Jópár éve charter-járattal utaztam egy törökországi üdülőhelyre. A kétórás utazás rémálomba illő volt, annyi gyerek visított, sivított és unatkozott a repülőn. Szegény szüleik karikás szemekkel, kissé remegve, tépett ruhában szálltak le, mire végre odaértünk. Az út végén átgondoltam a jövőmet, vajon biztos vagyok-e benne, hogy szeretnék gyerekeket. Szerencsére függőben hagytam a kérdést, de azt szentül megfogadtam, hogy sosem fogok repülővel nyaralni menni, ha esetleg kellően elhalványulnak ennek az utazásnak a rémisztő képei, és belevágunk a családalapításba. Persze, mióta szülő vagyok, számos szent fogadalmamat megszegtem, sőt mai fejjel simán el tudom képzelni, hogy repülővel nyaralni induljunk - bár még nem tettük. Azért azt most is látom, hogy elég stresszes lehet kisgyerekekkel utazni, de vannak módszerek, amik csökkenthetik a gyerekek és szüleik utazási szenvedését.
A parents.com oldalon praktikusan használható listát találtam, hogy hogyan lehet kevésbé stresszessé tenni az utazást kiskorú házi-zsarnokainkkal. Nem biztos, hogy nagy meglepetések lesznek köztük, de talán nem árt feleleveníteni a praktikákat nyaralás előtt, hiszen az ember, én legalábbis, a felét el szoktam felejteni a tavalyi tapasztalatokból leszűrt aranyszabályoknak.
Az utazás előtt:
1. Tervezzünk együtt a gyerekekkel
Az út tervezgetésébe vonjuk be a gyerekeket is, mert sokkal jobban várják, örülnek neki, és jobban tudnak is alkalmazkodni a fura körülményekhez, ha az elejétől kezdve őket is érinti a dolog. Mi minden évben közösen készítünk naptárt, amire rárajzoltuk a Balatont, és a többi nyári programunkat, így tudják, hogy mik várnak rájuk még a nyáron. Ez akkor is jól tud jönni, ha a nyaralásról hazaérve eltörik a mécses, hogy „hiányzik a Balatohohooohoóóón!” Ilyenkor megmutathatjuk, hogy de nézd csak, megyünk még a nagymamához is, már csak nyolcat kell aludni. Ezzel persze fejlesztjük az időkezelést és számolási készséget is: szuperpraktikus.
A nagyobb gyerekekkel lehet az interneten nézegetni helyi nevezetességeket, programokat. És persze jó sokat beszélgetni a küszöbön álló útról.
2. Alaposan beszéljük meg a gyerekekkel az útitervet
Ha eltervezzük, hogy melyik nap mit fogunk csinálni, mondjuk el nekik is. A kicsiket érdemes felkészíteni a számukra félelmetesnek tűnő szituációkra, például el lehet mondani nekik, hogy a Macit majd be fogják tenni a repülőtéren egy alagútba, ahol lefényképezik, és utána adják majd vissza. Ha először repülnek, akkor nem árt könyveket nézegetni arról, hogy mi is történik egy reptéren, vagy fenn a gépen. És persze sokat beszélgetni ezekről. Felkészüléshez nagyon ajánlom Gévai Csilla utazós könyveit, amik gyerekeknek, szülőknek és Olgi néniknek nyújtanak remek szórakozást. Nem nagyon van az utazásnak olyan vetülete, amire ne térnének ki az Amíg utazunk/repülünk/nyaralunk stb… sorozat könyvei, ha elolvassátok nem lesz az a bonyolult repülőtéri átszállás, ami meglepetést okozhatna csemetéiteknek.
3. Időzítés
Tervezzünk be az útba néhány plusz napot, üresjáratot, mert nem tudhatjuk, hogy nem késünk-e valamiért, vagy nem esik-e ki néhány nap rossz idő, vagy múló gyomorrontás miatt. Egyébként is jólesik néha nyugodtan semmit tenni, hiába a legjobb programok, a gyerekek (meg anya) kimerülnek, ha állandóan ingerekkel bombázzuk őket. Ha autóval megy az ember, akkor tájékozódjon, hogy nincs-e lezárva valamelyik út, és szerintük azt is érdemes betervezni, hogy hol fogunk pihenőt tartani.
