A gyereknek is joga van a véleményéhez

A gyerekeknek is vannak jogaik, az enyémnek például örökös, elidegeníthetetlen joga van a nyafogáshoz és a gumicukorhoz. Szerinte. Most viccelek, de a valóságban évszázadokig fel sem merült, hogy a gyerekeket bármilyen jog illetné meg: a szüleik tulajdonai voltak és kész. Az ENSZ 1959. november 20-án fogadta el a Gyermeki Jogok Nyilatkozatát, majd harminc évvel később ugyanezen a napon a Gyermekjogi Egyezményt, amelyet hazánk is aláírt – ezért ez a nap a Gyermekek Jogainak Világnapja.

A gyermekjogok sokféleképpen sérülhetnek és országonként változó mértékben tisztelik a gyermekek jogait. Ha a nagyvilágot nézzük, a helyzet nem túl rózsás: az öt éven aluliak majdnem fele alultápláltság miatt hal meg, sok országban elfogadott a kizsákmányoló gyerekmunka. A fejlett világban a gyerekhalandóság és a gyerekmunka kevésbé rémes méreteket ölt, nálunk inkább a pszichés és fizikai bántalmazás mentén sérül a legtöbb gyerek. De az éhezés sem példa nélküli: szegényebb rétegek körében az étel, a ruha és az iskoláztatás olyan luxus, ami nem feltétlenül jut a gyerekeknek.

Mihez van joguk?

A Gyermekjogi Egyezményben lefektetett jogok nagyjából azok, amelyek józan ésszel is kitalálhatóak. Az egyezmény három alappillére a gondoskodáshoz-ellátáshoz való jog, a védelem, és a részvétel joga. A gondoskodás-ellátás azt jelenti, hogy a gyerekeknek joguk van hozzáférni különféle erőforrásokhoz – ide tartozik a táplálás és az oktatás is. A védelem nem csak a szülők dolga, hanem az Egyezményt aláíró országok abban is megegyeznek, hogy a törvényalkotóknak, az intézményeknek, a szakembereknek is figyelnie és védenie kell a gyerekeket. A részvételhez való jog azt jelenti, hogy a gyerekek kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő kérdésekben.

Az Egyezményt 195 ország írta alá, de természetesen az Egyezmény „csupán” egy megállapodás: azt jelenti, hogy az aláíró országok igyekszenek arra törekedni, hogy ezek a jogok megvalósuljanak. Az egyes országokban ennek hatékonysága eltérő, ami legalábbis részben az erőforrásoknak köszönhetőek: ahol éhínség pusztít és nincsenek gyógyszerek, ott a gyermekek tápláláshoz és egészségügyi ellátáshoz való joga csupán elméleti kérdés maradhat.

Ellátás: élelem, egészségügy

A megfelelő táplálékhoz való jog részben erőforrás-függő: ha egy egész ország éhezik, ott a gyerekek is éheznek. Sok helyen, így hazánkban is azonban hatalmas egyenlőtlenségek léteznek e téren: míg az én lányom megteheti, hogy a vaníliás gyerekpudingot utálja, a csokisat meg szereti, addig sok településen valóban pénzhiány és élelemhiány miatt nem kapnak enni a gyerekek.

Az Egyezményben szereplő államok „elismerik a gyermekeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy orvosi ellátásban és gyógyító-nevelésben részesülhessenek. Erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy egyetlen gyerek se legyen megfosztva az ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételre való jogától.”

Az egészségügyi ellátáshoz való jog gyakorlatba való átültetésének egyik alappillére hazánkban a sokat szidott védőnői szolgálat. A védőnő sokak szerint felesleges – de nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a „sokak” általában a jó anyagi körülmények között élő városlakók, akiknek fogadott szülészorvosuk van, maguk is képesek utánanézni, hogyan kell hozzátáplálni, és ha nem megy a szoptatás, ki tudják hívni a La Leche Ligát.

Sok kis településen a védőnői szolgálat valóban elengedhetetlenül szükséges: emlékeznek pár évvel ezelőtti sorozatunkra, ahol a cigánysoron dolgozó Védőnéni mesélt tapasztalatairól? Meggyőződésünk, hogy egyszemélyben rengeteget tett azért, hogy falujában a gyermekeket illető jogok, legalábbis az egészségügyi ellátáshoz való jog megvalósuljanak.

