A Huffington Post oldalán láttuk meg azt az olvasói fotókból összeállított cikket, amelyben gyerekszobákat mutatnak meg, méghozzá olyan szobát, amelyben a tulajdonos szerint rend van.
Ha a többi HuffPo fotóra is kiváncsiak, kattintsanak a linkre feljebb. De persze nem kell az óceán túlsó felére utazni ahhoz, hogy ilyet lásson az ember, mi is rögtön fotóztunk kettőt a saját házunk táján, és arra bíztatjuk önöket is, ha éppen "rend" van a gyereknél, lőjenek egy képet róla, és küldjék el nekünk, hátha nálunk is összejön egy jó kis válogatás.
"Annyira emlékszem gyerek/kamaszkoromból a jelenetre, amikor iszonyú sokáig pakoltam, és rettentő büszke voltam magamra, hogy milyen szép rendet csináltam. Aztán behívtam a szobámba apámat, aki körülnézett, és totálisan kiakadt, hogy mi ez, ami itt van, ez egy teljes kupleráj. Nem volt túl jó érzés, és visszanézve, nem is volt túl jó nevelési stratégia. De amikor ránézek a lányom asztalára rendrakás után, már értem, mit érzett apám 30 éve. Sajnos én is szörnyen rendetlen vagyok, a lányom is az, és ráadásul sokkal több tárolóhelyre lenne szüksége a szobájában. A családi rendrakási stratégiánk az, hogy rakosgassuk fel a cuccokat a földről valahova, csak én már egy kicsit esztétikusabban csinálom ugyanezt" - vall kolleganőnk.
"Tegnap rendet rakott a szobájában a kisebbik gyerekem. Egyébként ez tényleg teljesen jó, bár vannak olyan ismerőseim, akiknél, ha ilyen állapotok vannak a gyerekszobában, elképesztő zavarban kezdenek magyarázkodni és elnézést kérni azért, mert szörnyű rendetlenség van. Na, az ilyeneknél érzem azt, hogy biztosan soha nem kéne meghívnunk őket, mert valószínűleg már a küszöbön szörnyethalnak."
Önöknél egyezik a gyerek és a szülők elképzelése a rendről? Vagy már megtanulták elengedni a témát, és ha be lehet jutni a gyerekszobába már elégedettek?