A tanulási nehézségek elsődleges tünetei után nézzük a másodlagos tüneteket is, amik a tanulási nehézség, sikertelenség következményekén alakulnak ki rendre. A gyerekek a kudarcokat személyiségtől függően élik meg, és igen sokféleképen tükröződik magatartásukban.
A tünetcsoportokban már említett területeken a gyerekek nem tudnak jól teljesíteni, kudarc éri őket. Azon területeken, ahol nem tudnak az elvárásoknak megfelelően teljesíteni (ez lehet szülő, pedagógusi, társak és az egyén saját elvárása), valamilyen védekező mechanizmus jelentkezik. Ezek mögött a viselkedésbeli vagy testi tünetek mögött pedig sokszor nem is nyilvánvaló a kiváltó ok.
"Gyakori, hogy a gyerek nem hajlandó azon a területen tevékenykedni, mintegy ha nem csinálom, nem lehet baj belőle. Például a grafomotorikus nehézséggel küzdő gyermek nem szeret rajzolni, kézműveskedni. Szinte minden esetben kialakulnak viselkedési rendellenességek. Érdemes figyelni rá!" - magyarázta Kelemenné Lukács Pendzsi fejlesztőpedagógus, akinek segítségével összeállítottuk a tanulási nehézségek másodlagos tüneteit.
- Egyes gyerekek azonnal ellenállást tanúsítanak, mihelyst olyan feladatot kapnak, amit véleményük szerint nem képesek megoldani. Szülő, vagy tapasztalatlan pedagógus ezt erőszakossággal még tetézheti is. Ilyenkor még makacsabb ellenállást váltanak ki.
- Elfojtásról tanúskodhat a túlzott, nem adekvát érzelmi reakció is. Ezeknek a gyerekeknek nem szabad kifejezniük érzelmeiket ( általában szülői elvárás!). Az elfojtott érzelmek aztán váratlan szituációkban, gyakran indokolatlan esetben törnek elő, túlreagálva az adott esetet.
- Hiszti, nyafogás a lányok reakciója, agressziója. Ilyenkor mentesülni akarnak a számukra nehéz feladatok alól, vagy éppen megszerezni akarnak valami. Nem ritka, hogy ezzel el is érik céljukat, hiszen kitartásuk gyakran rémisztő a szülő, pedagógus számára. Adott esetben társaikat is ezzel riasztják el maguktól.
- Találkozhatunk túlzott engedelmes gyermekekkel, akik szintén az elvárásnak akarnak megfelelni. „ Ha jó vagyok, békén hagynak” tipikus esete. Potenciális áldozatok, ráadásul sokáig elfedik az elsődleges okokat. (Kelemenné Lukács Pendzsinek volt olyan tanítványa például, aki naponta vagy százszor kért bocsánatot automatikusan mindenért, amit szerinte nem tudott tökéletesen elvégezni.)
- Fiúkra egyik legjellemzőbb az agresszió. Valós, vagy vélt sérelmeket ezzel torolnak meg. Nem tudnak semmit tolerálni. Súlyosabb esetekben a felnőtteket is megtámadják.
- Szintén fiús védekezés a bohóckodás. A gyerek mindent megtesz annak érdekében, hogy felhívja magára a figyelmet, ezzel próbálja elejét venni a kudarc okozta lelki nehézségnek. „Jó bohóc módjára” nevettet, hogy az okot szándékosan ő szolgáltassa. A kortársak ezeket a bohóckodást könnyebben tolerálják, mint az agressziót. Veszélye igen nagy, mert gyakran a szülő és a pedagógus is belemegy ebbe a szívszorító játékba, és nem veszik észre, hogy a gyerek valójában segítségre szorulna.
- Sok gyereknél testi tünetek is jelentkeznek. Ha a pszichés terhelés túl nagy, hamarosan jelentkeznek a pszichoszomatikus tünetek. Mint pl. gyakori hasfájás, fejfájás, hányinger, hasmenés. Aki átérzett már egy fontos vizsga előtti hasonló tünetet, tudja milyen megterhelő ez. Sajnos sok gyereknél állandósulhat is ez a tünet.
- Van olyan gyerek, aki indokolatlanul belázasodik, allergiás tüneteket produkál, vagy éppen tikkel, bepisil.
A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek természetesen nem produkálják az összes tünetet. Sőt, egy-egy tünet önmagában nem jelent tanulási nehézséget. Ha azonban több fent említett tünet is megállapítható a gyereknél, érdemes szakember véleményét is kikérni.
Következő cikkünkben a tanulási nehézségek okairól lesz szó.
