Érdekes statisztikát közölt az MTI: grafikonon mutatták be, hogyan alakult 2003 és 2014, azaz az elmúlt bő tizenegy évben a nyelvvizsgázók száma. Két adatsort mutattak be: az egyiken a középiskolások (14-19 évesek), a másikon pedig a felsőoktatásban tanulók (20-24 évesek) számai láthatóak. Az eredmény pedig lesújtó: a nyelvvizsgával rendelkezők száma 2010 óta csökken, és az sem biztos, hogy a kormányzati döntések megállítják-e ezt a folyamatot.
Azért is érdekes, hogy külön szerepel ez a két korosztály a diagramon, ugyanis míg előbbiek a főiskolai-egyetemi felvételi pontszám miatt motiváltak abban, hogy nyelvvizsgát szerezzenek, addig utóbbiaknak a diplomájukhoz kell. Azaz csak kellene, ugyanis a hallgatók egy része csak az abszolútóriumig jut el, a nyelvvizsgát pedig - eltérő okokból - későbbre halasztják. Valószínűleg ez és a szomorú adatok ösztönözték a kormányt, hogy úgy döntsön: vissza kell fizetniük az ösztöndíjukat azoknak, akik valamilyen okból - például nyelvvizsga hiányában - nem kaptak diplomát.
A 14-19 évesek adatsorában 2005-nél figyelhető meg csúcs, ami talán nem is annyira meglepő: ez volt az utolsó év, hogy sikeres középfokú nyelvvizsgával kiváltható legyen az emelt szintű nyelvérettségi. Az akkori közel 80 ezerhez képest szinte rémisztő a legfrissebb adat: majdnem fele (59%) a tíz évvel előttinek. A 20-24 évesek körében megszerzett nyelvvizsgák száma a 2006-os csúcsot (61 550 darab) követően folyamatosan zuhan - 2014-ben mindössze 35 840-en rendelkeztek bizonyítvánnyal ebben a korosztályban.
Felmerül persze a kérdés, hogy az adatok jelentik-e azt, hogy a nyelvtudás is rosszabb, mint tíz éve, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a Rigó utcai papír szerepét átvette a valós nyelvtudás értékének növekedése.
Nem tudni, miként alakul a folyamat a jövőben, de a pénzvisszafizetés helyett talán célravezetőbbek lennének a hatékony (és kedvezményes) nyelvtanfolyamok.
