A szoptatás jótékony hatásairól már nyilván mindenki rengeteget hallott, és nem kell hangsúlyoznunk, hogy a babának jót tesz az anyatej. Az utóbbi időben azonban a másik oldalt is kezdi felfedezni a tudomány, azaz egyre többet tudunk arról, hogy a szoptatás az anyának is jót tesz: csökkenti egyes nőgyógyászati tumorok kifejlődésének kockázatát, de ennél jóval kézzelfoghatóbb gyakorlati haszna, hogy kivédi és gyógyítja a szülés utáni depressziót.
Egy friss tanulmány a szoptatás és a cukorbetegség kapcsolatát vizsgálta, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szoptatás csökkenti a cukorbetegség kockázatát – mindkét fél esetén. Azaz a baba is kisebb eséllyel lesz cukorbeteg, és az anyuka is.
Cukorbetegségből kétféle létezik: az 1-es típusú, úgynevezett inzulindependens cukorbetegség, és a 2-es típusú cukorbetegség. Az utóbbi jóval gyakoribb, és ennek kialakulásában nagy szerepe van az életmódbeli tényezőknek. A manapság egyre közismertebb inzulinrezisztencia is ehhez kapcsolódik, a betegség kialakulásának folyamata ugyanis az alábbiak szerint alakul: először a szervezet nem reagál kellőképpen a hasnyálmirigy által termelt inzulinra, ezért az egyre több és több inzulint igyekszik termelni, míg végül kimerül, és már nem tud lépést tartani a növekvő igénnyel.
A kanadai kutatók összesen több mint háromszázezer anya-gyerek páros vizsgáltak meg egy 24 éves periódus alatt. A nők 56, illetve 83 százaléka szoptatott (mivel a résztvevők jelentős része amerikai őslakos volt, míg más részük fehér bőrű, és a két rassz cukorbetegségre való hajlama között különbség van, a kutatók külön is megvizsgálták őket. Meglepő módon a fenti számok közül az 56 százalék vonatkozik az indiánokra, a fehér nők nagyobb eséllyel szoptattak.)
Anya és gyerek is jól jár
A kutatók később figyelemmel kísérték mind a baba, mind az anya életének alakulását. A szoptatás minden esetben csökkentette a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának esélyt. Az indián anyák 14 százalékkal kisebb eséllyel lettek cukorbetegek, ha szoptattak, míg a fehér anyáknál még nagyobb volt a védő hatás: esetükben a szoptatás 23 százalékkal csökkentette a cukorbetegség esélyét. A gyerekeknél minden csoportban 18 százalékkal csökkent a betegség esélye.
A kutatók a fenti összefüggéséket kórházi adatok alapján mutatták ki, ami még érdekesebbé teszi az eredményt: ugyanis azok az anyák kerültek a „szoptató” csoportba, akik a szülést követően a kórházi tartózkodás során szoptatták babáikat. Azaz gyakorlatilag pár nap szoptatás már kimutatható eredménnyel járt mind anya, mind baba szempontjából, nem kellett két évig szoptatni a cukorbetegség kockázatának csökkentéséhez. Azzal kapcsolatban egyelőre nincsenek adatok, hogy a szoptatás időtartama hogyan befolyásolja ezt az összefüggést.
Mindez arra is felhívja a figyelmet, hogy bár jó a hosszú szoptatás, nem feltétlenül érdemes a szoptatás hosszán stresszelni. Vagy épp bűntudatot érezni amiatt, hogy a gyereket csak kettő, négy vagy épp kilenc hónapos koráig tudtuk szoptatni a WHO által ajánlott huszonvalahány helyett. A szoptatás pozitív hatásainak jelentős része ugyanis az élet első néhány hetéhez kötődik: ha két hónapig szoptatjuk a babát, máris iszonyú sokat tettünk az érdekében. És az idézett kutatás szerint a saját érdekünkben is.
