A védőoltásokat rengeteg félreértés, gyanakvás, átverés és tévhit övezi. Lehet, hogy ön is elhitt néhányat az összeesküvés-elméletek közül vagy csak egyszerűen összezavarodott a sok ellentmondó információ hatására. Sajnos a félreinformáltságunkkal a gyermekeink egészségét kockáztathatjuk, ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen a tényekkel.
Cikkünkben néhány népszerű tévhitet szeretnénk eloszlatni. Az igazság ugyanis az, hogy a védőoltások bevezetése a közegészségügy egyik legnagyobb teljesítménye, és az egyik legalapvetőbb dolog, amit a gyermekeink védelméért tehetünk. És mielőtt kommentbe beírnák: nem, a cikkért egyetlen gyógyszercég, oltáslobbista vagy vakcinaforgalmazó sem fizetett.
Ha szeretné átlátni, mikor milyen oltást kap a gyerek, és melyik oltás milyen betegségek ellen véd, kattintson ide.
1. A kanyaró nem halálos betegség
A valóság: a kanyaró gyermekek körében a vezető halálokok közé tartozik. A védőoltás bevezetése 2000 és 2012 között 78 százalékkal csökkentette a halálozások számát, de még 2012-ben is világszerte 122 ezer gyermek halt meg kanyaróban.
2. A bárányhimlő veszélytelen kellemetlenség csupán
A valóság: az esetek 90 százaléka valóban szövődménymentes, a fennmaradó 10 százalék azonban enyhébb vagy súlyosabb komplikációkkal szövődik. Ilyen a hólyagok felülfertőződése, a tüdőgyulladás, a baktériumfertőzést követő vesegyulladás, a középfülgyulladás, vagy az akár maradandó károsodással járó agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás.
3. A szamárköhögés nem nagy ügy
A valóság: a szamárköhögés különösen csecsemő- és kisgyermekkorban veszélyes. Csecsemőkorban gyakori szövődménye a tüdőgyulladás és a légzési nehezítettség. Az egy év alatti szamárköhögéses gyermekek fele kórházi kezelést igényel. A fejlett országokban tízezerből négy csecsemő hal meg szamárköhögés vagy annak szövődményei miatt.
4. A védőoltások ki sem védik a betegséget
A valóság: évente 3 millió gyermek életét mentik meg a védőoltások, de ez a szám sokkal magasabb is lehetne: évi kétmillió gyermek hal meg olyan betegségekben, amelyek kivédhetőek lettek volna, ha a gyermekek hozzájutottak volna az oltáshoz.
5. A természetes immunitás jobb a védőoltásnál
A valóság: a természetes immunitás azt jelenti, hogy át kell esnünk a betegségen, ami nem mindig veszélytelen. Kanyaró esetében például a kifejlett betegség tünetei kellemetlenebbek, lefolyása elhúzódóbb, szövődményei pedig jóval gyakoribbak, mint amennyire gyakoriak a védőoltás többnyire enyhe szövődményei.
6. Az oltóanyagok biztonságosságát nem tesztelik rendesen
A valóság: az oltóanyagokat a „sima” gyógyszerekhez képest hosszabb ideig és nagyobb populáción tesztelik. Például a HPV (humán papillomavírus) oltóanyagot a bevezetés előtt 30 ezer nőn tesztelték, a konjugált Pneumococcus vakcinát 40 ezer gyermeken, a rotavírus oltóanyagokat nagyjából 70 ezer gyermeken próbálták ki a bevezetés előtt. A védőoltások mellékhatásait, szövődményeit a bevezetésük után is szigorúan monitorozzák.
7. Az egészségügy eltitkolja a mellékhatásokat
A valóság: az oltási szövődményekről és oltási reakciókról számtalan helyen olvashatunk részletes tájékoztatást: magyar nyelven az Országos Epidemiológiaia Központ honlapján szerepelnek általános tudnivalók az oltási reakciókról, és arról, mi a teendők ha fellépnek. Az egyes oltóanyagok mellékhatásait felsorolják a betegtájékoztatóban, amely mind online, mind a gyógyszeresdobozban papíron is elérhető. Az oltóanyagok alkalmazási előirata, vagyis a betegtájékoztató részletesebb, orvosoknak szóló verziója is nyilvánosan elérhető az Országos Gyógszerészeti Intézet honlapján.
