A gyermekbántalmazás formái közül talán a legtöbb indulatot és hárítást a gyermekekkel való szexuális visszaélések váltják ki. A dolog gyakoriságát nehezen fogadja el a közvélemény, holott orvosi és kriminalisztikai adatok alapján is nagyjából minden ötödik lányt és minden tizedik fiút bántalmaznak. Nem véletlen, hogy az ember hitetlenkedéssel fogadja ezeket az adatokat és történeteket, a hitetlenkedés ebben az esetben a pszichológiai védőrendszerünk működésbe lépését jelenti: szeretnénk ugyanis hinni abban, hogy egy nagyjából igazságos világban élünk, ahol extrém esetektől eltekintve a jó legtöbbször elnyeri jutalmát, szörnyű dolgok pedig csak azokkal történnek, akik kifejezetten keresik a bajt. Ebbe a világképbe nehéz beilleszteni azt a tényt, hogy a fejlett világban, nem csak a szegény rétegekben, hanem a felső középosztályban is gyermekeket molesztálnak szexuálisan tanáraik vagy épp rokonaik.
A Civilek a Gyermekekért program célja, hogy bővítse a gyermekekkel napi kapcsolatban álló felnőttek ismereteit a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések megelőzéséről, a veszélyhelyzetek elkerüléséről, és a témáról való hatékony kommunikációról.
Hét lépésben a megelőzésért
A program Magyarországon újdonság, de a világ más országaiban már több éves tapasztalatokon nyugszik: az itthon most bevezetendő módszert az izlandi Blátt Áfrám nevű partnerszervezet nagyjából egy évtizede alkalmazza, alapját pedig az amerikai D2L ( Darkness to Light) program képezi.
Miért érdekes ez? Azért, mert sok jószándékú kezdeményezés létezik a gyermekek védelmére, de a D2L program hatásosságát a bűnmegelőzésben 2007-ben bizonyítékokon alapuló tudományos vizsgálat támasztotta alá. Azaz egy bizonyítottan hatékony eljárást készülünk itthon meghonosítani.
Mi is történik pontosan? Sigridur Björnsdóttir, Gudrun Helga Bjarnadóttir az izlandi Blátt Áfrámtól, és a Darkness to Light szervezettől Svava Brooks november közepén látogatott hazánkba, és november 11-12-én Budapesten összesen tíz főt képeztek ki trénerré. A trénereket Budapesten és négy vidéki városban (Győr, Sopron, Szombathely, Berettyóújfalu, Budapest) működő civil szervezetek delegálták, öt szervezet 2-2 embere vehetett részt a tréningen.
A trénerek az elsajátított tudás birtokában lakókörnyezetükben képzéseken adják tovább a tudást: vagyis helyi szinten résztvevőket toboroznak, akik lehetnek szülők, tanárok, egészségügyi szakemberek, szociális munkások stb, és nekik megtanítják az izlandiaktól tanult hét lépéses módszert.
A hét lépés a gyermekmolesztálás megelőzésére, felismerésére és ésszerű reagálásra tanít technikákat. A program célja nem az, hogy szakembereket képezzenek, hanem hogy a civileket és laikusokat egy könnyen elsajátítható, bárki által megtanulható eszköztárral lássák el, így azok tudni fogják, mire kell odafigyelni gyermekeink védelmében.
A gyermekek védelme a felnőttek felelőssége
A kezdeményezés sajtótájékoztatóján az izlandi trénerek is beszámoltak a programmal szerzett tapasztalataikról. Ők orvosokat, tanárokat, rendőröket is tréningeztek, és tapasztalataik, valamint a témában végzett kutatások szerint a tréning megváltoztatja a felnőttek viselkedését, attitűdjét a témával kapcsolatban. A tréninget elvégezve az ember más szemmel figyel a környezetére, könnyebben felismeri az érintett gyermekek által adott jeleket, és megtanulja, mihez kezdhet ilyen esetben. A trénerek szerint a gyermekmolesztálás kiszűrésének, megelőzésének felelőssége a felnőtteké, és ezt a felelősséget nem rázhatjuk le magunkról egy legyintéssel.
