Gyermekkoromban sokat jártunk kiállításra, múzeumokba, ugyanakkor nem jártunk hangversenyekre, a családom nem volt kifejezetten komolyzene-kedvelő. A hozzánk legközelebb eső általános iskola ének tagozatos volt, az ének tagozatra ugyan nem vettek fel, sima osztályba jártam, de itt már minden évben volt karácsonyi hangverseny, később pedig a zeneiskolás barátaink hagyományos karácsonyi koncertjére jártunk. Idén olyan zenei programot kezdtem keresni, ahová fél éves babával is el lehet menni. Nehéz eset, hiszen a fél éves babák nem a fegyelmezettségükről híresek, én pedig bármennyire elfogult szülő is vagyok, nem képzelem, hogy a közönség többi tagja értékelné babám cuki sírását vagy rikoltozását a koncert alatt.
Bár a szakemberek óvodáskor alatt csak zenehallgatást javasolnak, későbbi életkorban még hasznosabb a zenetanulás: a kutatások szerint csupán hat hónapig tartó zongoratanulás 30 százalékkal növelte az óvodáskorú gyerekek térbeli memóriáját és tájékozódási képességét.
A zenei nevelés minden formájában nagyon fontos, hogy a gyerekek a saját szintjükön találkozzanak a zenével, hiszen kisebb-nagyobb gyerekek érzékszervi és zenei befogadóképessége nagyon különböző.
A hangszerekkel való első találkozás óvodáskorban, de legkésőbb hét éves korig ajánlott: hat és nyolcéves kor között kifejezetten érzékeny a kisgyermek agya a zenetanulás hatásaira. A hangszerek megszólaltatásához ugyanis az agy érző mezőit (látó és hallókéreg) kell összehangolni a motoros mezőivel (kézmozgatásért, ujjmozgásért felelős agyterületek). Ha ez a fenti életkorban rendszeresen megtörténik, akkor az agy mozgató és érzőmezői között különösen erős kapcsolatok jönnek létre, segítve a felnőttkori térbeli koordinációt, tervezést és kivitelezést.
Mozart-hatás
A gyerek klasszikus zenére és Ringatóra való hurcolása nem csak sznobképzésre alkalmas. A csecsemőkori zenehallgatás a fejlődő idegpályákra is hatással van. Az újszülöttek több milliárd idegsejttel születnek, ezek a sejtek pedig az első életév során kapcsolatokat alakítanak ki egymással. Az idők során azok az idegsejtkapcsolatok, amiket gyakran használ a baba, megerősödnek.
Ha sok zenét hallgat, akkor a zenehallgatáshoz, zeneértéshez szükséges idegsejtkapcsolatok erősödnek meg. Ezek pedig részben ugyanazok az idegpályák, amelyek például a térbeli gondolkodásért felelősek. Egy kutatás szerint klasszikus zene hallgatása alatt vagy közvetlenül utána a felnőttek gyorsabban képesek puzzle-t összerakni, mint zene nélkül: a zenehallgatás aktiválja a térbeli gondolkodásért felelős pályákat.
Mindez átmeneti: a „Mozart-effektus”, azaz az egyszeri klasszikus zenehallgatás okosító hatása néhány percig, maximum egy óráig tart. Rendszeres zenehallgatással viszont rendszeresen tréningezzük ezeket az idegsejtkapcsolatokat.
Babakoncertek
A Művészetek Palotájában kifejezetten babáknak is szerveznek koncerteket: a zenedarabokat úgy állítják össze, hogy a hangzás a csecsemők és kisgyerekek befogadóképességéhez igazodjon. A műsor harminc perces, a babák pedig a színpad előtt leterített szőnyegen kúszhatnak-mászhatnak. Persze, fegyelmezetten ülhetnek is a szülők ölében. A koncerteket nullától három éves korosztálynak ajánlják, és ennek megfelelően jellemzően hétköznap délelőtt rendezik meg őket. Január 13 Babakoncert.
Ringatók
A koncertektől eltérő koncepciót követnek a Ringató foglalkozások, amelyek szerte az országban és néhány külföldi városban is elérhetőek. A Ringató Kodály Zoltán elképzelésének megfelelően már kisbabakortól (valójában magzatkortól) kezdődő zenei nevelést követ. A Ringató nem előadás, nem műsor, hanem közös program: a résztvevő felnőttek közösen énekelnek, a gyerekek pedig azt csinálnak, amit akarnak. A foglalkozásokat előre tervezi a vezető, de a hangulatnak, csoportösszetételnek megfelelően módosulhat is.
Fontos, hogy élő zenéről van szó, felvételeket nem hallgatnak, énekszó, esetleg pár perces hangszerjáték fér bele az általában félórás programba. A ringato.hu oldalon település szerint is kereshetünk. Általában nagyon jó a hangulat a Ringatókon, a közös éneklés azoknak is buli, akik hozzám hasonlóan egyáltalán semennyire sem tudnak énekelni, a gyerekek viccesek, és lehet ismerkedni, beszélgetni más anyukákkal (ritkábban apukákkal). A legtöbb foglalkozásvezető ünnepi programmal készül az adventi, karácsonyi alkalmakra, sok helyen díszvendégeket is hívnak, a Mupa karácsonyi ringatóján például Bognár Szilvia népdalénekesnő volt a meghívott vendég.
