A gyerek szeptember közepe óta bölcsődébe jár, így természetesen már átesett néhány vírusfertőzésen – sajnos a közösségbe kerülés ezzel is jár. Az első egy hasmenéssel járó kór volt, ami három napig tartott hétvégén, vagyis épp, mire elindultunk a gyerekorvoshoz, abbamaradt. Addig is józan eszünk szerint viszonyultunk a kérdéshez (diéta, sok folyadék). De mit tanácsol az orvostudomány hasmenéses gyerekbetegségek esetén? Összeszedtük a fő szempontokat.
Vírus vagy baktérium?
A hasmenés elég gyakori probléma a gyerekeknél, és általában valamilyen vírusfertőzés okozza. Ha felelevenítjük a biológia órán tanultakat, akkor máris tudhatjuk, hogy vírus ellen nincs orvosság: vannak a baktériumok, amiket ki lehet nyírni antibiotikummal, és vannak a vírusok, amik ellen nem jó az antibiotikum. Néhány vírus ellen ugyan léteznek vírusellenes gyógyszerek, de ezeket csak súlyos esetekben vetik be (agyvelőgyulladás, HIV), a hétköznapi vírusfertőzések esetén a betegség tüneteit kezeljük és ezalatt az immunrendszerünk teszi a dolgát.
Hasmenést ritkábban baktériumfertőzések is okozhatnak, de ez többnyire ki sem szokott derülni, hiszen a gyerekkori hasmenések jelentős többsége csak néhány napig tart. A hasmenés okának ismerete, vagyis az, hogy a fertőzéses eredetű hasmenést vírus vagy baktériuum okozza, alapvetően egyébként sem befolyásolja a kezelés menetét.
Ezért egy egy héten belül gyógyuló esetekben nem is szoktak székletvizsgálatot végezni, erre csak elhúzódó, nem gyógyuló esetben van szükség.
Rotavírus, a gyakori ellenfél
Ami a kisgyerekek hasmenését illeti, a leggyakoribb és legismertebb kórokozó a Rotavírus. Ez a kis vírus olyan mérgeket szabadít fel, amelyek a bélfalat víz kiválasztására serkentik, így aztán gyakori, vizes széklet az eredmény. A Rotával a gyerekek nagy része megfertőződik – én is voltam kórházban miatta kiskoromban és a húgom is – de szerencsére a fertőzés részleges védettséget nyújt a későbbi újrafertőződés ellen. A részleges védettség azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy még egyszer elkapja a gyerek, de a későbbi fertőzések kevésbé súlyos tüneteket okoznak
Létezik védőoltás is, ami nem injekció, hanem cseppek: a fertőzés szájon keresztül beadandó védőoltással megelőzhető. Kétféle védőoltás kapható, az egyikből kettő, a másikból három adagra van szükség a megfelelő védettség kialakulásához. Az első "oltás" 6 hetes életkortól adható, a második 4 hét múlva. A korai védelem kialakítása céljából 24 hetes életkorig a teljes adagot be kell adni, mivel a rotavírus fertőzés leggyakrabban 6-24 hónapos életkorban észlelhető. A vakcina nem kötelező, és nem is TB- finanszírozott, ára pedig patikától függően 15-20 ezer forint körül mozog/adag.
Az oltóanyag nem nyújt 100 százalékos védelmet, vagyis elképzelhető, hogy a gyerek mégis megbetegszik, de esetükben jóval enyhébbek a betegség tünetei (akárcsak a Rotán már átesett gyerekeknél).
Mikor kell orvoshoz menni?
Pár napos hasmenés otthon is kezelhető. Orvoshoz akkor kell elmenni, ha magas láz is jelentkezik, ha véres vagy nyákos, gennyes a széklet, ha erős hasi fájdalom vagy hasi görcsök jelentkeznek, ha a hasmenés pár napon belül (más források szerint egy héten belül) nem szűnik, illetve ha nagyon aggódunk. Ügyeletes orvoshoz kell vinni a gyereket akár hétvégén, éjszaka is, ha az a kiszáradás jeleit mutatja.
Kiszáradás? Honnan veszem észre?
