A Star Wars, avagy a Csillagok háborúja című kultuszfilm sorozat mára már fogalom, egész iparág épül rá, kicsik és nagyok is ismerik. Ám a Csillagok háborúja nem csupán egy jól sikerült termék, hanem egy remekbe szabott szupermese is. Kíváncsi voltam, mit gondol róla Bajzáth Mária, a mesepedagógia módszer kidolgozója, a Népmesekincstár népmesegyűjtemény könyvsorozatának szerzője, a Meseközpont Alapítvány szakmai vezetője.
Miről szól a Csillagok háborúja a népmesék nyelvén?
A Csillagok háborúja nem más, mint a Sötétség és a Fény galaktikus háborújának modern formába öntött meséje. A film eszközeivel meséli el a hős történetét, melyet korábban a szóbeliség világában mítoszok, mesék formájában adtak tovább, majd az írás feltalálásával papírra vetették azokat. Mára az örök és ősidők óta ismert történet mindenki számára érthető képi nyelven szólal meg, lehetővé teszi, hogy a világ legkülönbözőbb pontjain élő emberek is magukénak érezzék a hősök harcát és győzelmét a gonosz felett.
A filmre sokan úgy tekintenek, mint egy jól kitalált szupermesére. A jelképrendszere kísértetiesen hasonlít a mesékére. Miért olyan különleges a Csillagok háborúja?
A kultuszfilm George Lucas által alkotott receptje: végy egy adag tudományos-folklorisztikus megalapozottságú, közepesen bonyolult matematikai sémát, és adj hozzá egy maréknyi zsenialitást. Lucas egyetemistaként antropológiát hallgatott, szakdolgozatát J.V. Propp orosz folklorista mese-morfológiájából írta. Pontosan tudta, a szó szoros értelmében kiszámolta, mit, mikor, ki, kivel, hová, hányszor. A történetek összekapcsolása, a szereplők tulajdonságai, az újabb szereplők bekapcsolásnak módjai nem jelentettek számára problémát. Mindezek ugyanis fejezetcímek az emlegetett könyvben. A másik könyv, aminek a hatását érezhetjük, Joseph Campbell Ezerarcú hős című műve, ami a mai Hollywood egyik bibliája. Campbell szerint esendő halandóként mindannyian a hős útján próbálunk járni, ezért a gonoszt legyőző, fényt hozó, az élet diadalát hirdető Hősről szóló nagy meséket százszor is hallani akarjuk. Lucas filmjei a mese-mítosz XX. századi feltámasztásának kiváló példái.
Miben látod a sikerét, miért tetszik annyira a Csillagok háborúja mai gyerekeknek (is)?
A filmek lassan átveszik, a gyerekek és felnőttek életében is, a mesék szerepét. Ezen lehet szomorkodni, fanyalogni, ijedezni, de ettől ez még tény. Lucas szerint a gyerekeket az egyik nagyon erős hatás a tévé és a mozi képernyője felől éri, ezért szerinte egyszerűen jó filmeket kell csinálni. Nagyon gyorsan rájön a néző, hogy a Csillagok háborúja estében varázsmesét lát, így biztos lehet a jó győzelmében, és abban is, hogy addig nem lesz vége, amíg minden jóra nem fordul. Ez a bizonyosság lelkesítő és megtartó erő, de a biztos tudás ellenére is végigizguljuk a jelenetet, amelyben Luke az X szárnyúval manőverezve, meg akarja semmisíteni a Halálcsillagot. Hiába látjuk ezredjére, az izgalom mégis marad.
A történet „varázsmesesége” garantálja a rengeteg próbát, amelyben el lehet bukni, a sokféle utat, amelyek közül nem egy zsákutca. Emberivé teszi a sötét erő ellen harcoló hősöket, és a gonoszt egyaránt. Egyszóval az azonosulásra ad lehetőséget.
Mit taníthat a Csillagok háborúja a gyerekeknek?
George Lucas a XX. század mítoszát akarta megalkotni, amely továbbadja az ősi mítoszok és mesék kortalan üzenetét: Te is hőssé válhatsz! Rajtad múlik! Fontos vagy! Az élet érték. Fogj össze másokkal! A karakterek kidolgozottak, személyiségük olykor ambivalens, életvezetésük, problémamegoldási módjuk vitatható, változnak, fejlődnek, pont ettől nagyon emberiek.
