A téli szezonban az összes bölcsi, ovi, iskola teli van köhögő, tüsszögő, megfázott gyerekkel. Ahogy a régi szólásmondás tartja: a nátha kezelés nélkül egy hétig tart, gondos terápiával hét nap alatt múlik el. A náthás tüneteknek viszont nem kell rögtön nagyágyúval nekimenni, van egy csokor szelíd, régimódi praktika, ami segíthet abban, hogy minél kevésbé kapja el, és ha már elkapta, lehetőleg hamarabb összeszedje magát a kölyök - és mi is, akik persze az összes nyavalyás vírust szintén benyaljuk.
Én sosem volt olyan sokszor megfázva, mint amikor pár éve a gyerekem bölcsődés lett. Folyton hazahozott valamit, én meg elkaptam tőle, és olykor még súlyosabban szenvedtem, mint ő. Lelkiismeretes anyukaként kezdetben minden gyógyszert, vitamint kiváltottam, amit csak az orvos ajánlott, felirt. De sokszor nem sokat segítettek, ráadásul rengeteg pénzt adtunk ki egy-egy szezonban gyógyszerekre.
Szépen fokozatosan elkezdtem felderíteni azokat a szelídebb módszereket, amiket gyerekként nálam is alkalmazott nagyanyám vagy a szüleim, elővettem hát a megörökölt, jegyzetekkel ellátott könyveket, utánajártam az interneten, és megkérdeztem hozzáértőket is.
Hamar kiderült számomra, azok az orvosok, akikkel találkoztunk, nem éppen a természetes módszerek hívei, ha netán valamilyen gyógynövényre rákérdeztem, hogy jó-e az, lekezelően mosolyogtak, hogy az ugyan semmire sem jó. Aztán egyre kevesebbet találkoztunk, évente 1-2 alkalommal, nem volt okunk ugyanis a találkozásra.
Nem szedünk semmilyen multivitamint, immunerősítőt, hanem néhány dologra odafigyelünk, mint például sokat szellőztetünk, inkább hűvös van a szobában éjszaka, mintsem meleg, minden nap kimegyünk a levegőre, igyekszünk vitamindúsan étkezni, sok mézet eszünk, de ezen kívül nem készülünk semmi extrával a megfázásos szezonra. Aztán, amint megjelenik valamilyen kór első tünete, akkor kesztyűs kézzel bánunk el a támadóval.
Méz
Első körben a mézet kell dicsőítenem. Nem csak én állítom, hogy csodaszer, aki ismeri, csak ódákat zeng a minőségi mézről. Vajas kenyérre kenve, reszelt almával, répával, citromlével vagy langyos teában rendszeresen fogyasztjuk. Tény, hogy erősíti az immunrendszert, tele van ásványi anyagokkal, vitaminokkal, több mint 70 betegség ellen bizonyították már gyógyhatását és még lehetne sorolni. A méhekre egyébként komplett gyógyító tudomány épül, ez az apiterápia.
A méz mellett a propolisz a másik fontos dolog, ami előkerül, ha a megfázás jelei mutatkoznak. A propoliszos méz vagy propolisz tinktúra gomba-, illetve baktériumölő enzimeket tartalmaz, a méhek is fertőtlenítésre használják a kaptárban. Volt néhány kísérletem mézes fekete retekkel, fokhagymával, gyömbérrel kevert mézzel, de gyereknél nem jöttek be ezek az ízek, úgyhogy nem használjuk, pedig ezek is hatékonyak lehetnek.
Fontos! A méznél el kell mondani, hogy 1 éves kor alatt nem szabad adni a gyerekeknek, és a propoliszra van, aki allergiás lehet, hiszen ez egy nagyon összetett, növényi eredetű anyag.
Gyógyteák, levek
Második körben jönnek a gyógyteák. Hársfa, bodza, lándzsás útifű, kakukkfű, kamilla megfázásra, köhögésre, piros torokra. Napi 2 kisebb csészével szoktam adni. Immunerősítésre echinacea (bíbor kasvirág) teát iszunk külön, vagy összekeverve a gyógyteával. így kell elkészíteni: 1-2 teáskanál szárított gyógyfűre kell forrásban lévő vizet önteni, kb. 2-2, 5 dl-t. Lehetőleg ne használjunk fém eszközöket. (Kisebbeknél, 1 éves korig 1 kiskanál is elég). Lefedve 10 percig áztatjuk, majd langyosan teszünk bele mézet, citromot, ha szeretnék ízesíteni.