A kiszáradás azt jelenti, hogy a beteg a hasmenéssel vagy hányással elvesztett folyadékot nem tudja pótolni. Ez potenciálisan életveszélyes állapot, ugyanakkor vannak fokozatai. Dokimami az alábbi tanácsokat adja annak eldöntésére, fennáll-e, és milyen mértékű kiszáradás a csecsemőkorú gyermeknél:
Enyhe: a baba bőre ugyan sápadt, de a turgora megtartott (ha megcsíped a hasa alját azonnal kisimul). Kapilláris újratelődés kevesebb mint 2 másodperc (ha megnyomod a körmét az ujjacskáján, akkor kevesebb mint 2 másodperc alatt visszapirosodik) Nyálkahártya nedves, nyelve enyhén bevont, ha sír van könnye, kutacs a megszokott szintben, viselkedése olyan mint máskor.
Mérsékelt: Bőre sápadt, turgor csökkent (Ha megcsíped a hasa alját 1-2 másodperc alatt simul el a bőr), Kapilláris újratelődési idő 2-3 másodperc, nyálkahártya száraz, nyelv bevont, a könnyelválasztás csökkent, kutacs besüppedt, vizelet csökkent mennyiségű (csecsemőknél száraz a pelenka), beteg benyomását kelti, letargikus, irritábilis lehet, fájhat a feje.
Súlyos: Bőre szürkés-sárga, turgora rossz (a hasalját ha összecsíped másodpercekig megmarad a ránc), 3 másodpercnél több a kapilláris újratelődés, nyálkahártya száraz, nyelv lepedékes, a könnyelválaszás megszűnt, kutacs besüppedt, a vizelet erősen lecsökkent, a tudat zavart (görcs, kóma)
A fentiek mellett hasznos a pisis pelenkákat, nagyobb gyerek esetén értelemszerűen a vizeletmennyiséget számon tartani, hiszen a kiszáradás egyik jellegzetes jele a túl kevés, sötét színű vizelet, vagy a vizeletürítés hiánya.
Hogyan előzzük meg?
Nyilván itatni kell a gyereket, de mivel? Ha szoptatott baba, akkor adjuk fel elveinket (ha voltak), és tegyük mellre minden lehetséges alkalommal, akár tízpercenként. Egyéb esetben fontos tudni, hogy a sima víz vagy tea is segít, de jóval hatásosabb, ha úgynevezett orális rehidráló folyadékkal itatjuk a gyermeket. Az ilyen készítmények egy része vényköteles, vagyis a gyerekorvos írja fel, más része megvásárolható recept nélkül is, kérdezzünk rá a gyógyszertárban.
Az orális rehidráló folyadék azért jó, mert a folyadékon kívül abban az arányban tartalmaz ásványi anyagokat, ionokat és cukrot, amilyen arányú keverékből azok a leghatékonyabban képesek felszívódni a bélből (ezért, ha port vettünk, pontosan annyi vizet öntsünk hozzá, amennyit a használati utasítás ír, máskülönben nem lesz olyan jó az arány).
A tömény, hígítatlan gyümölcsleveket kerüljük, mert ezek éppenséggel elősegítik a kiszáradás kialakulását.
Diéta vagy sem?
A kötelező háztartási keksz-böjtöt már nem támogatja a tudomány: a hasmenős időszak alatt könnyű ételeket kell adni, de nem kell nagyon szigorúan diétázni. Nem puffasztó zöldségek és nem székletlazító hatású gyömülcsök, azaz a sárgarépa, alma, burgonya, húsleves, banán, rizs, sovány hús általában ehető, bár a Házi Gyermekorvosok Egyesületének kiadványa szerint bármit ehet a gyerek, amit megkíván.
Azért arra érdemes figyelni, hogy a nagyon zsíros vagy nagyon cukros ételek, a tejcukrot tartalmazó ételek (vagyis tejtermékek), a mértéktelen szilvalekvár-fogyasztás és a koffein ronthatják a tüneteket. Nem kell ijedezni, ha étvágytalanabb a gyerek, és nem is szabad erőltetni az evést, egy-két napig nyugodtan diétázhat, a lényeg, hogy folyadékot fogyasszon.