Han Solo-t például embercsempésznek ismertük meg, aki tele volt adóssággal, fejvadászok keresték, a Millenium Falcont pedig a nagy bespini szabakkjátszmán nyerte el. A Lázadók Szövetségénél töltött idő során tábornokká válik, és a Szövetség/lázadók oldalán mindig az erő sötét oldala ellen harcol. Az árnyaltan bemutatott személyiség a népmesék hőseire nem jellemző, de az igen, hogy egyértelműen eldönthető, hogy a sötét vagy a jó oldalon áll-e a szereplő, és ez óriási segítség a gyerekeknek.
George Lucas nem véletlenül lett az amerikai elnök oktatási tanácsadója, a filmjeinek tudatosan, óriási szakértelemmel gyártott, pozitív üzenete van: „A félelem a sötét oldalhoz vezet. A félelem dühhöz vezet, a düh gyűlölethez vezet, a gyűlölet szenvedéshez vezet.” Yoda mondatait idézte már politikus, féltékeny feleség és matematika tanár egyaránt, különböző helyzetekben telitalálatként. Életre szóló útravaló lehet, nekem személyes kedvencem: „Csukd be a szád, és nyisd ki a füled és hallgasd, mit súg a szíved.”
Melyek azok a pontok, ahol a film szerinted hasonlatos a népmeséhez?
Elképesztően sok van, hét nap, hét éjjel lehetne erről beszélgetni. A látszat ellenére Yoda a nagy, vele van a hatalmas Erő, az univerzum minden titkát kiismerte, évszázadok óta tanítja a Jediknek, hogy azt kell keresni mindenben, ami összeköt és nem azt, ami elválaszt. Van valami, ami mindenben közös, ezt a Jedik "erőnek" nevezik. Ez a Szibériából, vagy az indiánoktól ránk maradt ősi állatmesék bölcsessége is: van valami, ami összeköt és megvilágosít valamennyiünket, jelen van mindenben, legyen az fa, kő, víz, állat, ember.
Mit jelképez, mit közvetít véleményed szerint az „erő legyen veled” kultikus mondat a gyerekek számára?
Gyerekek véleményével kapcsolatban elméleteket gyártani tévutakra vihet, így inkább, megkérdeztem őket, és egymás szavába vágva ezeket válaszolták:
„Azt jelenti, hogy mindig legyél jó és erős.” (8 éves)
„Akivel az erő van, az győz, legyőz bárkit, aki a sötét oldalt választja. Persze nem árt, kiválasztottnak lenni. Mint Luke. Különben simán meghalsz.” (12 éves)
„Legyél legyőzhetetlen!”(8 éves)
„Jó maradj mindig.” (8 éves)
„Azt jelenti, hogy ne félj semmitől, és azt, hogy tudd is, hogy erős vagy.” (10 éves)
„Viszlát és sok szerencsét!” (6 éves )
„Legyen benned önbizalom és hit!” (10 éves)
A szereplők zömének a neve beszélő név, nekem nagyon tetszik, például, hogy Padme keresztnevét a szankszrit lótuszvirág (padma) ihlette, vagy hogy eredeti vezetékneve a Naberrie, rendkívül hasonlít az egyiptomi kultúrában a Nabirye szóra, mely azt jelenti: ikrek édesanyja. Ez a népmesékben is így van?
Minden karakter kidolgozott, és fontos üzenetet hordoz, úgy kívül, mint belül. A népmesékben általában nincs a hősöknek és a szereplőknek neve: szegény legények, királylányok, juhászok, királyfik mennek-mendegélnek a mesebeli utakon, névtelen öregembereket és öregasszonyokat rejt az erdő. Ha mégis viselnek nevet, annak általában fontos üzenete van, valamilyen domináns külső vagy belső tulajdonságról, különleges képességről beszél a név.
Szerencsefi János „olyan boldog ember, amilyen nincs még egy a föld kerekén”. „Szép Palkó olyan szép legényecske volt, hogy nem akadt párja hét puszta határban”. Babszem Jankó „akár hiszitek, akár nem, akkora volt, mint egy babszem, de még egy makulamákszemmel sem nagyobb, s úgy is hívta minden lélek.”
