Anya-lánya fotózáson jártunk a minap, a terv az volt, hogy készül rólunk pár profi fotó abból az alkalomból, hogy a gyerek tíz éves lett, én meg ebből kifolyólag tíz éve anya. A fotóst jó ideje ismerjük, időnként megállapítja, hogy a gyerek tisztára úgy néz ki, mint én, úgyhogy jó ötletnek tartotta, hogy ha már a lányomat tüllszoknyába öltöztettem az alkalomra, én is vegyek fel egy ugyanolyat.
Az első reakcióm az volt, hogy nincs az az isten, és a második is. Egyrészt meg voltam elégedve a nagy műgonddal összeállított outfittel és színkombinációval, ezt már nem bolygatjuk, másrészt én meg a tüllszoknya… hát az összeegyeztethetetlen. És különben is, miért nézzek én ki úgy, mint egy tíz éves kislány, amikor én egy negyven éves anyuka vagyok, és különben is disszonáns lenne a fejemmel.
Szerintem egyébként jó döntés volt, a fotók gyönyörűek lettek, azóta viszont nagyot változott a véleményem az egyforma ruhába bújásról: ma már el tudom képzelni azt a szituációt, hogy ugyanolyanba öltözzek a lányommal.
Találtam ugyanis egy webshopot, ami direkt erre megy rá: felnőtt- és gyerekméretben is árulja ugyanazokat a modelleket, és a képeken nem is néznek ki bénán. Aztán találtam még egyet, meg még egyet, és hamar kiderült, hogy az anya-lánya szerkók mára egy önálló iparágat alkotnak. Készítettünk is egy galériát az ilyen összeöltözésekből, jó szórakozást hozzá!
Jó, a legtöbb darabról meg lehet állapítani, hogy felnőtt, vagy gyerekruha ihlette-e a duót, és nyilván vannak olyan modellek, amiket így negyven fölött már nem biztos, hogy fölvennék. De hát végül is a fast fashion üzletek kínálatával is ugyanez a helyzet: van, ami tetszik, és van, ami nem, van, amit felvennék, és van, amit nem.
Te jó ötletnek tartod, hogy egyformába öltözz a gyerekeddel? Szavazz alant!