8. Az MMR vakcina autizmust okoz
A valóság: az eddigi kutatások összegzése során az derült ki, hogy az oltás és az autizmus gyakorisága között nincs összefüggés.
9. Az oltási szövődményeket be sem jelentik
A valóság: az USÁ-ban az oltási szövődményeket gyűjtő és az ilyen páciensek képviseletével foglalkozó szervezet a jelentett és tudományosan bizonyítottnak ítélt eseteket kártalanítja. Magyarországon az 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet értelmében az oltóorvos kötelessége jelenteni a védőoltással kapcsolatos nemkívánatos eseményeket, oltási reakciókat, oltási balesetet és a súlyos vagy halmozott oltási szövődményt az ÁNTSZ felé.
10. A kötelező oltási sor túl nagy terhelés a gyerek immunrendszerének
A valóság: a kisgyermekek immunrendszere elbír annyi terhelést, amennyit a kötelező oltási sor jelent. Az USA-ban az Institute of Medicine (IOM) szakemberei a szakirodalmat és az ide vonatkozó kutatásokat mind áttekintették, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem veszélyes egyszerre több betegség ellen oltani. A teljes riport is elérhető a nyilvánosság számára.
11. Ha a többi ember beoltatja a gyerekét, az enyémet már nem is kell
A valóság: a csordaimmunitás, vagyis a népesség nagy részének oltottsága valóban jelenthet némi védelmet a nem oltottak számára. Ugyanakkor soha, semelyik népesség nem 100 százalékban oltott és védett, hiszen az immunrendszeri betegségekben szenvedő gyerekek vagy az oltóanyagra allergiás gyerekek nem kapják meg az oltást.
12. Az oltásellenes lobbi önzetlenül segíteni akar
A valóság: a védőoltás-ellenes aktivisták és szervezetek gyakran valóban hisznek abban, amiért harcolnak, és önzetlenül dolgoznak a világ (vélt) jobbításáért. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy csupán anyagi érdekek mozgatják őket: az autizmus-botrány kirobbantója például olyan ügyvédeknek dolgozott, akik autista gyerekek szüleit segítették a gyógyszercégek elleni pereskedésben. És az is lehet, hogy az oltásellenes élharcos csupán a saját maga által forgalmazott vitaminokat, gyógyteákat, könyveket és egyéb csodamódszereket szeretné eladni nekünk. Ha megmentőnknek alternatív gyógyászati bolthálózata és ebből származó vagyona van, attól még persze lehet rendes ember, de jobb nyitva tartani a szemünket.
12+1. A cikk szerzője a gyógyszercégeknek dolgozik
A valóság: a védőoltás-ellenes aktivisták gyakori érve, hogy aki az oltások mellett érvel, azt nyilván lefizették A Cégek. Ezért szeretném leszögezni, hogy semelyik gyógszercég vagy oltóanyaggyártó nem fizetett a cikk szerzőjének. Gyakori érvelési hiba ugyanakkor, hogy ha nem tudunk tényeket felhozni érvelésünk védelmében, akkor a hírhozó személyét támadjuk.
Összezavarodtam, most mit csináljak?
Rengeteg ellentmondó információ közül nehéz kiválasztani az igazságot, és gyakran esünk abba a hibába, hogy egyszerűen csak annak hiszünk, akitől azt halljuk, amit hallani szeretnénk. Vagy aki szimpatikusabb, mélyebb, kedvesebb hangja, őszülő halántéka és erős kézszorítása van. Mi mégis azt tanácsoljuk, hogy ha elbizonytalanodtunk és többet szeretnénk tudni, akkor olvassunk a témáról, és képezzük magunkat.
Tanuljuk meg, hogyan működik az immunrendszer, hogyan hatnak és milyen elv szerint működnek az oltások, hogyan gyártják és fejlesztik az oltóanyagokat. Vagy hogy Dr. Wakefield hogyan állapította meg az MMR-oltás és az autizmus közötti kapcsolatot. Úgy gondolom, minél okosabbak vagyunk, annál nehezebben dőlünk be ostobaságoknak.