Ezt a mesei analógiát követi a film a névválasztásban. Yoda nevének eredete a héber „Yodeah” szó, melynek jelentése, „aki tud”. Darth Vader nevét az indoeurópai nyelvekben igen hasonlóan hangzó Dark Father („sötét apa”) szókapcsolatból eredeztetik. A lótusz (padma) a buddhizmusban a „nyolc szerencsés jel” egyike. A lótusz gyökerei a mélyben, a sárban erednek, szára azonban felfelé igyekszik, áttör a vízen, a virág pedig a víz fölött lebeg, fürdik a fényben. Padme, Yoda, Wader történetét ismerve, a névválasztás telitalálat a filmben.
Egészen elképesztő a kitalált lények sokfélesége, különlegesessége, szokatlansága. Kislányként bennem nem ébredt sem utálat, sem undor, sem félelem mondjuk Jabba, vagy Csubakka iránt. A népmesékben nem számít igazán a külső? Te hogy vagy ezzel?
A szokatlan külsejű, ám jóságos lények nagyon gyorsan lopják a szívünkbe magukat, különlegességük csodálatra késztet. A félelmet a csúnya, ijesztő és rossz együttese ébreszti. Gyerekként volt bennem borzongás Darth Vader szuszogásától és az őt kísérő zenétől, Jabbát undorítónak láttam, de egyik érzés sem volt elviselhetetlen, nem okozott szorongást, legalább ugyanannyira féltem az egyik mesekönyvben látott boszorkány illusztrációjától is.
A félelem vagy az undor része annak a sokféle érzésnek, amit a film generál. A mesékben és a való világban is sok mindennel találkozik a gyerek. Jóval, rosszal, széppel, csúnyával, undorítóval, bizalomgerjesztő és félelmetes lényekkel egyaránt. Ilyen a világ, ilyen a mese. Természetes, ismerős és biztonságos számunkra ez a dualitás. A filmben nagyon jó arányérzékkel keveri a rendező és a forgatókönyvíró ezeket az elemeket, nem érzek túlzó, öncélúan ijesztő vagy félelmetes figurákat. Izgalmat, borzongást ébresztenek a film képei, de véleményem szerint rettegést, pánikot, kétségbeesett iszonyatot nem.
Mit jelképeznek a Jedik fénykardjai a mesék, ezáltal a film szimbolikájában?
A kard minden nép történetében jelentős szerepet játszott, minden korban léteztek hősök, akik megmentették a világot egy-egy kard segítségével. Legendák és mesék sora őrzi a különleges kardok történetét. Artúr király kardja az Excalibur, a rettegett hun vezér Atilla, pedig Isten kardját birtokolta, sárkányölő Szent György kardja is nagy hírre tett szert. Surt, a skandináv óriás tüzes karddal harcolt az Istenek és az alvilági teremtmények csatájában. Mirkó királyfi is kardjával pusztította az ellent az alsó világban.
A Jedi kardja jelképezi a küzdelmet, a harcot, a hatalmat és az Erőt. Leginkább a szamuráj kultúrában ismeretes kardhoz hasonlítható. A Jedik fénykardja több mint, fegyver. Mindnek lelke van, igazán akkor kezd élni, amikor először kiröppen hüvelyéből, hogy jobbá tegye a világot, megtisztítsa azt a gonosztól, a sötétségtől.
A film egyes részei ijesztőek lehetnek a gyerekeknek. Nekem például a mai napig is a hátamon futkos a hideg, amikor azt a sok egyforma droid katonát mutatják, akik egyszerre mozognak, bár megmagyarázni nem tudom, miért. A mesékben is sok helyen folyik a vér, halnak meg emberek, mégis meséljük őket a gyerekeknek. Szerinted nézhetik a kisgyerekek, való a gyerekeknek a Csillagok háborúja?
Lucas az agresszió nélküli erőszak filmes megjelenítésére törekszik, szerinte ez nincs rossz hatással a gyerekekre. Néhány éve egy dolgozat kapcsán megkérdeztem 100 nyolc éves fővárosi fiút. 76 látta a filmet. A szülők maguk ismerik legjobban a gyerekeiket, nekik kell eldönteniük, megnézhetik-e vagy sem.
Én annyit tennék ehhez hozzá, hogy kisiskolás korban feltétlenül együtt nézzük meg a filmet a gyerekekkel, hogy legyen kitől kérdezni, kihez odabújni, ha kell. Ez azért is fontos, hogy legyen közös az élményalap, amiről beszélgetni, közösen gondolkodni lehet. A film hatása óriási, hosszú ideig ad lehetőséget a történet tovább élésére játékokban, rajzban, és ami még fontosabb, mesékben és beszélgetésekben.
