A légszennyezés rossz dolog, tudjuk. Arra azonban nem biztos, hogy gondolunk, milyen sokrétűen befolyásolja egészségünket és utódaink egészségét is. A kültéri légszennyezettség növeli például a koraszülés kockázatát – a koraszülöttség pedig számos testi és idegrendszeri betegségre hajlamosít és rontja a baba életkilátásait. Egy friss kutatás szerint világszerte évente 2,7 millió koraszülés történik a légszennyezettségnek köszönhetően.
A szálló por a legveszélyesebb
Jó, de ezek biztosan a fejlődő országokban történnek, bányák és szénfeldolgozó üzemek tövében, ahol a dízelmotorral járó helyiek naponta permetezik vegyszerekkel a génmódosított avokádót? Persze, főleg ott. Csakhogy a szóban forgó légszennyezés pont az a típusú, amelyik európai településeken is simán előfordul, mi több, épp pár hete volt nálunk is szmogriadó miatta.
A koraszülés esélyét ugyanis a levegőben lebegő apró részecskék, magyarul szálló porszemek okozzák, amelynek fő forrásai a gépjárművek, különös tekintettel a dízeles autókra, valamint a fűtéskor keletkező égéstermékek.
A Journal of Environment International (kb. Nemzetközi Környezet Szakfolyóirat) című szaklapban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a légszennyezés nem csak azoknak az egészségére ártalmas, akik a rossz levegőt belélegzik, hanem a fejlődő magzatot is károsítja.
A koraszülés mögött persze számos egyéb ok és kockázati tényező is állhat: a WHO adatai szerint évente a világon 15 millió baba születik korán, közülük 1 millió meghal a koraszülöttség szövődményei következtében. A 15 millióból 2,7 millió esetben megelőzhető lenne a koraszülés, ha nem szennyeznénk a levegőt.
Tehetünk ellene?
Jó kérdés. A kutatók felsorolták, melyek azok a tényezők, amelyek a szálló por mennyiségét növelve rontják a levegőt. Ezek:
- a dízeles járművek,
- az erdőtüzek,
- a szántóföld felégetése,
- valamint a fával vagy szénnel való fűtés.
A dohányzás, beleértve anya aktív vagy passzív dohányzását is, egyébként hasonló hatással van a magzatra, mint a szálló por, de ebben a kutatásban ezt külön vizsgálták, vagyis a 2,7 millió koraszülésben nincsenek benne a dohányzás okozta esetek.
A fentiek miatt egy indiai vagy kínai nagyvárosban élő várandós nő több mint tízszer annyi szálló port lélegzik be, mint egy angol vagy francia faluban lakó kortársa. Hazai városokról és falvakról nem szól a tanulmány, de ezeket az adatokat – legalábbis a napi aktualitást - könnyedén leolvashatjuk az időkép.hu szmogtérképéről.
A tanulmány szerzői szerint az egyes országoknak össze kell fogniuk a gyerekeink védelmében, hiszen a légszennyezés országhatárokat nem tisztelő probléma. Egy-egy város esetében is elmondható, hogy a légszennyezettség egy része köszönhető csak a városlakók életmódjának, más részét a városon kívüli területekről fújja oda a szél.
Az egyén szintjén ebből talán annyi megvalósítható, hogy ha tehetjük, ne használjunk dízeles autót, és ne fűtsünk szénnel-fával – persze, ezt nem mindenki teheti meg. Ahogy azt sem, hogy szmogos időben nem hagyja el a lakást, vagy hogy a terhessége idejére vidéki birtokára költözik. Mégis érdemes a fenti szempontokat észben tartani és amennyire lehet, vigyázni a saját és utódaink egészségére.