4. Ellenőrizzük, hogy mennyire gyerek-biztos a hely
Ha ritkán látogatott rokonokhoz megyünk, akkor érdemes megbeszélni velük, hogy mit pakoljanak el (orvosság, tisztítószer stb.,) mire kell figyelniük. Ha lefoglalt szállásunk lesz, akkor is érdemes tájékozódni, hogy mennyire gyerekbarát. Ami nem az, azt ki is hagyhatjuk. Semmi értelme annak, ha állandóan azon kell veszekedni, hogy mit ne csináljon a gyerek, hogy ne szóljanak rá, vagy küldjék ránk a biztonsági őrt. Jó, ha olyan helyet választtotok, aminek van olyan területe – játszótér, park, gyerekmedence – ahol a kis felfedezők nélkületek is el tudnak játszani, élvezik az ottlétet mondjuk húsz percig anélkül, hogy pislogásonként anya-apaaaa kiáltásokat zúdítsanak rátok és a környezetetekre. Végülis anya-apa is pihenni megy…
5. Csomagoljunk külön zacskókba
Hát ez nálunk mindig így volt, szerintem a legtöbben így csinálják, de valóban praktikus, ha mindenki cucca külön van, nem összekeverve a többiekével, így könnyebben megtaláljuk a másik kisnadrágot, ha az egyik szederszedésből kifolyólag használhatatlanná válik.
6. Vigyünk rágcsálnivalót
Minden utazást megkönnyít, ha a gyerekeknek van mit majszolni közben. Ha már nagyon elegük van a fák nézegetéséből, örömmel fogadnak egy banánt, vagy kiflit, és máris megnő a tolerancia-szintjük. Legutóbb nálunk az utazós-kifli még egy fog kipottyanásához is hozzájárult, és a kétórás autóút egy szempillantás alatt repült el a fogtündér várható jótetteit és ajándékait latolgatva.
Ha autóval megyünk:
7. Indulás előtt végezzünk biztonsági ellenőrzést
El sem tudom képzelni, mekkora tortúra lehet egy-két-több kicsi gyerekkel órákat tölteni egy út mentén a lerobbant autó mellett. Ezért próbáljuk ezt megelőzni, ellenőrizni kell a kocsit, hogy minden rendben van-e. Persze még így is beüthet valami, ezért készítsünk össze takarót, vizet, ennivalót, amivel biztonságban kihúzhatunk egy esetleges hosszabb várakozást. A telefonok legyenek feltöltve indulás előtt.
8. Ne csúcsidőben menjünk
Ha lehet. Nagyon hosszú útnál érdemes megfontolni az éjszakai utazást is, a gyerekek békésen aludni fognak, kisebb forgalom lesz, könnyebben odaérünk. Mi nappal is általában az alvásidejüket választjuk az utazáshoz, kisebb a forgalom ebéd után, és nagyobb a nyugalom az autóban.
9. Álljunk meg néha
Azt írják, hogy két óránként legalább fél óra autóból való kiszállásra szüksége van a gyerekeknek. Válasszunk olyan helyet, ahol tudnak mászkálni, mozogni egy kicsit.
10. Szórakoztassuk a gyerekeket
Nálunk mindkét gyereknek van kis hátizsákja, amibe az indulás előtt belepakolják a könyveket, játékokat, amiket hozni szeretnének. (A könyveket, tabletet annak ismeretében értsük bele az úti csomagba, hogy mennyire kavargó gyomrú a gyerekünk…) Ez azért is jó, mert így ők is részt vesznek az indulás előtti pakolásban, jobban magukénak érzik a dolgot. A kocsiban aztán előveszik és elszöszmötölnek, olvasgatnak. Javasolják, hogy ezeken kívül vigyünk még meglepetés-jétákot is, amit saját táskánkba teszünk a tudtuk nélkül, és ha már minden kötél szakad, akkor vegyük elő. Nagy öröm lesz, és újabb megnyert húsz perc. Javasolják az éneklést is. Emlékszem, mikor első gyerekünkkel először utaztunk a nagymamához, még csak pár hónapos volt. Visszaúton Tatától Budapestig folyamatosan énekelnem kellett, ami hatalmas teljesítménynek tűnt mind nekem, mind a hallgatóknak (a lányomon kívül, ő azt gondolta, hogy ez a minimum.) Most, négy évvel később, hatalmas rutinnal, akár Bécsig is elénekelgetek/énekelgetünk minden fennakadás nélkül.