Izlandon a programnak köszönhetően emelkedett a bejelentések száma, vagyis az utóbbi években több gyermekmolesztálás eset került napvilágra, ami azért is örvendetes, mert az ilyen ügyeket hajlamosan vagyunk tabuként kezelni, a szőnyeg alá söpörni és agyonhallgatni – ez pedig, ahogy a híres budapesti középiskolai tanár esetében is, további bűncselekményekhez és az áldozatok további lelki sérüléseihez vezet.
A tájékoztatón felmerült kérdésként a hamis vád témája is, vagyis hogy az érzékenyítő tréning hatására nem lett-e mindenki paranoiás és jelentett fel fűt-fát pedofilként? Az izlandiak adatai szerint a kivizsgálást követően az évi nagyjából 300 bejelentésből 0 és 2 közötti volt azon esetek száma, amikor a vizsgálat végül nem igazolta az abúzus elkövetését. A tréning célja ugyanakkor nem az, hogy profi nyomozókat képezzen, akik képesek felderíteni a gyermekek elleni bűncselekményeket – ez továbbra is a megfelelő hatóság és a szakemberek feladata.
A tréning következtében a felnőttek jobban figyelnek a gyerekekre és azt is megtanulják, hogyan kommunikáljanak velük, és hogyan világosítsák fel őket a témáról. Ugyanis ez sem könnyű: vajon melyik szülő mesél a gyerekének lazán a pedofilokról? Kell-e egyáltalán szólni róluk? Hiszen azt sem akarom, hogy a gyerekem mostantól bizalmatlan paranoiás legyen és pánikrohamot kapjon mindenkitől, aki ad egy puszit a homlokára. De ha nem is említem neki a jelenséget, honnan fogja tudni, ha mégis bajba kerül? A tréning erre is kitér.
A trénerek elmesélték, hogyan tanítják meg a gyereküknek a többi testrésszel együtt a nemi szerveik nevét is, és azt, hogy ha bizonyos testrészeiket érinti meg valaki, akkor érdemes erről szólni egy másik felnőttnek. Ha ugyanis nem mondjuk el nekik előre, hogy szóljanak, akkor nem biztos, hogy tudni fogják maguktól, mikor és miről kell szólni a szülőnek.
Az elkövetők gyakran közös titkukként kezelik a molesztálást, ezért a gyerekeknek azt is el kell magyarázni, hogy a titkok természetes dolgok, de vannak „jó titkok” és „rossz titkok” – utóbbiak nyomasztanak és félelmetesek, és ilyenkor nem jó őket tovább titokban tartani.
A technikák egy része a „fehérneműszabály”-ra emlékeztet: ez az Európa Tanács szülők és gondviselők számára kidolgozott ismeretterjesztő módszere (videóval és képeskönyvvel), amelynek célja, hogy könnyebbé tegye a gyermekekkel való beszélgetést az abúzus témájában.
Higgyünk a gyereknek!
Részben a bevezetőben említett „igazságos világ”-elmélet az oka annak, hogy a molesztált gyerekeknek sokszor nem hisznek a környezetükben élő felnőttek: a felmérések szerint 9-11 felnőttnek mondják el a szexuális abúzust, mire valaki végül komolyan veszi őket.
A hitetlenkedés oka az is, hogy túlbecsüljük a hamis vádak gyakoriságát és hajlamosak vagyunk eleve azt feltételezni, hogy a gyerekek „csak kitalálnak” dolgokat, hogy „középpontba kerüljenek”: ugyanakkor az adatok szerint hamis vádak ugyan léteznek, de ezek – sajnos – csupán nagyon kis részét teszik ki az eseteknek. Vagyis a legtöbb eset valós, megtörtént eseményt jelöl.
