Közismert, hogy a gyerekek mennyire könnyen tanulnak nyelveket pusztán azáltal, hogy hallgatják a környezetükben elhangzó beszélgetést. Szinte ragadnak rájuk az új szavak, legyen szó anyanyelvük vagy – például bevándorlók gyermekeinek esetében – egy idegen nyelv elsajátításáról. Az iskolai nyelvoktatásban azonban kevésbé sikeresek, mint a kamaszok vagy a felnőttek. A Cambridge-i Egyetem munkatársainak nemrég megjelent kutatása annak járt utána, valóban ügyetlenebbek-e a gyerekek, ha nem ösztönösen, hanem tudatosan, analitikusan kell nyelvet tanulniuk – számol be a The Conversation.
Ösztönös kontra tudatos tanulás
Kétféle tanulási folyamatot különböztetünk meg egymástól: az implicit tanulásnál tudattalanul, ösztönösen, szándékos odafigyelés nélkül ragad ránk a tudás, mely inkább a készségszintre vonatkozik, míg az explicit tanuláskor már tudatosan, szándékosan törekszünk egy anyag elsajátítására. Gyermekkorban előbbi képességek a jobbak, majd ahogy idősödsz, úgy válsz egyre ügyesebbé a tudatos tanulásban. A kétféle tanulási forma általában egyszerre, egymást kiegészítve működik.
Karen Roehr-Brackin és Angela Tellier nyelvészek több mint száz általános iskolás gyermek nyelvtanulási képességeit vizsgálták. Ebben az életkorban a gyerekek még többnyire impliciten tanulnak, viszont már elkezdtek kifejlődni explicit tanulási képességeik is. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon mely képességeiket – az implicit tanulásnál fontos emlékezőtehetséget, az explicit tanuláshoz szükséges elemzési készségeket, esetleg a hangok feldolgozásának képességét – használják inkább arra, hogy elsajátítsák egy idegen nyelv alapjait.
A tanulókat két féléven keresztül vizsgálták. Heti 75 órában vettek részt nyelvórákon, az első félévben a diákok német, olasz és eszperantó nyelvet tanultak, négy csoportra bontva. Három csoport az általános iskola alsó tagozatban használt, hagyományos módszerekkel, vagyis játékok, zene és munkafüzetes feladatsorok segítségével dolgozott. A negyedik csoport (az eszperantót tanulók fele) esetében a tanárok sokkal felnőttesebb módszert alkalmaztak, igyekeztek a tanulók figyelmét ráirányítani a nyelv szerkezeti szabályaira és jellegzetes formai megoldásaira. A második félévben az összes diák franciául tanult, az utóbbi, analitikus módszer segítségével.
A gyerekek is taníthatók analitikus módon
A félév végén a kutatók felmérték a gyerekek fejlődését. Megvizsgálták, hogy a fentebb felsorolt képességek közül melyek használata segített nekik legjobban elsajátítani a francia nyelv alapjait. Az eredmények azt mutatták, hogy a tanuláskor a diákok elsősorban elemzési és fonetikai képességeiket használták, míg az emlékezet csak elenyésző szerephez jutott. Ez pedig a kutatók szerint azt bizonyítja, hogy nyolc-kilencéves gyerekek már képesek bizonyos mértékben az explicit tanulásra, ha olyan módszerrel dolgoznak, mely ezt elősegíti.
Egy korábbi kutatás, melyet felnőttek körében végeztek el, ugyanerre a megállapításra jutott, ami pedig arra mutat rá, hogy az életkor mellett az alkalmazott módszer is nagy szerepet játszik abban, hogy a tanulók melyik tanulási formát részesítik előnyben. A vizsgált életkorban a gyerekek explicit tanulási képességei természetesen még csak kialakulóban vannak, ezért nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel oktatni őket, mint a felnőtteket.
