Pár nappal azután, hogy többek között a botrányosan rossznak és menthetetlennek ítélt magyar oktatási rendszer miatt a gyerekeink (1, 11, 13, 14 évesek) jövője érdekében elköltöztünk Németországba, a pakolni valókat félrerakva elindultunk megkeresni az iskolájukat. Tippünk az volt, hogy a lakóhelyileg illetékes suliba fognak járni, úgyhogy megörültünk annak, hogy az intézmény mindössze 10 percnyi sétára van a lakásunktól, az útvonal pedig teljesen biztonságosnak tűnt. Hazaérve rögtön írtam is az iskola igazgatónőjének, hogy bevándorlók vagyunk, három gyereket is szeretnék beíratni a következő tanévre, egyikük német nemzetiségi suliba járt, a másik kettő viszont eddig csak angolt tanult. Szinte azonnal jött a válasz: a külföldi gyerekek fogadására/nyelvoktatására Freitalban egy iskola van felkészülve, az ottani vezetőséget keressem fel.
Első évben csak nyelvet tanulnak
Mint kiderült, az ominózus suli a város másik végén van, négy vonatmegállónyira tőlünk, ami azért ad némi okot majd az izgalomra az első időszakban. Megnyugtató viszont az, hogy az intézmény már felkészülten várja az idegen anyanyelvű gyerekeket, a suliba a németek mellett több magyar, török, kínai és arab diák is jár. A beiratkozás előtt még el kell mennünk a drezdai oktatási hivatalba, és először ott kell bejelenteni a gyerekeket, utána lesz egy személyes találkozónk az igazgatóval, minden bizonnyal ő lesz az, aki eldönti, hányadik évfolyamban kezdenek. Az első év viszont biztosan csak nyelvtanulással telik majd, ebben az időszakban nem is szokták őket osztályozni, a feladatok mindössze annyi, hogy elsajátítsák a német nyelvet - nagyon bízom abban, hogy ez menni is fog nekik ennyi idő alatt, legalábbis olyan szinten, hogy tanulmányaikat zavartalanul folytathassák.
Egyedül a legidősebb gyerekkel kapcsolatban vannak fenntartásaim. Míg a másik két iskolás már a kezdetektől fogva kommunikál a szomszéd kölkökkel, és belevetették magukat a nyelvtanulásba, Bendegúz nem találta még meg a saját korosztályát a környéken. Bár nyitott, eszes gyerek, későn érő típus, és ha nem tanulja meg rendesen a nyelvet rövid időn belül, nem kerül majd megfelelő színvonalú iskolába, ami itt a Gymasiumot illetve a Realschulet jelenti. Kint élő ismerőseink szerint viszont semmi ok a pánikra, ha a gyerek megdolgozik a sikerért, azt a tanárok értékelni is fogják, és a képességeinek megfelelő iskolába kerül előbb vagy utóbb. Ha alacsonyabb szintű iskolába jár az elején, akkor is van mód magasabb szintre lépni.
A német oktatási rendszer
A teljes német oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. Állampolgárságától illetve tartománytól függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tanköteles. A kötelező iskolai oktatás - tartománytól függően 10-12 évig - a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzések következnek.
Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, a többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Az oktatás ingyenes, és a tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. A német oktatás jelenleg három részre oszlik: iskola előtti, általános iskolai és középiskolai.
Iskola előtti nevelés
Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai előkészítésének hagyományos (nem kötelező) formája. Az óvodákban (a szülők szociális helyzete alapján megállapított) térítés ellenében fogadják a gyermekeket.
Általános iskola
Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Általános iskola (Grundschule): 6-tól 10 éves korig (4 osztály) - kivéve Berlinben és Brandenburgban, ahol 6 osztály)
Középiskola, alsó tagozat
Hauptschule: alapvető általános oktatást biztosít a tanulóknak ötödik osztálytól a kilencedik osztályig. A tizedik osztály keretében a tanulók további képesítést szerezhetnek.
Realschule: a középiskola (Hauptschule) és a klasszikus gimnázium között áll. Szélesebb körű oktatást biztosít a tanulóknak, mint a Hauptschule.
Gymnasium: magasabb fokú középiskolai oktatást biztosít a tanulók számára, és általában az ötödik évtől a tizenharmadik évig terjedő időszakot foglalja magában. A tizenharmadik év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek (Abitur), amely egyetemi jelentkezésre jogosít.
Gesamtschule: ugyanazokat a tantárgyakat oktatják, mint más középiskolákban, az ötödik évtől a kilencedik vagy a tizedik évig (Berlin 7-10). A Gesamtschule integrálja a három előbbi középiskola pedagógiai és szervezeti tartalmát, egyes tárgyakat azonban a 7. osztálytól kezdve kétféle szinten (magasabb-alacsonyabb) oktatnak, a későbbi orientáció szerint.
Középiskola, alsó tagozat
A felső tagozat nem kötelező. A 16-19 éves diákok a következő oktatási formákat vehetik igénybe: középiskola felső tagozata (általános ismeretek bővítése), szakmai képzést nyújtó kurzusok, melyek gyakorlati képzésben is részesítik a tanulókat, és záróvizsgával végződnek (betanított szakmunkás), szakmai képzés (Szakmunkás bizonyítvány).
Felsőoktatás
Németországban néhány magán (vallási) főiskola és a katonai valamint a szövetségi államigazgatási főiskola kivételével valamennyi felsőoktatási intézmény a tartományok felügyelete alá tartozik. Finanszírozásuk és tantervük azonban közös a Bund és a Länder-ek között. Az intézmény élén önálló, választott rektor vagy elnök áll. A hallgatói önkormányzatok erősek, a legtöbb tartományban maguk dönthetnek egyes kérdésekben. A felsőoktatás lehet egyetemi, illetve főiskolai.
Felnőttoktatás
Ezt a feladatot elsősorban a Népfőiskola, a helyi felnőttoktatási központok látják el; biztosítaniuk kell egy rendszeres, széleskörű tanfolyamkínálatot, melynek illeszkednie kell a különféle társadalmi igényekhez és az egyéni szükségletekhez. A távoktatás lehetőséget kínál a felnőttek számára, hogy munka mellett tanuljanak a folyamatos tanulás e rugalmas formájában. A magánszervezetek által kínált távoktatás csak állami jóváhagyással működhet.
Forrás: iranynemetorszag.com
Megnéztük már annak a lehetőségét is, hogy a gyerekek milyen különórákra/délutáni elfoglaltságokra tudnak majd járni az intézményen belül. Míg Magyarország maximum 4-5 program közül választhattak (többnyire foci, röplabda, színjátszás, sakk), amiket a tanárok oldottak meg, Németországban külsősök foglalkoznak a gyerekekkel. Fizetni kell érte, de az éves díj szinte jelképes: kb. 35 euró (kb. 10500 forint). Ennyi pénzért jártak korábban a gyerekeim havonta (heti egy alkalommal) iskolán kívüli különórákra.
Lehet válogatni:
van röplabda, asztali tenisz, önvédelem, fitnesz, jóga, foci, tollaslabda, úszás, tánc, textiltervezés, kerámia, zenekar, karaoke, szaxofon, gitár, ütőhangszerek, színház, fotózás, gyógynövények, játszótér-kialakítás, elsősegély, programozás, internet - mindez egyetlen iskolában.
Egyetlen fájdalmam, hogy a magyar irodalmat, történelmet és helyesírást nem tanulhatják innentől kezdve iskolarendszerben, de azon kívül megtaláljuk valahogy a módját annak, hogy tisztában legyenek ezekkel a dolgokkal is.