Repülőn
11. Kevés csomagot vigyünk
Ez persze nehéz gyerekekkel, de mostanában nagyon sokat kérnek a plusz csomagért a repülőn. Lehet, hogy egy héttel az utazás előtt jobban megéri csomagküldő szolgálattal elküldeni a csomagjaink nagyját, mint a repülőn megfizetni a csomagköltséget.
12. Interneten tegyük, amit lehet
Nézzük meg, hogy nem jelölik-e, hogy késni fog a gép. Van olyan, hogy be is lehet csekkolni neten, ezt tegyük meg. De mindezek ellenére hagyjunk elég időt magunknak a repülőtéren a biztonsági kapun átjutásra, pisilésre, nézegetésre. Azt írják, hogy 2-3 órával az indulás előtt jó megérkezni. (Nekem azért ez kis túlzásnak tűnik.)
13. Legyünk "jól öltözöttek"
Azaz számítani lehet arra, hogy bár a földön meleg van, mikor a repülő felszáll jóval hűvösebb lesz, ezért több réteg ruhával jó készülni, senki se fázzon, vagy izzadjon.
14. Biztonságosan üljünk a repülőn
Ha pici baba utazik, akkor őneki az autósülést javasolják, még akkor is, ha a mama ölében ingyen utazhatna. Biztonságosabb, és kényelmesebben el tud benne lenni, pláne ha már megszokta, hogy hosszabban utazik az ülésben néha. Örökmozgó kicsik szüleinek azt javasolják, hogy csak a legeslegutolsó pillanatban szálljanak be, minimalizálva a székben töltendő időt. Fel- és leszálláskor adjunk inni a gyerekeknek, vagy szoptassunk, ha még ott tart a baba.
A nyaralóhelyen
15. A megérkezés napjára már ne tervezzünk semmit
Akármennyivel többet is ültek a gyerekek az autóban vagy a repülőn, mint szoktak, mégis fáradtak lesznek. Nyugodt semmittevés a legjobb egy hosszú út után.
16. Vacsorázzunk korán
A nyaralás minden napja izgalmas és kimerítő a gyerekeknek. Néha a megszokott délutáni alvás is kimarad. Ezért érdemes koránra tenni a vacsorát, amikor még nem olyan fáradtak, hogy ne tudjanak enni. Korai vacsora után pedig jöhet a korai lefekvés, hiszen a legtöbb gyerek úgysem tud reggel a megszokottnál tovább aludni, és ha felhalmozódik a fáradtsága, akkor nagyon stresszes nyaralásunk lesz. Azért egy esti séta, meg fagyizás még belefér…
17. Ne teljesítsünk túl
Egy nagy program egy napra bőven elég. Ha túl sok emberrel találkozunk, túl sok izgalom van, akkor telítődhetnek a gyerekek. Sok semmittevést, pihenést tervezzünk be minden napba, hogy legyen idejük újra feltöltődni.
Ha mindezekkel megvagytok, akkor már csak bírni kell az egész napos ricsajt, úszóhártyát növeszteni, hogy belesimuljatok a napi 12 órát vízben tartózkodók (pl. hattyúk) társaságába, és kiereszteni az övet, hogy a 20-60 gombóc fagyi beférjen, és máris öröm és boldogság lesz a családi nyaralás.
A Díványon korábban írt sorozatunkat a gyerekekkel való nyaralásról itt olvashatjátok:
Kisgyerekkel utazni 1. – Megőrültek ezek???
Utazás kisgyerekkel 2. – Tervezés és egyéb előkészületek
Kisgyerekkel utazni 3. - Repülés: a legnagyobb para?
Kisgyerekes utazás: nem kell tevekaraván
