A tumblren akadtunk Gere Máté, 20 éves diák felhívására, aki nagyon szeretne továbbtanulni az amerikai Berklee College of Music nevű amerikai felsőoktatási intézményben – ahova egyébként fel is vették – csak éppen saját erőből nem tudja finanszírozni a költségeket.
Igaz ugyan, hogy a felvételi vizsgája alapján 30 ezer amerikai dollár ösztöndíjjal támogatja az iskola az első tanévre, ami a nem amerikai állampolgárságú tanulók között az egyik legmagasabb összeg, de ez még mindig nem fedezi az összes költséget – olvasható a srác levelében.
„Hosszú évek óta az a célom, hogy ebben az iskolában tanulhassak. A Berklee egy magánegyetem, ezért ilyen magas a tandíj. A képzés díja 34 660 USD (9,5 millió forint), plusz majdnem 1200 dollár járulékos díjat kell fizetni évente. Én 4 éves képzésre jelentkeztem, ami diplomát ad.” – emeli ki Gere. Egyébként egy elég összeszedett kis számítást is készített az esetleges költségekről:
- az iskolai kollégium étkezéssel együtt 18 000 dollár,
- egészségügyi biztosítás 2236 dollár,
- laptop 3186 dollár,
- könyvek 474 dollár,
- utazás 967 dollár,
- személyes költségek 1203 dollár
- összesen évente: 61 948 dollár (17 millió forint)
A srác komoly lehetőségeket remél a Berklee elvégzésével, szóval ha esetleg úgy érzi, hogy szívesen támogatna egy magyar tehetséget, hogy aztán később büszkén mondhassa ön is hozzájárult a sikeréhez, utaljon neki pénzt, vagy támogassa saját keretein belül.
Ha esetleg pedig az érdekli, hogy milyen hírességek jártak szintén ebbe az iskolába, klikkeljen, meg fog lepődni! 107 végzősük eddig összesen 266 Grammy díjat gyüjtött be, kis szerencsével Gere Máté neve is bekerülhet egyszer a listába.
Volt már ilyen, neki sikerült
Nem Máté az első, aki segítséget kér a külföldi továbbtanuláshoz, év elején Szilasi Esztilla indított kampányt, aki Londonban szeretett volna roboetikát tanulni, amire minden esélye meg is volt, mivel feltételesen fel is vették a King's College-ba. Ő az albérlet kauciójához kért segítséget, összesen 2000 fontra (800 ezer forintra) volt szüksége, amit végül elő is tudott teremteni. Úgy számolt, ha már kint van, az egyetem mellett tud dolgozni, amivel az albérleti díjat és a saját megélhetését ki tudja termelni.
De mit is tehet az, akit felvettek külföldre, de nincs elég pénze? Jöjjön néhány tipp.
Járt út: diákhitel és sok meló az egyetem mellett
Akármennyire földhözragadt is, ezek bizony az angolszász országokban megszokott dolgok. A diákhitelek rendszere nagyon elterjedt - és jelenleg épp politikai viták középpontjában is áll. Ellene szól, hogy ki szeretné eladósodva kezdeni az aktív pályafutását, mellette viszont az, hogy így az is ki tud fizetni egy egyetemet, akinek amúgy esélye sem lenne.
A diákhitel azoknak lehet jó megoldás, akik végig tudják számolni, reálisan milyen terheket jelent majd ez az egyetem elvégzése után, és sajnos többnyire azoknak, akik dolgozni is külföldön terveznek majd - magyar fizetésből kiköhögni a külföldi képzés költségeit szinte reménytelen, bár természetesen ez alól is lehetnek kivételek.
És nem csak az USA-ban és Angliában, de Európa legtöbb országában tökéletesen normális, hogy valaki az egyetem mellett dolgozik is, és úgy teremti elő ha nem is a tandíjra, de legalább az albérletre és kajára valót.
Közösségi finanszírozás
A diákhitel helyett/mellett egyre többen fordulnak a közösségi finanszírozás felé, aminek mostanra több módozata is kialakult.
A klasszikus módszer az, ha valaki indít egy kampányt, megmondja, mi a célja, mennyi pénzt szeretne összegyűjteni, aztán vagy sikerül, vagy nem. Ezek az oldalak például így működnek:
létezik az a módszer is, amikor olyan hosszútávú kampányt folytat valaki (általában a szülők), amely gyakorlatilag előtakarékosságként is felfogható, ebbe pedig megpróbálják bevonni a rokonokat, barátokat is, gyakran a továbbtanulási célra megtakarított összegre adókezdvezményt biztosító számlával összekötve. Az ilyen oldalakon általában konkrétan a névre keresve lehet megtalálni az adott kezdeményezést, és nem csak úgy böngészni a lehetőségek között, ez a lehetőség külföldi állampolgárok számára általában nem nyitott.
A harmadik út egyelőre inkább kísérleti stádiumban van, és elég nagy vitákat is kavar, ez az úgynevezett "emberi tőke szerződés". Ez valójában azt jelenti, hogy az ember a szükséges pénz fejében eladja a befektetőknek jövőbeli fizetése meghatározott százalékát (4-10%).
Pártolói azzal érvelnek, hogy bármekkora is a jövőbeli fizetés, a törlesztőrészlet ahhoz alkalmazkodik, ellenzői pedig azzal, hogy a feltételek olyanok, hogy extrém rosszul kell keresni ahhoz, hogy valaki ne fizessen vissza végül jóval többet, mint amennyit kapott.
A szerződéses feltételek nem kötik ki az amerikai állampolgárságot, így elvileg az sem kizárt, hogy egy magyar diák is támogatókra találjon így. A rendszer előnyei között szokták említeni még, hogy a szerződő fél nem csak pénz, hanem finanszírozóitól mentorálást is kaphat.
Pályázat, pályázat és még több pályázat
Az egyetemek ösztöndíjai mellett is érdemes még körülnézni, nem csak különféle állami, hanem számos magán illetve céges ösztöndíj is elérhető, ha valaki elég szorgosan keresi, és nem fárad bele, hogy mindent megpályázzon.
Ezen az oldalon például az egész világra lehet ösztöndíjpályázatokat keresni, először azt kell megadni, mit tanulunk, aztán azt, hogy hol, végül azt, hogy honnan származunk, és már listázza is a szóba jöhető pályázati lehetőségeket. Máté keresési paramétereire (zene-USA-Magyarország) például ezeket adta ki.
Ösztöndíjakat lehet még keresni amerikai/nemzetközi tanulmányokhoz például
Ha valaki elég speciális dolgot tanul, és hisz abban, hogy az egyetem végére különleges tudásra tesz szert, meg lehet próbálni céges szponzorációt is szerezni a tanulmányokhoz. Az ilyen szerződésekben az egyetem kifizetése fejében a diák vállalja, hogy meghatározott ideig a cégnek dolgozik majd, amennyiben nem, vissza kell fizetnie képzése költségeit. Máté története szempontjából sajnálatos, hogy ezek a megállapodások jóval gyakoribbak a már munkahellyel rendelkező másoddiplomázók, mesteri, stb képzésen részt vevők körében.
