Néhány generációval ezelőtt még egészen más szempontok érvényesültek a lányok nevelésében, és most nem arra gondolunk, hogy a 19. században hímezni kellett és zongorázni. Mélyen gyökeredzik a kultúránkban az a nézet, hogy egy lány legyen csendes, visszafogott, alázatos és szófogadó, nem árt, ha van benne egy jó adag önfeladás is, azaz képes a saját igényeit háttérbe szorítani és inkább másokéival törődni, hiszen ez az asszonyok sorsa.
Én nem ilyen lányt akarok nevelni. Inkább olyat, aki megmondja a véleményét, kiáll az igazáért, van önbizalma és képes megvédeni magát. Egyelőre úgy érzem, jó úton haladunk: amikor egy nagyobb kisfiú elveszi a homokozólapátját, akkor olyan hangosan rákiabál, hogy az többnyire megfutamodik. Persze, attól, hogy valaki másfél évesen bátor, még lehet belőle húszéves korára csendes áldozat. Mit kell tehát csinálni, hogy ne az legyen? A PBS Parents összegyűjtött egy csomó tanácsot azzal kapcsolatban, hogyan neveljünk bátor és magabiztos lányokat. Mutatjuk a kedvenceinket.
1. Legyen a hobbija a szenvedélye!
Azaz bátorítsuk a lányunkat arra, hogy megtalálja az őt érdeklő szabadidős időtöltést. Valami olyat, ami lázba hozza, leköti, amiben ugyan kudarcok is érhetik, de a kemény munka sikereket hoz. Ez lehet egy jól megválasztott sport, lehet zenélés, de ha repülőgép-makettek építésében szeretné kiélni magát, akkor is bátorítsuk. Ha pedig hímezni akar, hát akkor vegyünk sok fonalat. Azok a gyerekek, akik képesek lelkesedni valamilyen elfoglaltságért, általában több önbizalommal rendelkeznek és kisebb eséllyel függ az önbecsülésük a közösségi médiában kapott kommentektől.
2. Bátorítsuk kockázatvállalásra!
Szülőként egészen hátborzongatóan hangzik ez a tanács, ugyanakkor be kell látni, hogy van értelme. A kockázatkerülő lányoknak általában kisebb az önbizalma azokéhoz képest, akik inkább keresik a kihívásokat. Mit jelent ez? Azt, hogy ne tiltsuk el a lányunkat a lovaglástól és a biciklizéstől, de ennyi nem elég. Ugyanis ha nem mer felülni a lóra, akkor keressünk neki egy pónit, és ha nem mer legurulni a biciklivel a lejtőn, akkor noszogassuk, biztassuk, és keressünk neki egy kisebb dombot, ami nem olyan félelmetes.
3. Ne oldjuk meg helyette a problémákat !
Nagy a kísértés, hogyha a gyerek valami nehézséggel szembesül, akkor anyu odaugorjon és kijavítsa. Sajnos ha minden problémát megoldunk a gyerekünk helyett, akkor nem lesznek megfelelő problémamegoldó készségei, pedig ez az élet minden területén fontos. Vagyis az azonnali segítség helyett kérjük meg a lányunkat, hogy mondjon három lehetséges megoldási módot az adott problémára. Beszélgessünk vele az egyes módszerek előnyéről és hátrányáról (van-e köztük veszélyes, van-e köztük, ami nem is oldja meg a problémát stb.), aztán - ésszerű keretek között - engedjük, hogy ő válassza ki a megoldási módját.
4. Szeressük önmagáért!
Ismét egy könnyedén megvalósítható tanács, igaz? Ennek egyik, nem elhanyagolandó része, hogy ne a külsejéért szeressük. Ne rugózzunk folyton azon, mit és mennyit eszik, és ugyan dicsérhetjük a külsejét, de mindig dicsérjünk rajta mást is: a járását, a viselkedését, az ötleteit, a humorát. Fontos, hogy tudjon arról, milyen belső értékek léteznek, és ellen tudjon állni az aktuális szépségideál kényszerítő, nyomasztó hatásának.