A csipkebogyó teáját azonban tilos forró vízzel leönteni, mert elveszti értékét. Pár órára, de akár egy éjszakára áztassunk 2-3 evőkanálnyi szárított húst fél liter vízbe. Kellemes ital, és a hosszas előkészítés miatt érdemes nagyobb adagot csinálni belőle.
A gyógyteák mellett citromos vagy grapefruitos vizet kis mézzel (á la limonádé) iszogatunk a bő folyadékpótlás címszó alatt, illetve a langyos vízben órákig áztatott csipkebogyó is szerepet kap. Ezek jó ízűek, simán elfogy belőlük nagyobb mennység is, és még segítenek is a gyógyulásban, erősödésben.
Szoktam facsarni narancslevet, grapefruitot, ezekben elég sok a lé, pár darabból kijön 1-2 adag is. De néha előveszem a centrifugát, és nekiállok répát, almát, céklát, vagy ami éppen van, kipréselni. Ezek nagyon szuper vitaminbombák, érdemes vacakolni velük.
Párologtatás
A takonykórnál mindenképpen meg kell említeni a párologtatást. Lehet forrón kamillával (gyerekeknél ez elég macerás, és sok figyelmet igényel), vagy inhalátorral próbálkozni. Ez utóbbit szokni kell, mert viszonylag hangosan morog a gép, s a művelet során egy maszkot kell felvenni. Amikor apukám meglátta a készüléket, azt hitte, valami súlyos bajunk van, hiszen elég kórházi hangulatúak ezek a gépek, de a zord külső értékes belsőt takar. Ha a gyerek megszokja, akkor pár perc alatt az egész légzőrendszerébe eljuttatja a sós vizes párát, ami fertőtlenít, tisztít és feloldja a letapad váladékot. Ez a készülék egyébként asztmásoknak és krupposoknak is jó.
Párologtatni még párolgató kis lámpával és fűtőtestre tett vízzel szoktam, ezekben bergamott olajat csepegtetek, ha jön a vész, mert ez segít fertőtleníti a levegőt. Erről láttam, hogy jelent meg cikk korábban itt is. De jó szolgálatot tehet egy unltrahangos hidegpárásító is, akár Salvus vízzel töltve.
Húsleves, savanyú káposzta és a többiek
Az étkezést is kissé átalakítjuk ilyenkor, jön a savanyú káposzta C-vitamin bombaként, és a könnyű, tápláló ételeké lesz a főszerep. A klasszikus, mindent bele húsleves elmaradhatatlan, ebbe jó sok hagyma kerül, hiszen a hagymaié is régi megfázás elleni szer. Valahogy rutinból gyerekkoromat idézve mindig csinálok vajas, petrezselyme főtt krumplit, ez amolyan betegeknek való ételként van berögzülve.
Ezek olyan szelíd módszerek, amik nálunk beváltak, ha valamilyen megfázás tünete lépett fel. Lehet, hogy nem olyan látványosan pofozza helyre a gyereket egy gyógytea vagy a savanyú káposzta, mint az (indokolatlanul adott) antibiotikum, vagy más ütős gyógyszer, és még pár napig igenis figyelni kell, de látva a körülöttünk lévő agyonvitaminozott, homeopátiázott, immunerősített kisgyereket, akik gyakran betegek, azt gondolom, érdemes adni egy esélyt ezeknek a praktikáknak is.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor ezek nem elegendőek a gyógyuláshoz, egy magas láz, 2-3 napon belüli nem-javulás után mindenképpen fel kell keresni az orvost, és követni kell az utasításait.
Melyik tea mire jó?
Hárstea: „Teája a kamillavirág után a legnépszerűbb házi szer meghűlésnél izzasztásra, köhögéscsillapításra”. Vértisztító, idegerősítő, enyhe szívműködést serkentő hatása is van.
Bodza: izzasztó, gyulladáscsökkentő, enyhe hashajtó, vizelethajtó és enyhíti a meghűléses, lázas megbetegedések felső légúti tüneteit, emellett váladéktermelést serkentő, köptető hatású.
Kakukkfű: az egyik legerősebb fertőtlenítő hatású gyógynövény, epehajtó, féregűző, köhögés, étvágytalanság, görcsök esetén használjuk.
Útifű (ide tarozik a lándzsás útifű is ): baktériumölő, nyálkaoldó, köhögéscsillapító hatású.
Kamilla (orvosi székfű): Nyugtat, görcsoldó, szélhajtó, izzasztó, fertőtlenítő, emésztést serkentő, gyomor- és bélbajokat megszüntető.
(forrás: Rápóti Jenő-Romváry Vilmos: Gyógyító növények (Medicina Kiadó, 1977)
