A fogamzásgátló tablettának rengeteget köszönhetünk, bele sem merek gondolni, hány éves koromban kitől lett volna gyerekem nélküle. A tabletta a huszadik század egyik legjelentősebb vívmánya, ezt nem vitatjuk. Sajnos azonban az utóbbi évtizedekben egyre-másra jelennek meg azok a tanulmányok, amelyek a hormonális fogamzásgátló tabletták egészségügyi kockázatait tárják fel. Egy ideje tudjuk, hogy hangulatingadozásokat okozhatnak, azonban egy hatalmas elemszámú, friss kutatás szerint a hormonális fogamzásgátlók szedése 2-3-szorosra növeli az öngyilkosság kockázatát, különösen fiatal korban.
Csaknem félmillió kamaszlányt vizsgáltak
A dán kutatók a fogamzásgátló tabletta és az öngyilkosság közötti összefüggést vizsgálták. Nem aprózták el: a követéses vizsgálatba bevonták az összes dán nőt, aki 1996 és 2013 között ünnepelte 15. születésnapját, és nem volt pszichiátriai beteg. Dániában országos adatbázisban vezetik az ember egészségügyi mutatóit, így azt is, szed-e fogamzásgátlót, és azt is, megkísérelt-e vagy elkövetett-e öngyilkosságot.
Így összesen csaknem félmillió kamaszlányt, illetve fiatal nőt követtek figyelemmel 8,3 évig. A résztvevők átlagéletkora 21 év volt. A vizsgált időszakban 6999 öngyilkossági kísérletet és 71 befejezett öngyilkosságot regisztráltak.
Összehasonlítva a hormonális fogamzásgátló tablettát nem szedőkkel, a tablettát szedő fiatal nők körében csaknem kétszeres eséllyel fordult elő öngyilkossági kísérlet és több mint háromszoros eséllyel befejezett öngyilkosság.
A kockázatnövekedés nagyságrendileg hasonló volt mindenféle típusú hormonális szer esetén, csak pici különbségek voltak. Vagyis ugyanúgy nőtt az öngyilkossági kockázat, ha kombinált szert szedtek a nők (ösztrogén és progeszterontartalmú tablettát), ha csak progeszterontartalmút szedtek, ha hormontartalmú hüvelygyűrűt használtak és ha tapaszt használtak.
A legtöbb öngyilkosság a tabletta szedését követő második hónapban fordult elő és a legveszélyeztetettebbek a tinédzserkorúak voltak.
Akkor ne szedjem?
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mostantól senki nem szedhet tablettát. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy erről a „mellékhatásról” minden esetben tájékoztatni kell a nőket, mielőtt elkezdik szedni a szert. Tudniuk kell róla, hogy a tabletta depressziót okozhat és hogy ez az öngyilkossági gondolatok esélyét is megnövelheti, azért, hogy ha jelentkezik náluk ez a tünet, akkor tisztában legyenek vele, hogy gyógyszermellékhatásról van szó.
Ha a fogamzásgátló szedését követően depressziós lesz egy fiatal nő, akkor pedig igen alaposan át kell gondolni a lehetőségeket és a hormonális fogmzásgátlás helyett máshogyan védekezni.
A dán kutatók szerint a nőgyógyásznak ki kellene kérdeznie a pácienst előző pszichés betegségeiről, és nem, vagy csak nagyon szoros követés és felügyelet mellett lenne szabad tablettát írni olyannak, aki depressziós vagy akinek már volt öngyilkossági kísérlete.
A kutatás szerint a gyógyszer szedését követő második hónap volt a leginkább kockázatos öngyilkosság szempontjából, és nagyjából egy év után jelentősen csökkent a különbség. Magyarul, azok a nők, akik több mint egy éve szedték már a tablettát, már nem voltak nagyobb öngyilkossági kockázatnak kitéve. Ez minden valószínűség szerint abból adódik, hogy addigra „kiszelektálódott” az a csoport, akiknél jelentkezett a depressziót okozó mellékhatás: csak azok szedték egy évnél tovább a tablettát, akik nem lettek tőle súlyosan depressziósak vagy öngyilkosok.
Kamaszoknál a leggyakoribb
Egy korábbi, szintén dán kutatás már feltárta, hogy a hormonális fogamzásgátló tabletta sok esetben vezet depressziós tünetekhez, különösen kamaszok, fiatalok körében. Ebben is több mint egymillió nő esetét vizsgálták, 15 és 34 éves kor között. A legveszélyezetetttebbnek a 15-18 éves korosztály bizonyult, náluk kétszeresére emelkedett a depresszió esélye, ha elkezdtek tablettát szedni.
Az öngyilkossági kockázat hasonlóképpen alakul: a fiatalabb korosztályban jobban növelte a tabletta az öngyilkossági kísérlet esélyét.
A hormonok az agyunkra is hatnak
A nemi hormonok hatással vannak az agyműködésünkre: azokra az agykérgi és kéreg alatti területekre is hatnak, amelyek az érzelemszabályozásért felelősek. Ha nincs szerencsénk, ezt nőként a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk minden menstruációs ciklusban: a ciklus első két hetében magasabb az ösztrogén- , alacsonyabb a progeszteronszint, ami jót tesz a hangulatnak. A második két hétben magasabb a progeszteronszint, és a progeszteron egyes bomlástermékei az idegrendszerer hatva rontják a hangulatunkat. Aki erer érzékeny, az a ciklus második felében kevésbé vidám.
A kívülről bevitt progeszteronszerű anyagok (amik a tablettában is vannak) megemelik a MAO (monoamin-oxidáz) enzim szintjét, ez az enzim pedig lebontja a szerotonint. Vagyis ha sok progeszteront kapunk, akkor kevesebb szerotonin lesz az agyunkban, a szerotonin pedig régóta ismert módon a hangulatért és az étvágy szabályozásáért felelős. A legtöbb, ma használt antidepresszívum úgy hat, hogy a szerotonin mennyiségét növeli.
Azaz a hatásmechanizmus nagyjából ismert. A fogamzásgátló tabletták mégsem okoznak mindenkinél depressziót (szerencsére), mert nem mindenkinek egyformán érzékeny az agya a hormonális ingadozásokra. Akiknek nem érzékeny, azok bátran szedhetik.
A szakemberek szerint ezért fontos, hogy nőgyógyászként a tabletták felírásakor felmérjük, vajon fennáll-e a depresszió vagy az öngyilkosság kockázata, és a kezdetekkor, az első pár hónapban rendszeresen hívjuk vissza a pácienst kontrollra és kérdezzük ki a hangulatáról.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt!