Oktatás minden szinten

Az Egyezményt aláíró államok „elismerik a gyermeknek az oktatáshoz való jogát”. Ebbe beletartozik, hogy az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszik; előmozdítják a középfokú oktatás megszervezését; minden alkalmas eszközzel biztosítják, hogy bárki képességeitől függően bejuthasson a felsőoktatásba. Emellett intézkedéseket tesznek az iskolába járás rendszerességének előmozdítására és a lemorzsolódás csökkentésére.

Az oktatáshoz való jog biztosítása a nehéz anyagi körülmények között élő gyermekeken kívül a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén lehet nehéz, az ő esetükben könnyen sérülhet ez a jog.

Védelem: veréstől, nemi erőszaktól, drogoktól

Az Egyezmény szerint az aláíró államok „megtesznek minden arra alkalmas törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyereket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás, elhanyagolás, a rossz bánásmód, kizsákmányolás, nemi erőszak bármilyen formájától.”

A gyermekbántalmazás negatív hatásait hosszan sorolhatnánk: bár a köztudatban még mindig hajlamosak vagyunk bagatellizálni a gyerekkori élményeket (engem is vert az apám, mégis ember lett belőlem), a kutatások arra utalnak, hogy a verés egy sor felnőttkori pszichés zavar és testi betegség (tumor, cukorbetegség) esélyét is növeli. De a gyerek akkor is sérül, ha őt nem verik meg, „csupán” szülei élnek bántalmazó kapcsolatban, azaz szemtanúja, ahogy az egyik szülő bántja a másikat.

A „nemi kizsákmányolást és a nemi erőszak minden formáját” külön kiemeli az Egyezmény, természetesen az államok kötelezik magukat arra, hogy ettől minden eszközzel igyekeznek megvédeni a gyerekeket. Hazánkban a szakemberek szerint még lenne mit tenni ezügyben: a szexuálisan bántalmazott gyerekekre gyakran rásütik, hogy hazudnak, és sokszor maga az igazságszolgáltatás résztvevői traumatizálják őket tovább (óvatosan, cikkünk felkavaró történeteket tartalmaz!).

A védelem tárgykörébe nem csak a bántalmazás tartozik, idevág a szenvedélybetegségek megelőzése is: az aláíró országok elfogadták, hogy „mindent megtesznek azért, hogy megvédjék a gyerekeket a kábító- és pszichotróp szerek tiltott fogyasztásától, és hogy megakadályozzák a gyermekeknek e szerek tiltott előállításában és kereskedelmében való felhasználását.” A gyakorlati megvalósítás módja már az országokra van bízva, és ebben elég nagy különbségek vannak – míg Izlandon az élet sok területét érintő, viszonylag szigorú rendszer révén sikerült csökkenteni a drogos és alkoholizáló fiatalok számát, addig Kanadában épp egy jóval megengedőbb rezsimtől várják a javulást.

A védelemhez való jog tárgykörében a gyermekeknek szóló applikáció is készült, amelyről itt számoltunk be. A StoryLab nevű, ingyenesen letölthető mobiljáték célja, hogy a gyerekek minél többet tudjanak meg saját jogaikról és az igazságszolgáltatás működéséről.

Az UNICEF segít a gyakorlatban is

A Gyermekvédelmi Egyezmény betartását az UNICEF (azaz az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja) figyeli és támogatja. Az alapot az ENSZ Közgyűlése 1946-ban hozta létre, hogy segítsen a háború utáni Európában fagyoskodó, éhező és beteg gyerekeken, akiknek a háború borzalmait, a bombázásokat, a frontok többszöri áthaladását kellett túlélniük.

Az UNICEF fő küldetése a gyermekek jogainak érvényesítése. Globális jelenlétének köszönhetően a világ szinte valamennyi országában képes elérni olyan helyeket is, amelyeket mások nem.

A szervezet Magyar Bizottsága a gyermekjogok megismerése, tisztelete és védelme érdekében figyelemfelhívó, oktató és érdekérvényesítő munkát végez: a kormányzattal, civil szervezetekkel, szakemberekkel és gyermekekkel közösen dolgoznak a gyermekjogok érvényesüléséért. A magyar bizottság gyermekjogi tevékenységéről bővebben itt olvashatsz.