldoguláshoz. Kezdetben érdemes persze apróságokkal kezdeni. Ehhez nyújt segítséget dr. Jacqueline Sperling, a Harvard pszichológusa.
Azt csinálhatják, amit a nagyok
A gyerekeket büszkeséggel tölti el, ha olyan dolgokat csinálhatnak, mint „a nagyok”. Úgy érzik, komoly, nagy gyerekek, nem dedósok többé. Ez sokat segít az önállóságra nevelésben, hiszen lelkesen, örömmel végzik el azokat a „nagyfiús / nagylányos” feladatokat, melyekre megkéred őket. Érdemes kisebb, de számára fontos dolgokkal indítani.
Kérd meg például, hogy hajtogassa össze és pakolja el a saját ruháit, melegítse meg, tálalja fel az ételt, vásárláskor hagyd, hogy odamenjen az eladóhoz és kérdezhessen tőle. Ha nem tudja egy kifejezés értelmét, kérd meg, hogy nézze meg a lexikonban vagy az interneten ahelyett, hogy azonnal elmagyaráznád neki. Ha a szomszédban, családi, ismerősi körben vannak kisebb gyerekek, a te csemetéd könnyen bizonyíthatja, hogy mekkora nagy, komoly „felnőtt”, ha a közös együttlét alatt, az ő szemük láttára segít a konyhában vagy a ház körüli teendőkben.
Egész kicsi koruktól kezdve érdemes arra tanítani a gyerekeket, hogy folyamatosan fejlesszék a képességeiket és tanuljanak újakat. Erre a legjobb módszer, ha élvezik, amit csinálnak, és hasznosnak érzik magukat. Ahogy nő a gyerek, úgy bízhatsz rá egyre komolyabb feladatokat. Kisóvodás korában már elpakolhatja a játékokat, négyévesen segíthet megetetni a kutyát, hatévesen már a szennyest is összeszedheti maga után.
A zsebpénz is hasznos
Érdemes kis összegű zsebpénzt vagy más jutalmakat adni a gyereknek, ha elvégzi a különböző feladatokat. Ez motivációt ad számára, emellett pedig már korán megtanítja, hogyan kell a pénzzel gazdálkodni, beosztani azt. Jutalmazd azokat a munkákat, melyek az egész háztartásnak hasznosak (a mosogatás, a szemét levitele stb.), így a kicsi megtanulja, hogy munkájával a közösség javát, és nem csak a saját érdekeit szolgálja.
A munkáért járó pénz kezdetben legyen egészen kicsi összeg. Ahogy a gyerek nagyobb lesz, a zsebpénz értéke is növekedhet. Csinálhattok saját kasszát is, melyben csemetéd összegyűjtheti és rendszerezheti saját megkeresett „jövedelmét”. A pénzt érdemes három fiókra osztani: a „megtakarítás” fiókba kerül az a pénz, amelyet egy későbbi, nagyobb célra (például egy drága játékra) gyűjt össze a gyerek. A „költés” fiókban azok az érmék vannak, melyeket most is elkölthet különböző apróságokra. Végül az „ajándék” fiókba kerülnek azok a pénzek, melyeket arra szán, hogy másoknak – testvéreinek, barátainak, szüleinek – kedveskedjen apró ajándékokkal. Ez megtanítja őt arra, hogy a megkeresett pénzből mások boldogságára is fontos költeni.
