A teknősök világnapja alkalmából úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, hogy megnézzük, hogyan mérik meg az Állatkert legnagyobb óriásteknősét, amelyikről kiderült, hogy nem kevesebb, mint 53 kilogrammot nyom. Ez a növendék állat jelenleg akkora, mint egy közepes dohányzóasztal, de 15-20 éven belül eléri a felnőttkort, és akkor még sokkal nagyobb lesz.
A kamaszteknős 53 kilós súlyáról saját szemünkkel is meggyőződhettünk, ugyanis előttünk zajlott a mérés. Klassz élmény egy ekkora állatot közelről szemlélni, na meg persze még meg is lehetett simogatni. Állítólag a hüllő 15-20 éves, és ha vigyáz magára, még akár tízszer ennyi ideig is húzhatja.
Az állatkert aldabrai teknősei két éve kaptak saját napozós kifutót - ezek az állatok nagyon szeretnek napozni. Saját hajlékukhoz korábban nem tartozott napozóterasz, és az indiai antilopokhoz és indiai ludakhoz jártak át vendégségbe, ahová ládákban cipelték át őket a gondozók. Azóta viszont megörökölték a törpezebuk összkomfortos karámját.
Az aldabrai óriásteknős
Az aldabrai óriásteknősök (Geochelone gigantea) a legnagyobb termetű szárazföldi teknősök közé tartoznak, méretben csak a galápagosi óriásteknős vetekedhet velük.
A kifejlett aldabrai teknősök páncélhossza a 120 cm-t, tömegük a 250 kg-ot is elérheti, sőt, előfordult már olyan példány is, amely több mint 350 kg-ot nyomott. Akár a 200 éves kort is megérhetik, így a faj a leghosszabb élettartamú állatok közé tartozik.
Az élettartam pontos megfigyelése azonban rendszerint több kutatógeneráció együttműködésével lehetséges, hiszen egyetlen zoológus sem él ilyen sokáig. A faj vadon élő népessége túlnyomórészt a Seychelle-szigetekhez tartozó Aldabra-atoll lakója, ezen a területen mintegy 150.000 egyed él. Ezzel együtt a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) sebezhetőnek minősítette a faj természetvédelmi helyzetét. Állatkertekben meglehetősen ritkán látható állatnak számít.
A budapesti állatkertben jelenleg hat aldabrai óriásteknős él. Ezek az állatok 2010-ben érkeztek: méretük akkora, mint egy kisebb dohányzóasztal. Bár kelési időpontjuk ismeretlen, nagyjából 15-20 évesek lehetnek.
Forrás: az állatkert honlapja
Az Állatkertben, az ismert mintegy háromszázötven teknősfajból harminc él, és most a hat aldabrai óriásteknős közül a legnagyobbat tették mérlegre. Erre nemcsak azért volt szükség, hogy nyomon követhessék a még mindig növésben lévő állatok gyarapodását, hanem azért is, hogy pontosan lehessen válaszolni a látogatók kérdésére, amikor az iránt érdeklődnek, hogy milyen súlyúak ezek az állatok.
„Általánosságban ez az 53 kilogramm tekintélyes méretnek mondható, habár az aldabrai óriásteknősök ennél kétszerte-háromszorta nehezebbek is lehetnek. A budapesti példányok azonban még fiatalok, egyikük életkora sem haladja meg a húsz évet, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező években további növekedésre lehet majd számítani.” - mondta el a Díványnak Hanga Zoltán a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.
Azonban az Állatkert nem csak teknősök bemutatásával foglalatoskodik, hanem teknősvédelemmel is. 2004-es és 2005-ös szezonban az intézmény részt vett az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által életre hívott Shellshock teknősvédelmi kampányban, illetve a hatóságok által lefoglalt teknősök elhelyezésében is. Emellett a kert munkatársai évről évre jelentős számú Magyarországon őshonos mocsári teknőst mentenek, s ugyancsak a mocsári teknősök védelme érdekében befogadja az Állatkert azokat az ékszerteknősöket is, amelyeket tartóik máskülönben a hazai élővizekben engednének szabadon. Szóval ha ráunt szerencsétlen állatra, inkább adja le az Állatkertben, mintsem szabadon engedje, vagy rossz körülmények közé kényszerítné.
A teknősök világnapja
Eredetileg az 1990-ben alapított American Tortoise Rescue teknősmentő szervezet kezdeményezése. Ennek nyomán 2000 óta minden május 23-án megtartják a teknősök világnapját azzal a céllal, hogy felhívják a széles nyilvánosság figyelmét erre az érdekes és változatos állatcsoportra, illetve azokra a veszélyekre, amelyek a teknősök fennmaradását veszélyeztetik. Bár az óriásteknősök szervezett vadászata ma már a múlté, az orvvadászat és az illegális befogás ma is sok fajt veszélyeztet, különösen a délkelet-ázsiai térségben. Emellett a vizek szennyezése, az adott területen nem őshonos fajok ember által történő behurcolása és betelepítése, de még a tengerpartok fényszennyezése is befolyásolja az egyes teknősfajok fennmaradását.