5. Engedjük meg, hogy vitába szálljon velünk és haragudjon ránk!
Sajnos az a helyzet, hogy ha bátor, az igazáért kiállni képes lányt szeretnénk, akkor otthon is olyan lesz, otthon csendes, alázatos, szinte láthatatlan, de kint a világban magabiztos, bátor lány ugyanis nem létezik. Így aztán, ha meg akarjuk tanítani, hogy bátran képviselje az álláspontját, akkor ezt el is kell tudnunk viselni. Persze, nem mindegy, hogyan: a lányunknak megtaníthatjuk, hogyan vitázzon agresszió nélkül, és hogyan fejezze ki a dühét úgy, hogy ne bántson másokat.
6. Hallgassunk!
Elcsépelt, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: ne csak beszéljünk a gyerekhez, hanem hallgassuk is meg őt. Sőt jobb, ha minél kevesebbet beszélünk a fejével és minél többet hallgatjuk. Sajnos az a helyzet, hogy ha a fontos dolgokról értesülni akarunk, akkor meg kell hallgatnunk a felnőtt számára esetleg unalmas részeket is. Nem várhatjuk el a kislányunktól, hogy meséljen a fiúügyeiről, ha előzőleg belefojtottuk a szót, amikor az osztálytársnője hajviseletét ecsetelte indokolatlan részletességgel. A legjobb, ha beiktatunk olyan, előre tervezhető időpontokat, amikor csak rá figyelünk: vagyis amikor a lányunk tudja, hogy a hét egy-egy bizonyos napján egy-két órára elérhetőek vagyunk a számára.
7. Korlátozzuk a tévézést!
Sok szempontból előnytelen, ha a gyerek túl pici korban túl sok mindenhez jut hozzá, mert a készen kapott képek, ötletek és történetek többek között gátolják a kreatív gondolkodást, az önkifejezést. A médiafogyasztást minden életkorban érdemes szabályozni, keretek közé szorítani, és a lehetőségekhez képest odafigyelni arra, miket és kivel néz a gyerek.
8. Engedjük dönteni!
Amikor csak lehetséges, engedjük meg, hogy maga döntsön. Természetesen ebben van egy határ, ami minden életkorban más és más: bár bátor lányt szeretnék nevelni, nem engedem, hogy a hőségriadóban téli sapkában és kabátban menjen a bölcsibe (megtörtént eset), de iskoláskorában kiválaszthatja, hogy rajzszakkörre, kosarazni vagy énekkarra akar-e járni suli után.
9. Mutassunk példát!
Sajnos a gyerekek meglepő mértékben hajlanak az utánzásra. Ezt azt jelenti, hogy ha mi magunk magabiztos, becsületes, segítőkész, szilárd értékrenddel rendelkező, ugyanakkor bölcs és mértéktartó, emellett nyitott, rugalmas és szociális felnőttek vagyunk, akkor semmi gond, hátra is dőlhetünk. Azért érdemes tudatosítani magunkban, hogy milyen értékrendet szeretnénk átadni a lányunknak, és ebből mi az, amit mi magunk a viselkedésünkkel fel tudunk mutatni. A lányunknak fel fog tűnni, ha neki a belső értékekről papolunk, de közben folyamatosan fogyókúrázunk és smink nélkül nem merünk kimenni a strandra.
10. Élvezzük a vele töltött időt!
Amikor épp nem vitázunk vagy nem az életéért rettegünk, mert lefele biciklizik a lejtőn, akkor egy bátor, magabiztos lány elég jó társaság is tud lenni. Hiszen van véleménye, vannak ötletei, elképzelései, és remélhetőleg a hobbijai között is lesz olyan, amiért mindketten rajongunk. Keressük meg a közös érdeklődési kört, és túrázzunk az erdőben vagy vitatkozzunk könyvekről - amelyik jobban illik hozzánk és a lányunkhoz.
