Előbb-utóbb minden családban terítékre kerül a szex. Kezdődik azzal, hogy megtanítjuk a gyereknek a nemi szervek neveit. Aztán jön a felismerés, hogy más van a fiúknak és más a lányoknak. Majd eltelik pár év, és előkerül a menstruáció, a maszturbáció, de maga a szex is. Az internet és az okostelefonok világában pedig ez a kor egyre hamarabb jön el, mert elég, ha egy osztálytárs meghall otthon valamit, amire rákeres, aztán megosztja a többiekkel a suliban.
A szexuális nevelés születéskor kezdődik
A szexről ugyanúgy kell beszélni, mint bármi másról – írja Judy Scheel pszichológus a Psychology Today blogjában. Ha komfortosan érezzük magunkat egy témával kapcsolatban, akkor arról könnyű beszélni, és ez is csak egy téma lesz a sok közül, legalábbis a gyerek számára.
Az egészséges pszichés neveléshez hasonlóan a szexuális nevelésnek is vannak alapvető szabályai. Ahogy tiszteletben tartjuk a privát szféráját azzal, hogy kopogunk, mielőtt benyitunk a szobájába, ugyanúgy fontos, hogy a testét is tiszteletben tartsuk. Például lehet olyan helyzet, amikor jó összebújni az ágyban, míg máskor ez a gyerek privát szférájának a megsértése. Vagy például az együtt alvás történhet azért, hogy megnyugtassuk a rossz álomból ébredő gyereket, de az is előfordulhat, hogy valójában csak az intimitást akarjuk elkerülni a párunkkal.
A szülők meztelensége gyakran felmerülő kérdés, hogy mennyire és hány éves korig fér bele, és mikor jön el az a pont, amikor esetleg már a gyerek számára zavaró. Persze a meztelenség teljesen normális és természetes dolog, ugyanakkor a gyerek jelenlétében ez nem ilyen egyszerű. Vannak helyzetek, amikor elkerülhetetlen, de Scheel szerint a szülőknek minél korábban rá kell szokniuk arra, hogy eltakarják magukat. A gyerekek fantáziája ugyanis a szexről és a szülővel szerelembe esésről nagyon is valóságos, és jobb, ha vannak dolgok, amik rejtve maradnak. Úgy véli, ha kétségek vannak, akkor a konzervativizmus a legjobb döntés.
Miért hezitálnak mégis a szülők?
A gyerekben nincs bizonytalanság, amikor kérdez, és fontos, hogy bennünk se legyen. Ha mi feszengünk a maszturbálás témájától, akkor az nagyban befolyásolhatja a gyerek hozzáállását a későbbiekben. Az, hogy mi mit gondolunk a saját testünkről és a szexualitásról, befolyásolja a nonverbális jeleket, amelyeket a gyerek felé közvetítünk, amikor a téma szóba kerül.
A szülők hajlamosak arra, hogy a saját szorongásukat, félelmeiket és szégyenüket kivetítik a gyermekükre. Vagyis, ha ő kényelmetlenül érzi magát, akkor biztos a gyerek is. Gyakran azonban a gyerek azért kezd el feszengeni, mert ugyanezt látja a szülőn. Ha pedig folyamatosan ilyen visszajelzéseket kap a szexualitás témájával kapcsolatban, akkor azt fogja gondolni, hogy az rossz.
Néhány jó tanács:
- A gyerek érettségi szintjének megfelelően válaszolj!
- Ne kritizáld vagy szégyenítsd meg, bármilyen kérdéssel is fordul hozzád!
- Az őszinteségre törekedj, ne a tökéletességre!
- Maradj empatikus! Idézd fel, milyen volt ezt gyerekként átélni!
- Feszengés helyett inkább olvass utána a témának, és kérj segítséget olyanoktól, akik számára nem kényelmetlen a szexről beszélni!
- Ne vedd túl komolyan a témát! Ez is csak egy ugyanolyan beszélgetés, mint az összes többi.
