Tudósok szerint minél több időt töltenek a természetben, annál kevésbé hajlamosak a különböző viselkedési és beilleszkedési zavarokra gyermekeink.
Sokszor hallhatunk a nagyvárosi életformát kárhoztató szólamokat, melyekben folyamatosan elhangzik, mennyire káros hatással jár gyermekeinkre nézve a természettől való távolság, a rossz étkezési szokások, a szennyezett levegő stb. Mindebben van némi igazság, hiszen felmérések szerint a nagyvárosokban élő gyermekek gyakrabban küzdenek különböző pszichológiai problémákkal, mint vidéki társaik. Egy friss kutatás szerint számtalan pozitív hatása lehet gyermekeinkre, ha minél gyakrabban kerülnek kapcsolatba a természettel. A januárban megjelent tanulmányt a Science Daily szemlézte.
Számtalan pozitív hatása lehet a természet közelségének
Napjainkban számtalan különböző kezdeményezés – többek közt az Egészségügyi Világszervezet Pármai Nyilatkozata is – célul tűzte ki, hogy minden gyermek rendelkezhessen megfelelő mennyiségű zöldterülettel, ahol játszani és pihenni tud, kiszakadván a városi betondzsungelből. Sokan mégsem ennyire szerencsések. Dr. Tanja Sobko, a Hongkongi Egyetem biológusprofesszora szerint gyakran a szülők azok, akik féltik gyermekeiket a külvilágtól, a természetet veszélyforrásként fogva fel, mely nem elég, hogy koszos és nyirkos, még balesetek színhelye is lehet. A kutató szerint ezt a felfogást kell gyökeresen megváltoztatni, már kisgyermekkortól kezdve.
Dr. Sobko és munkatársa, az Aucklandi Egyetem kutatásanalízis-szakértője, Dr. Gavin Brown megalkotott egy tizenhat tételből álló kérdőívet, melyben négy olyan szempontot különböztettek meg egymástól, mely jellemezheti gyermekeinknek a természettel való kapcsolatát. Ezek a természet élvezete, a természettel való empátia, a természettel szembeni felelősségérzet, illetve a természettudatosság.
A vizsgálatokban 493 olyan család vett részt, melyben két- és ötéves kor közötti gyermeket nevelnek. Első körben a szakemberek alaposan kikérdezték az érintett szülőket a fentebb vázolt szempontok mentén, majd folyamatosan nyomon követték a változásokat, időről időre újra megkérdezvén az alanyokat. Végül a résztvevőkkel kitöltettek egy, a gyermekek lelki fejlődését és testi egészségét firtató általános kérdőívet is, melyet összevetettek a szóban forgó eredményekkel. A levont tanulságok azt mutatták, hogy azok a gyermekek, akik több időt töltenek a természetben, nagyobb eséllyel kerülik el az olyan viselkedési zavarokat, mint például a hiperaktivitás (ADHD), kevésbé küzdenek különböző beilleszkedési és magatartásbeli problémákkal, és szociális készségeik is fejlettebbek társaiknál. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akik megtanulják, miként bánjanak felelősen a természettel, barátaik körében is felelősségteljesebben viselkednek.
Jelen kutatás a dr. Sobko által életre hívott Play & Grow projekt része, melynek célja az egészséges táplálkozás és az aktív szabadidő promotálása a hongkongi iskolások körében. A három éve indult kezdeményezésben jelenleg több mint ezer család vesz részt a távol-keleti országban, és nemsokára más országok, például Ausztrália is tervezi a bevezetését. A kutatók által kifejlesztett vizsgálati metódusra szintén felfigyelt a nemzetközi tudományos közvélemény. Dr. Sobko és kollégái a jövőben igyekeznek különféle egyéb területekre kiterjeszteni kutatásaikat, állításuk szerint érdekes téma lehet például annak megfigyelése, milyen pozitív hatásokat gyakorol a természet közelsége gyermekeink bélrendszerének baktériumaira.
