Az első menstruáció a legtöbb lány életében emlékezetes élmény. Néha sokkoló, néha örömteli, néha csupán bosszantó vagy fájdalmas, de mindig egy korszak végét és egy másiknak a kezdetét jelöli. A menarchénak, azaz a menstruáció kezdetének időpontja azonban nem csak abból a szempontból érdekes, hogy hol tartunk az osztálytársnőinkhez képest. A tudományos kutatások szerint egy sor egyéb tényt is elmond rólunk.
Hány évesen számítsunk rá?
A mi gyerekeink valószínűleg picit korábbi életkorban fognak először menstruálni, mint mi tettük: a nyugati világban ugyanis az első menzesz időpontja egyre korábbra tolódik. Míg száz évvel ezelőtt átlag 17 évesen kezdték a lányok, addig manapság 13 év az átlagéletkor az első menstruációkor. Ez a tudósok szerint részben a jobb tápláltságnak köszönhető (emiatt magasabbak és okosabbak is vagyunk őseinkhez képest), de az ételeinkben található hormonok és egyéb környezeti faktorok szerepe sem zárható ki.
Az első mensturáció időpontját ugyanakkor örökletes tényezők is befolyásolják: ha a nagymamánknak, anyánknak és nekünk is viszonylag későn jött meg, akkor nagy valószínűséggel a lányaink sem lesznek az elsők az osztályban.
Szeretet, törődés = későbbi kamaszodás
Az első menstruáció időpontját olyan, első pillantásra meglepő tényezők is befolyásolják, mint a gyermekkorban kapott szeretet és törődés. Ha a szülőktől a gyerek kevesebb figyelmet és támogatást kap, és érzelmileg kevéssé biztonságos légkörben nő fel, akkor statisztikailag nagyobb eséllyel fog korán menstruálni. Korábban menstruálnak azok a lányok is, akik passzív dohányzásnak vannak kitéve.
A szakértők szerint elképzelhető, hogy ennek részben evolúciós okai vannak: ha az ember eredeti családjában nem túl jó élni, akkor logikusnak tűnik, hogy minél előbb alapítsunk saját családot és hagyjuk hátra a kedvezőtlen környezetet.
Mellrák, szívbetegség
Az első menstruáció időpontjából arra is lehet következtetni, hogy az illető milyen későbbi betegségekre lesz hajlamos. A nagyon korai vagy nagyon késői menarche a későbbi szívbetegségekkel van összefüggésben, azaz ha tíz éves kor alatt vagy tizenhét éves kor felett menstruál az ember először, akkor felnőve nagyobb lesz az esélye szívpanaszokra.
Az átlagosnál korábbi menzesz valamelyest a mellrák kockázatát is növeli: a felnőttkori mellrák kockázata nagyobb azoknál a nőknél, akik 12 éves koruk előtt kezdtek el menstruálni. A kockázat annál nagyobb, minél korábban volt az első menzesz. A riogatáson kívül a fenti eredmények jelentősége abban rejlik, hogy ezeknek a betegségeknek a megelőzéséért rengeteget tehetünk: azaz ha akár mi, akár gyerekünk nagyon korán kezd menstruálni, akkor érdemes kiemelten odafigyelni a helyes táplálkozásra és a rendszeres mozgásra. A mediterrán típusú (zöldségben és halban gazdag) diéta, valamint a sport ugyanis mind a szívbetegségek, mind a rák kockázatát csökkenti.
Több randi, több szex, több probléma
Az első menstruáció időpontja nem meglepő módon a szexuális élet kezdetének időpontjával is összefügg – ami nem feltétlenül előnyös. Az első menzeszt övező hormonális változások ugyanis együtt járnak a kamaszodással, a másodlagos nemi jellegek – mint például mellek – megjelenésével, ami értelemszerűen megnöveli a fiúk érdeklődését. A nagyon korán menstruálni kezdő és nőies formát öltő lányok sajnos gyakrabban válnak kortárs szekálás, zaklatás, gúnyolódás vagy kiközösítés áldozataivá is, hiszen a gyerekek számára furcsa és szokatlan, nehezen elfogadható lehet a változás.
