Az elhízás egy sor betegséggel jár együtt, gyermekkorban ugyanúgy, mint felnőtteknél. Nagy teher, ha a túlsúlyos gyermek asztmás is: bár asztmában is javasolt sportolni, a sportolási lehetőségeket azért súlyosságtól függően többé vagy kevésbé korlátozza a betegség.
Egy friss kutatás szerint azonban túlsúlyos gyerekek esetében a vártnál gyakrabban előfordul, hogy olyankor is asztmának ítélik a tüneteiket, amikor valójában nem is erről van szó. Az asztma tüneteit ugyanis időnként könnyű összekeverni a reflux-betegség tüneteivel: vagyis azzal, amikor a gyomorsav a nyelőcsőbe visszakerülve okoz panaszokat.
A szakemberek szerint kiemelten fontos lenne, hogy amikor szülőként vagy orvosként asztmás tünetekre kérdezünk rá, akkor nagyon pontosan fogalmazzuk meg a kérdést. Mellkasi fájdalom, légszomj vagy szorító érzés ugyanis reflux következménye is lehet. Ehelyett olyanokat kellene kérdezni, mint például „észlelsz-e sípolást a mellkasodban”. A kutatók szerint az otthoni, a légzés hatékonyságát mérő eszközök (ún. spirométerek) használata adná a legpontosabb eredményeket.
A kutatók szerint ennek azért van hatalmas jelentősége, mert ha a refluxos tüneteket tévesen asztmás tüneteknek értékeljük, akkor teljesen feleslegesen túl sok asztmaellenes gyógyszert adunk a gyereknek (orvosként és szülőként is), a gyógyszereknek pedig mellékhatásaik is lehetnek.
Főleg a túlsúlyos kamaszok érintettek
A tévesztés főként a túlsúlyos asztmás gyerekek esetében gyakori, mert az ő esetükben körülbelül hétszer gyakoribb a refluxbetegség. Vagyis több esélyük van arra, hogy a refluxos tüneteket asztmás tünetnek gondolva gyógyszert vegyenek be rá. Egy korábbi kutatás során már kiderült, hogy az ugyanolyan állapotú és tüdőkapacitású vékony és túlsúlyos gyerekek közül a túlsúlyosak sokkal több béta-blokkolót (asztmás tünetek elleni gyógyszer) szedtek, mint a vékony gyerekek. Nagy valószínűséggel az esetek egy részében nem is az asztmás, hanem tévesen a refluxos tüneteiket gyógyszerelték.
Egy friss felmérés során 56 asztmás gyereket vizsgáltak, mindannyian 10 és 17 éves kor közöttiek voltak. A gyerekek közül 23 súlyosan, 12 közepesen volt túlsúlyos, 21 normál vagy alacsony testsúlyú volt. A kutatók egy sor kérdőív és eszközös vizsgálat segítségével mérték fel az asztmás és a refluxos tüneteket. Az eredmények szerint a túlsúlyos gyerekek körében jóval gyakoribb a reflux (ezt eddig is tudtuk), ráadásul náluk összefüggés volt a szubjektíven érzékelt asztmás tünetek és refluxos tünetek között. A refluxos gyerekek asztmája összességében rosszabbul menedzseltnek bizonyult.
A szakemberek szerint ennek oka jórészt az orvos-beteg találkozások rövidségében keresendő: azaz nem csak a hazai, de a nemzetközi gyakorlatban is probléma, hogy túl kevés idő jut a tünetek átbeszélésére. Pedig amennyiben kiderül, hogy a tünetek egy részét reflux okozza, azt életmódbeli tényezőkkel, súlyosabb esetben pedig gyógyszerekkel (de egész más gyógyszerekkel, mint az asztmára való szerek) lehetne kezelni.
Hasonló, de nem egyforma tünetek
A reflux tünetei egyébként szívbetegség tüneteire is gyakran hasonlítanak, ezért azokkal is össze lehet őket keverni. A reflux tünetei az alábbiak (de nem kell mindegyiknek jelen lenni minden refluxos páciensnél):
- gyomorégés, azaz szegycsont mögötti, égő jellegű fájdalom
- égő érzés a torokban, nyelőcsőben
- étkezés, fekvő testhelyzet vagy előrehajlás a tünetet fokozza
- savanyú íz a szájban
- korai teltségérzés, puffadás
- makacs, elhúzódó köhögés
- rekedtség
- légszomj-érzés, nehézlégzés
Az asztma tünetei pedig az alábbiak:
- makacs, elhúzódó köhögés
- megrövidült, szapora légzés
- kilégzés közben sípoló hang
- mellkasi szorító érzés
- légszomj-érzés, nehézlégzés
Látszik, hogy vannak átfedések, tehát valóban össze lehet keverni a kettőt. További probléma, hogy a súlyos reflux azáltal, hogy a gyomorsav a légcsőbe is bejuthat, súlyosbíthatja az asztma tüneteit. Ezért nagyon fontos a tünetek pontos elemzése, és ha mindkét betegség fennáll a kamasznál, akkor azok megfelelő kezelése.