Az abuzált gyermekek élményei szempontjából ez egy kulcsfontosságú kérdés: az áldozatok számára iszonyú terhet jelent, ha a külvilág a bántalmazó oldalára áll, őt pedig egyedül hagyják nehezen feldolgozható élményeivel. A hitetlenkedés forrása gyakran tájékozatlanságból adódik: úgy gondoljuk, hogy a pedofilek lepukkant, ballonkabátos nyomorultak, akik a parkban mutogatják a fütyijüket a kislányoknak, és nyilván nem molesztálnak gyerekeket jó anyagi körülmények között, rendes családban élő tanárok, orvosok és egyéb köztiszteletben álló személyek. Vagyis nem túl megalapozott egy legyintéssel elintézni a gyermek „füllentését”, hiszen a tanár úr olyan rendes ember, szelektíven gyűjti a szemetet és a kutyájával se kiabál soha.
A program nem a bűnkövetők felkutatására, hanem a megelőzésre és a gyermekek védelmére helyezi a hangsúlyt. A hét lépés néhány óra alatt megtanulható, és az első 150 résztvevő számára ingyenes, mert a programot a norvég Civil Alap támogatja. A magyar programról az érdeklődők itt tájékozódhatnak bővebben.
Hova forduljunk?
Az izlandi trénerek egy fél mondatban a média felelősségére is kitértek: azt kérték, hogy bármikor, amikor ilyen témáról írunk, cikkünkben mindig említsük meg, hogy a rászorulók, érintettek hova fordulhatnak további információért vagy segítségért.
Hazánkban talán az Országos Gyermekegészségügyi Intézet gyermekbántalmazás-témájú honlapja tartalmazza a legtöbb hiteles információt a témában, mind gyermekek, kamaszok, mind szülők és más felnőttek részére.
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a hozzátartozók közötti erőszak (párkapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, illetve a háztartáson belül a rokonok, családtagok által elkövetett erőszak), a prostitúció és emberkereskedelem áldozatainak megsegítésével foglalkozik. Az információnyújtás mellett azonnali segítséget nyújt azokban az esetekben, amikor a kialakult helyzetet sem a helyi szociális- és gyermekvédelmi rendszer, valamint az ezen intézményekhez kapcsolódó jelzőrendszeri tagok, sem pedig az érintett bántalmazottak természetes támogató rendszere nem tudnak megfelelően megoldani.
A Szolgálat rászorultság és szabad férőhely esetén, a klienssel egyeztetve, titkos menedékhelyen történő azonnali elhelyezésben is tud segítséget nyújtani.
A telefonszolgálat az ország egész területéről éjjel-nappal ingyenesen, vezetékes vagy mobil hálózatról is hívható a 06-80/20-55-20 telefonszámon.
E-mail: okit@ncsszi.hu
Weblap: www.bantalmazas.hu
Megtörtént eseteket, igaz történeteket gyűjt az Anoni Mara Társaság honlapjukon. A Beszélj róla! projekt célja, hogy a történetek publikálásával a témát övező hallgatást és tabut megtörje és lehetővé tegye a nyílt, őszinte kommunikációt.
Kifejezetten pszichoterápiás segítséget nyújt, de szükség esetén jogsegély is igénybe vehető szexuális abúzus áldozatainak az Eszter Alapítvány ambulanciáján. Az ambulancia szolgáltatásai ingyenesek és az egész ország területéről fogadnak pácienseket.
Segélyvonalak
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány / Lelkisegély Gyerekeknek 116-111
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány / Eltűnt Gyerekek Vonala 116-000
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány / Kék interaktív, Chat és Emil
http://www.kek-vonal.hu/interaktiv-kapcsolatok
Felnőttek Lelkisegély vonala 116-123
NaNE segélyvonala (szexuális erőszak esetén) 06-80-505-101
(hétköznap este 6 és 10 között):
KERET koalíció segélyvonala (szexuális erőszak esetén): 06-40-630-006
Jogi segítség
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala http://www.obh.hu/
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány / Gyerekjogász gyerekjogasz@kek-vonal.hu
Jogismeret Alapítvány www.jogismeret.hu info@jogismeret.hu
Tel./Fax: (1) 3670-839
Gyermek Jogház http://www.gyermek.joghaz.hu
Gyermeki és Ifjúsági Jogvédő Alapítvány http://www.gyija.hu/